nyomtatás  nagyítás kicsinyítés  ablak bezárása 
Címer Jogszabálykereső
Szolgáltatja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
Logó
2005. évi LXIV. törvény
a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről
2011-03-30
2011-08-31

2005. évi LXIV.
törvény

a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről1

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A törvény hatálya Budapestre és Pest megyének a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településeire, illetve települési önkormányzataira (a továbbiakban együtt: Budapesti Agglomeráció) terjed ki. A Budapesti Agglomeráció területéhez tartozó települések felsorolását az 1/1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell a Budapesti Agglomeráció területén alkalmazni.

A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve

2. § A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve

a) a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét (a továbbiakban: Szerkezeti Terv), valamint

b) a Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervét (a továbbiakban: Övezeti Terv) tartalmazza.

II. Fejezet

Szerkezeti Terv

3. § (1) A Szerkezeti Terv a településrendszert, valamint a térségi területfelhasználásnak és a műszaki infrastruktúra-rendszereknek térbeli rendjét határozza meg, M = 1 : 50 000 méretarányban.

(2) A Szerkezeti Tervet a 2. számú (térképi) melléklet2 tartalmazza.

A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái

4. § A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái a következők:

a) települési térség, ezen belül:

aa) városias települési térség,

ab) városias települési térség részét képező nagy kiterjedésű zöldterület,

ac) hagyományosan vidéki települési térség,

ad) magas zöldfelületi arányú települési térség,

b) erdőgazdálkodási térség,

c) mezőgazdasági térség,

d) zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség,

e) műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére szolgáló terület,

f) egyéb rendeltetésű terület.

Települési térség

5. § (1) Települési térség nem beépített területe abban az esetben minősíthető át beépítésre szánt területté, ha a településszerkezeti tervben, a helyi építési szabályzatban, vagy szabályozási tervben a beépítésre szánt, és már jellemzően beépített területeken, vagy a már korábban kijelölt területek hasznosításával az adott területfelhasználás számára már nincs lehetőség.

(2) A település szerkezeti tervében beépítésre tervezett lakó-, vegyes, gazdasági és üdülőterület akkor vehető igénybe, ha

a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez,

b) nem sért táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi érdeket, és

c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki (közmű, közúti és tömegközlekedési) infrastruktúra egyidejűleg létrehozható.

(3) Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja.

(4) A települési térség hullámtéri területe beépítésre szánt területté akkor minősíthető, ha az árvízvédelem jogszabályban előírt mértékű biztosítása következtében a terület hullámtéri jellege megszűnik.

(5) A városias települési térség részét képező nagy kiterjedésű zöldterület az 5 hektárnál nagyobb összefüggő olyan városi és települési jelentőségű zöldterület, valamint zöldfelület jellegű intézményterület, amely megkülönböztetett védelmet és szabályozást igényel, és amely a települések szerkezetének meghatározó jelentőségű eleme.

(6) A magas zöldfelületi arányú települési térségbe – elsősorban rekreációs funkcióval rendelkező – összességében alacsony beépítettségű területek tartoznak.

(7) A magas zöldfelületi arányú települési térség legfeljebb 30%-án beépítésre szánt településközponti vegyes, üdülő- és különleges terület, legalább 70%-án pedig beépítésre nem szánt közlekedési és közműterület, zöldterület, erdőterület, mezőgazdasági és vízgazdálkodási terület alakítható ki.

Erdőgazdálkodási térség

6. § (1) Az erdőgazdálkodási térség legalább 90%-át erdőterület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 10%-án egyéb beépítésre nem szánt terület alakítható ki, amelynek során a meglévő védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületek kiterjedése nem csökkenhet.

(2) Az egyes településeken lévő erdőterület nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – összességében nem csökkenhet.

Mezőgazdasági térség

7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 75%-át mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 15%-án erdőterület és legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.

(2) A mezőgazdasági térségnek a települési közigazgatási területre vonatkoztatott területén a beépítésre szánt területek növekménye nem haladhatja meg az adott település érvényes településrendezési tervében rögzített összes beépítésre szánt terület 3%-át.

(3) A mezőgazdasági térségben és a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben sportolás céljára a külön jogszabály szerinti különleges terület kijelölhető. A terület nagysága nem haladhatja meg a település közigazgatási területe 3%-át és a területkijelölés nem lehet átfedésben az országos és a térségi ökológiai hálózat övezetének területével. (3/2. sz. melléklet)

Zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség

8. § (1) A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség a zöldövezetnek az erdőgazdálkodási térségen és a zöldterületen kívüli területe.

(2) A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség legalább 95%-át beépítésre nem szánt terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 5%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.

Műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére szolgáló terület

9. § (1) Az országos és a térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az országos és a térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok kialakítását az OTrT 1/1–8. számú, valamint e törvény 1/2. számú mellékletében megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi) melléklet figyelembevételével kell meghatározni.

(3) Budapesten a Kelenföldi pályaudvart alkalmassá kell tenni a nagysebességű vonatok, valamint az elővárosi vasúti hálózat fogadására.

(4) Az M0 gyorsforgalmi út 10-es főút és az M1 autópálya közötti szakasza, az M2 gyorsforgalmi út Váctól az országhatárig tartó szakasza, a Pomáz és Szentendre településeket elkerülő út, valamint a Váci híd (Nagy-Duna) és a Szigetmonostori híd (Szentendrei-Duna) tekintetében a nyomvonal kijelöléséhez a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot is el kell készíteni.

Egyéb rendeltetésű terület

10. § (1) Az egyéb rendeltetésű területbe olyan települési (közlekedési vagy különleges területek) területek tartoznak, amelyek – nagy kiterjedésük révén – térszerkezeti jelentőségűek.

(2)3 A térségi szerkezeti tervben Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére fenntartott egyéb rendeltetésű területen kizárólag közlekedési, ipari, szolgáltató és kereskedelmi célú építmények elhelyezésére szolgáló, vagy zöldterület területfelhasználás jelölhető ki a településrendezési eszközökben.

III. Fejezet

Övezeti Terv

11. § (1) Az Övezeti Terv a Budapesti Agglomerációban érvényesítendő sajátos területrendezési szabályok érvényesítésére kijelölt kiemelt térségi övezeteket M = 1 : 50 000 méretarányban határozza meg.

(2) Az Övezeti Tervet a 3. számú (térképi) melléklet tartalmazza, amely 3/1–10. jelű övezeti tervlapokból áll.

Kiemelt térségi övezetek

12. § A kiemelt térségi övezetek a következők:

a) zöldövezet,

b) az országos és térségi ökológiai hálózat, ezen belül

ba) védett természeti területek,

bb) védett természeti területek védőövezete,

bc) természeti területek,

bd) ökológiai zöldfolyosó,

c) térségi tájrehabilitációt igénylő területek,

d) kertgazdasági területek,

e) tájképvédelmi területek,

f) vizek védelme érdekében védendő területek,

g) komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek,

h) térségi hulladékkezelő létesítmények kijelöléséhez vizsgálat alá vonható területek,

i) kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek,

j) honvédelmi és katasztrófavédelmi területek.

Zöldövezet

13. § (1) A zöldövezetet a térség olyan (védett és nem védett) területei alkotják, amelyek biológiailag aktív, rendszeresen növényzettel fedett területek.

(2) A zöldövezethez tartozik:

a) az erdőgazdálkodási térség egy része, amely legalább 90%-ban erdőterület;

b) a mezőgazdasági térség egy része, amely legalább 90%-ban távlatban is mezőgazdasági, illetve erdőterület;

c) a térszerkezeti jelentőségű, a beépítésre szánt területbe ékelődő erdő- és zöldterület.

(3) A zöldövezeten a „zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség”-be tartozó területek kivételével beépítésre szánt települési terület nem jelölhető ki.

(4) A zöldövezet a bányászati tevékenységről szóló 1993. évi XLVIII. törvény alkalmazásában kivett helynek minősül.

Országos és térségi ökológiai hálózat

14. § Az „országos és térségi ökológiai hálózat” részét képező védett természeti területek övezetébe az országos és a helyi jelentőségű védett természeti területek tartoznak. Az övezetben a kialakult hagyományos beépítési módot megváltoztatni nem szabad.

Térségi tájrehabilitációt igénylő területek

15. § (1) A „térségi tájrehabilitációt igénylő területek” övezetébe olyan – több településre kiterjedő – területek tartoznak, amelyek az ipari vagy bányászati tevékenység következtében roncsoltak.

(2) E területeken a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet.

Kertgazdasági területek

16. § (1) Az övezetbe az olyan területek tartoznak, amelyek a fekvésük, szerkezetük és telekstruktúrájuk miatt nem tartoznak a beépítésre szánt területek közé, ugyanakkor a hasznosításuk módja és intenzitása, valamint a beépítettségük jelentősen eltér a mezőgazdasági területétől.

(2) Az övezet területe nem minősíthető beépítésre szánt területté.

Vizek védelme érdekében védendő területek

17. § (1) A „vizek védelme érdekében védendő területek” övezetébe tartoznak:

a) azok a karsztos területek, amelyeken a felszínen vagy a felszín alatt 10 m-en belül mészkő-, dolomit-, mészmárga-, illetve dolomitmárga-képződmények találhatók,

b) az üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek – külön jogszabály szerint – kijelölt vagy kijelölés alatt álló belső és külső hidrogeológiai védőterületei.4

(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken belül:

a) a kijelölt belső védőterületeket vízműterületként kell fenntartani, a külső védőterületeken pedig csak olyan külterjes hasznosítású mező-, erdőgazdasági vagy zöldterületi hasznosítás engedhető meg, amely nem jár a terület beépítésével,

b) a településrendezési eszközökben – a hidrogeológiai védőterületek kijelöléséig – a területfelhasználás feltételeit hidrogeológiai szakvélemény alapján kell meghatározni,

c) új beépítésre szánt terület igénybevétele csak a csatornázás, a szennyvízelvezetés, -tisztítás és a hulladékártalmatlanítás egyidejű megoldásával engedhető meg.

Komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek

18. § A „komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek” övezetébe tartozó területekre vonatkozóan komplex – térségi összefüggéseket, környezetvédelmi és tájvédelmi szempontokat is figyelembe vevő – rehabilitációs terveket kell készíteni az érintett települések településrendezési eszközeinek alátámasztó munkarészeként.

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek

19. § A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete a bányászati tevékenységről szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerint kivett helynek minősül.

Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek

20. § A honvédelmi érdeket szolgáló területek korlátozásmentes működését biztosító védőterületeket – a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint – ki kell jelölni az érintett települések településrendezési eszközeiben.

IV. Fejezet

Hatályba léptető és vegyes rendelkezések

21. § (1)5 Ez a törvény 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésétől az 1027/1986. (V. 22.) MT határozattal jóváhagyott Budapesti Agglomeráció regionális rendezési tervét nem lehet alkalmazni.

(3) Amennyiben a településrendezési eszközökben foglalt szabályok ellentétesek az e törvényben foglaltakkal, úgy a törvény hatálybalépését követően indult ügyekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Ezen törvény hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket e törvény hatálybalépését követő három éven belül összhangba kell hozni e törvénnyel, kivéve, ha az, a törvény hatálybalépése előtt elfogadott érvényes településrendezési terv beépítésre szánt területének, beépítésre nem szánt területté való visszaminősítésével járna.

(5) Az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz e törvény hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha ez a terület a 2. számú (térképi) mellékletben meghatározott Szerkezeti Terv szerinti műszaki infrastruktúra-hálózatok, vagy egyedi építmények területére esik. Az ilyen beépítésre szánt terület tekintetében – amennyiben nem esik az említett műszaki infrastruktúra-hálózatok, illetve egyedi építmények területére – a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni.

(6) A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét legalább 5 évente felül kell vizsgálni.

(7) E törvény végrehajtására a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben foglalt eljárási szabályok irányadóak.

(8) E törvény alkalmazásában – a főváros esetében – település alatt a főváros közigazgatási területe értendő.

(9)–(10)6

(11) A településrendezési eszközök e törvénnyel összefüggő módosításának és az e törvényből eredő esetleges kártalanításoknak a pénzügyi fedezetét a központi költségvetésből kell biztosítani.

1/1. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez

A Budapesti Agglomeráció területéhez tartozó települések

Budapest

Alsónémedi

Biatorbágy

Budajenő

Budakalász

Budakeszi

Budaörs

Csobánka

Csomád

Csömör

Csörög

Délegyháza

Diósd

Dunabogdány

Dunaharaszti

Dunakeszi

Dunavarsány

Ecser

Erdőkertes

Érd

Felsőpakony

Fót

Göd

Gödöllő

Gyál

Gyömrő

Halásztelek

Herceghalom

Isaszeg

Kerepes

Kistarcsa

Kisoroszi

Leányfalu

Majosháza

Maglód

Mogyoród

Nagykovácsi

Nagytarcsa

Ócsa

Őrbottyán

Páty

Perbál

Pécel

Pilisborosjenő

Piliscsaba

Pilisjászfalu

Pilisszántó

Pilisszentiván

Pilisszentkereszt

Pilisszentlászló

Pilisvörösvár

Pomáz

Pócsmegyer

Pusztazámor

Remeteszőlős

Solymár

Sóskút

Szada

Százhalombatta

Szentendre

Szigethalom

Szigetmonostor

Szigetszentmiklós

Sződ

Sződliget

Tahitótfalu

Taksony

Tárnok

Telki

Tinnye

Tök

Tököl

Törökbálint

Üllő

Üröm

Vác

Vácrátót

Vecsés

Veresegyház

Visegrád

Zsámbék

1/2. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez7

A műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények OTrT-ét kiegészítő elemei

A műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények OTrT-ét kiegészítő elemei

1. Gyorsforgalmi utak

1.1. A „Helsinki közlekedési folyosók” hazai szakaszai

M1

OTrT szerint – Budapest

M5

Budapest – OTrT szerint

M7

OTrT szerint – Budapest

M3

Budapest – OTrT szerint

M6

OTrT szerint – Érd*–Százhalombatta* – OTrT szerint

1.2. Egyéb hazai gyorsforgalmi utak

M0 Budapest körüli gyűrű

Az OTrT szerinti nyomvonal kiegészül Bp. III. ker.*, IV. ker.*, XV. ker.* és Biatorbágy területével.

Megjegyzés: Az M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján a védett természeti területen – ahol szükséges – alagútban kell vezetni.

M31 (M0–M3 összekötés)

Bp. XVII. ker.*–Nagytarcsától OTrT szerint

M4

Vecsés*–Üllő*–Gyömrő*–OTrT szerint

M10

OTrT szerint – Solymár*–Pilisvörösvár*–Pilisszántó* – OTrT szerint

Helikopter úti fővárosi bevezetés

Ecser*–Maglód*–Gyömrő* – (csatlakozik az M4 nyomvonalához)

2. Főutak

2.1. A főúthálózat elemei

1. sz. főút

Budapest–Budaörs–Biatorbágy–Herceghalom – OTrT szerint

2. sz. főút

Budapest–Fót–Dunakeszi–Göd–Sződ–Sződliget–Vác – OTrT szerint

3. sz. főút

Budapest–Fót–Mogyoród–Szada–Gödöllő – OTrT szerint

4. sz. főút

Budapest–Vecsés*–Üllő* – OTrT szerint

5. sz. főút

Budapest–Alsónémedi*–Ócsa* – OTrT szerint

6. sz. főút

Budapest–Érd–Százhalombatta – OTrT szerint

7. sz. főút

Budapest–Diósd–Érd–Tárnok – OTrT szerint

10. sz. főút

Budapest–Üröm–Pilisborosjenő–Solymár–Pilisvörösvár–Piliscsaba–Pilisjászfalu – OTrT szerint

11. sz. főút

Budapest–Budakalász–Szentendre–Leányfalu–Tahitótfalu–Dunabogdány–Visegrád – OTrT szerint

2.2. Új főúti kapcsolatok

Ecser*–Pécel*–Maglód* – OTrT szerint

Ecser*–Maglód*–Gyömrő* – OTrT szerint

3. Térségi jelentőségű úthálózati kapcsolatok

M2 (Vác)–Csörög*–Sződ*–Vácrátót*–Őrbottyán*–Csomád*–Őrbottyán*–Veresegyház*–Szada*– Mogyoród*–Gödöllő*–M31*

M2 (Göd)–Csomád*

Pilisvörösvár* (M10 és 10. sz. főút közötti kapcsolat)

4. Térségi jelentőségű mellékutak

(10. sz. főút) Pilisjászfalu*–Uny*–Tinnye*–Perbál*–Tök*–Zsámbék*–Sóskút*–Tárnok*–Érd*–Százhalombatta*

Csepel-szigeti gerincút: Szigetszentmiklós*–Szigethalom*–Tököl*

5. Településelkerülő szakaszok

Mogyoród

Isaszeg

Pécel

Ecser

Üllő

Gyál

Ócsa

Alsónémedi

Budakeszi

Szentendre

Pomáz

Budakalász

Fót

6. Térségi jelentőségű Duna-hidak

Váci híd* (Nagy-Duna)

Szigetmonostori híd* (Szentendrei-Duna)

7. Nagysebességű vasútvonalak

OTrT szerint – Törökbálint*–Budapest*–Dunaharaszti*–Taksony*–Dunavarsány*–Délegyháza* – OTrT szerint

OTrT szerint – Törökbálint*–Budapest* (Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér érintésével)– Vecsés*–Üllő* – OTrT szerint

Megjegyzés: A nagysebességű vasút nyomvonalát a környezeti hatásvizsgálat alapján – ahol szükséges – alagútban kell vezetni.

8. Térségi jelentőségű repülőterek

Dunakeszi

Budakeszi–Farkashegy

Gödöllő

_______

* A tervezendő elemek *-gal szerepelnek.

OTrT = Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény.

2. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez8

BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

3/1. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez9

BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

3/2. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez10

BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

3/3. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez11

BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

3/4. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez12

BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

3/5. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez13

BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

3/6. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez14

BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

3/7. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez15

BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

3/8. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez16

BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

3/9. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez17

BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

3/10. számú melléklet a 2005. évi LXIV. törvényhez18

BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE