nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
BK BH 1984/304
"A többmozzanatú lopás természetes egység, amelynek jogi értékelése szempontjából az összértéknek van jelentősége; … [Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. d) pont, (4) bek. b/1. pont]."
1984-08-01
infinity
0

BK BH 1984/304

A többmozzanatú lopás természetes egység, amelynek jogi értékelése szempontjából az összértéknek van jelentősége;

ha pedig az egyik elkövetési részmagatartás súlyosabb minősítés alá esik: ez kihat a természetes egység körébe tartozó egész cselekményre [Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. d) pont, (4) bek. b/1. pont].

Az elsőfokú bíróság a vádlottat kisebb értékre elkövetett lopás vétségében mondta ki bűnösnek, ezért főbüntetésül 9 hónapi szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, és elrendelte a kényszergyógyítását, ugyanakkor megszüntette a korábbi szabadságvesztéssel kapcsolatban engedélyezett feltételes szabadságot.

A megállapított visszaeső, szabálysértések miatt is többször felelősségre vont, kóros lelkialkatú, alkoholista életmódot folytató vádlott alig két hónappal feltételes szabadságra bocsátása után a juhász foglalkozású sértett alkalmazásába lépett. Három napig közösen őrizték a nyájat, és egy sátorban laktak. Az éjjeli órákban a vádlott – munkáltatója távollétét kihasználva – eltulajdonította a sátorban levő 4180 forint értékű élelmet, szeszes italt és ingóságot, ebből 1810 forint értékhez a juhászgazda elzárt faládájának a feltörése útján jutott hozzá.

A megalapozott tényállás alapján helyesen vont következtetést az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére, a cselekmény jogi minősítése azonban téves.

A járásbíróság annak a körülménynek, hogy a vádlott 1810 forint értékhez dolog elleni erőszakkal jutott hozzá, minősítő hatást nem tulajdonított, arra utalva, hogy ez az érték a 2000 forintot nem haladja meg. Az említett körülményt viszont súlyosítóként vette figyelembe a kisebb értékre elkövetett lopás vétsége [Btk. 316. § (1) és (3) bek.] miatti büntetés kiszabásánál.

A megyei bíróság ezzel kapcsolatban utal arra az ítélkezési gyakorlatra, hogy az egy alkalommal elkövetett – esetleg több mozzanatú – lopás természetes egység, ennek folytán kizárólag az összkárnak van jelentősége a jogi értékelésnél, mindenekelőtt annak az eldöntésében, hogy a lopási cselekményt kisebb, nagyobb vagy éppen jelentős értékre követték-e el.

Amennyiben az egységként jelentkező lopási cselekmény során dolog elleni erőszak [Btk. 316. § (2) bek. d) pont] valósult meg, ez is az egész cselekményt minősíti akkor is, ha csupán az egyik résztevékenységgel, mozzanattal áll szoros összefüggésben.

Az ettől eltérő megoldás esetén felbontásra kerülne a természetes egység, és a dolog elleni erőszaknak nem lenne minősítő hatása.

A megyei bíróság álláspontja szerint a vádlott egységes lopási cselekményét lopás bűntettének [Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. d) pont, (4) bek. b/1. pont] minősítette. (Székesfehérvári Megyei Bíróság Bf. 588/1983. sz.)

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!