nyomtatás  nagyítás kicsinyítés  ablak bezárása 
Címer Jogszabálykereső
Szolgáltatja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
Logó
327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról
2012-07-01
2013-02-25

327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról

A Kormány

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés a)–c) pontjában és 28. § (2) bekezdésében,

az 1. § (2) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 30. § a) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

a 24. §, a 26–29. §, valamint a 30. § b) pontja tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. Kijelölés

1. §1 (1) A Kormány a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban rehabilitációs hatóságként – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a rehabilitációs szakigazgatási szervet jelöli ki. Az állami adóhatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 21. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítási kötelezettségét a rehabilitációs szakigazgatási szerv felé teljesíti.

(2) A Kormány a megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátásának folyósításával kapcsolatos feladatok ellátására a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot jelöli ki.

(3) A Kormány rehabilitációs hatóságnak a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megállapításával, a Rehabilitációs kártya igénylésére és visszavonására irányuló eljárás megindításával kapcsolatos – a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 16/A–16/B. §-ában meghatározott – feladatai ellátására a rehabilitációs szakigazgatási szervet jelöli ki.

(4) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő, uniós tagságból adódó, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények végrehajtása során adódó koordinációs feladatokat a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

2. Illetékességi szabályok2

2. §3 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásával kapcsolatos hatósági ügyekben a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes rehabilitációs szakigazgatási szerv jár el első fokon. Külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén, első fokon Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve jár el.

3. §4

4. §5

3. Az eljáró szervek együttműködése

5. § (1) Az Mmtv.-ben és e rendeletben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében a Hivatal, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) az együttműködés, valamint az adatok kölcsönös átadásának a rendjét megállapodásban határozza meg.

(2)6 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapításához és a folyósítás tartama alatt a jogosultsági feltételek vizsgálatához szükséges adatok átadásának módját a Hivatal, az ONYF, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megállapodásban határozza meg.

4. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása

6. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása – az Mmtv. 32. (1) bekezdésében és 33. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – kérelemre történik.

(2)7 A Hivatal által rendszeresített, a kérelem benyújtására szolgáló adatlapot és elektronikus űrlapot a Hivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.

(3) Az adatlap és az elektronikus űrlap tartalmazza a kérelmező

a) természetes személyazonosító adatait,

b) társadalombiztosítási azonosító jelét és

c) adóazonosító jelét, amennyiben a kérelmező Rehabilitációs kártyát igényel,

d)8 erre vonatkozó igénye esetén a közlekedőképességének vizsgálatára vonatkozó kérelmet.

(4) A kérelemhez csatolni kell

a) a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát,

b) a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratot,

c) a kérelmező jövedeleméről szóló igazolást,

d) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az Mmtv. szerinti rendszeres pénzellátásban (a továbbiakban: rendszeres pénzellátás) nem részesül,

e) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén a Rehabilitációs kártya kiállítását igényli-e és

f)9 a kérelmező egészségi állapotával kapcsolatos, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése szerinti dokumentumokat,

g)10 a közlekedőképesség vizsgálatára vonatkozó kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat.

7. §11 Ha kétség merül fel a 6. § (4) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat valóságtartalmát illetően, a rehabilitációs szakigazgatási szerv megkeresi a rendszeres pénzellátás folyósítására jogosult szervet, hogy megállapítsa, a kérelmező részesül-e rendszeres pénzellátásban.

8. §12

9. §13 Az ügyintézési határidő 60 nap. A jogosultsági feltételek fennállása esetén, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összege a szükséges adatok hiánya miatt a kérelem benyújtásától – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával – számított 60 napon belül nem határozható meg, a rehabilitációs szakigazgatási szerv végzésében a megváltozott munkaképességű személyek ellátása Mmtv.-ben meghatározott legkisebb összegének megfelelő előleget állapít meg. A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítását követően a folyósított előleg összegét a visszamenőlegesen járó ellátás összegébe be kell számítani.

10. § (1)14 A rehabilitációs szakigazgatási szerv a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítása esetén a döntésében felhívja

a) az ellátásban részesülő személyt az értesítési kötelezettség teljesítésére, egyben tájékoztatja az értesítési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről és

b) a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt az együttműködési kötelezettség – ennek keretében a 16. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség – teljesítésére, egyben tájékoztatja az együttműködési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről.

(2)15 A rokkantsági ellátásban részesülő személy az Mmtv. 17. § (1) és (2) bekezdésében foglalt értesítési és igazolási kötelezettségét a rehabilitációs szakigazgatási szerv felé teljesíti.

(3)16 A rehabilitációs szakigazgatási szerv a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítása és megszüntetése, a rehabilitációs pénzbeli ellátás szüneteltetése és újbóli folyósítása, valamint a rehabilitációs ellátás meghosszabbítása esetén a döntését haladéktalanul közli a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal is.

5.17

11–13. §

6. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítása, szüneteltetése és meghosszabbítása

14. § (1)18 A megváltozott munkaképességű személyek ellátását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az azonosítás célját szolgáló folyósítási törzsszám alatt havonta folyósítja a döntés vele való közlését követő tíz munkanapon belül. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítására az öregségi nyugdíj folyósítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a folyósítás során meghozandó döntéseket a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság értesítése alapján a rehabilitációs szakigazgatási szerv hozza meg.

(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75/B. §-a szerinti tájékoztatással egyidejűleg értesítést küld a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személynek az ellátás tárgyév január hónapban járó összegéről és az előző évben kiutalt ellátás összegéről.

15. § (1)19 A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenysége, továbbá az Mmtv. 7. § (3) bekezdése szerinti keresőképtelensége, a táppénzben, baleseti táppénzben való részesülése esetén a rehabilitációs szakigazgatási szerv a döntését haladéktalanul megküldi a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére. A rehabilitációs szakigazgatási szerv a szüneteltetésről szóló döntésében rendelkezik az Mmtv. 7. § (4) bekezdése szerinti levonásról vagy visszakövetelésről is.

(2)20 A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott esetben a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szünetelteti.

(3)21 A rehabilitációs ellátásra jogosult személy keresőképtelenségének időtartamát a rehabilitációs szakigazgatási szerv nyilvántartja, és az ellátás időtartamának leteltét megelőzően a meghosszabbításról határozatban intézkedik.

(4)22 A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósításának szüneteltetéséről és újbóli folyósításáról a rehabilitációs szakigazgatási szerv határozattal dönt.

(5) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósításának szüneteltetését követő újbóli folyósítás esetén az ellátást az időközi emelésekkel növelt összegben kell folyósítani.

7. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy együttműködési kötelezettsége

16. § (1)23 A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a határozat közlésétől számított 5 munkanapon belül felkeresi a rehabilitációs szakigazgatási szervet az együttműködési kötelezettség teljesítése és a rehabilitációs terv elkészítése érdekében. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.

(2)24 A rehabilitációs ellátásban részesülő személy az Mmtv. 17. § (3) bekezdése szerinti értesítési kötelezettségét a rehabilitációs szakigazgatási szerv felé teljesíti. A keresőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg a rehabilitációs ellátásban részesülő személy közli a munkaadó, foglalkoztató megnevezését, székhelyét, telephelyét.

(3)25 A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 3 munkanapon belül értesíti a rehabilitációs szakigazgatási szervet az Mmtv. 7. § (3) bekezdése szerinti keresőképtelenségéről, vagy ha rendszeres pénzellátásban részesül.

(4)26 A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 30 napi egybefüggő keresőképtelensége esetén a rehabilitációs szakigazgatási szerv elvégzi a jogosult felülvizsgálatát.

8. A rehabilitációs terv

17. § (1)27 A rehabilitációs szakigazgatási szerv legkésőbb a rehabilitációs ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül elkészíti és a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel ismerteti a rehabilitációs tervre tett javaslatát.

(2)28 A rehabilitációs szakigazgatási szerv a rehabilitációs tervet a komplex minősítés részét képező rehabilitációs javaslatnak megfelelően, a (3) bekezdés szerinti konzultációt és az adott térség munkaerő-piaci feltételeit is figyelembe véve készíti el.

(3)29 A rehabilitációs terv elkészítése során a rehabilitációs szakigazgatási szerv a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel együttműködik, ennek keretében személyes konzultációt folytat a rehabilitációt érintő lényeges kérdésekről. A konzultáció során a rehabilitációs szakigazgatási szerv a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt tájékoztatja az irányadó jogszabályi rendelkezésekről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, továbbá a kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

(4)30 A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs terv elkészítése során együttműködik a rehabilitációs szakigazgatási szervvel, és részt vesz a szükséges foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokon.

(5)31 A rehabilitációs szakigazgatási szerv szükség esetén a rehabilitációs terv kidolgozásába a rehabilitációs ellátásban részesülő személy kérésére – annak beleegyezése esetén – hozzátartozóját is bevonhatja.

(6) Amennyiben a rehabilitációs szolgáltatások nyújtásában akkreditált munkáltató is közreműködik, a rehabilitációs terv kidolgozásába az akkreditált munkáltató képviselőjét is be kell vonni.

(7)32 A rehabilitációs szakigazgatási szerv szükség esetén a rehabilitációs terv kidolgozásába más szervet, szakértőt (képző intézmény, akkreditált munkáltató, műszaki tanácsadó, rehabilitációs tanácsadó, foglalkozás-egészségügyi orvos, pszichológiai, szociális szakértő) is bevonhat.

(8)33 A rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a rehabilitációs szakigazgatási szerv megkeresésére a rehabilitációs terv elkészítésében szükség szerint közreműködnek.

18. § (1) A rehabilitációs terv tartalmazza

a) a rehabilitáció – foglalkozást, munkakört (munkaköröket) megjelölő – irányát,

b) a rehabilitációs szükségleteket,

c) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek nyújtandó rehabilitációs szolgáltatásokat, ezek időtartamát, időbeli sorrendjét,

d) a rehabilitációval összefüggésben a foglalkoztatáshoz nyújtott támogatást, ennek mértékét és időtartamát,

e)34 a rehabilitációs szakigazgatási szerv foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosításával összefüggő kötelezettségeit, ezek teljesítésének határidejét,

f) az orvosi és a szociális rehabilitációs szolgáltatások igénybevételéhez való segítségnyújtásnak és azok figyelemmel kísérésének a formáit,

g) a sikeres rehabilitáció érdekében szükséges további intézkedéseket,

h) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételével összefüggő kötelezettségeit, ezek teljesítésének módját, határidejét és

i)35 a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a rehabilitációs szakigazgatási szervnél történő jelentkezései gyakoriságát, a kapcsolattartás módját.

(2) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs tervet aláírja, egyben nyilatkozik arról, hogy a rehabilitációs tervben foglaltakat megismerte és vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését.

(3)36 A rehabilitációs szakigazgatási szerv a rehabilitációs tervben azokat a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat tünteti fel, amelyek a rehabilitáció irányaként megjelölt foglalkozás, munkakör betöltéséhez szükségesek. A rehabilitációs szakigazgatási szerv a rehabilitációs tervben az orvosi és a szociális rehabilitációs szolgáltatásokat a rehabilitációs javaslat szerinti rehabilitációs szükségletek alapul vételével tünteti fel.

(4)37 A rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásáról a rehabilitációs szakigazgatási szerv és a rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs tervben megjelölt időközönként értékelő megbeszélést folytat, szükség esetén a megbeszélés alapján előkészíti a rehabilitációs terv módosítását.

9. A rehabilitációs szolgáltatások

19. § (1) A rehabilitációs szolgáltatások az e rendeletben, illetve jogszabályban meghatározott, rehabilitációs célú foglalkozási, orvosi és szociális szolgáltatások.

(2) A foglalkozási és szociális rehabilitációs szükségleteket és a hozzájuk kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatásokat az 1. melléklet tartalmazza. Az orvosi rehabilitációs szolgáltatások az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 100. § (4) és (5) bekezdésében foglalt szolgáltatások, figyelembe véve a kötelező egészségbiztosítás ellátásait meghatározó törvény által előírt, az orvosi rehabilitáció keretében nyújtható szolgáltatásokat.

(3)38 A rehabilitációs szakigazgatási szerv a rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtása érdekében a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek rehabilitációs mentort (a továbbiakban: mentor) jelölhet ki.

(4) Kötelező a mentor kijelölése abban az esetben, ha

a) a rehabilitációs ellátásban részesülő személy azt kéri és a rehabilitációs terv orvosi, illetve szociális rehabilitációs szolgáltatások szükségességét is megjelöli, vagy

b) a rehabilitációs terv előkészítése keretében történő konzultáció során ennek szükségessége megállapításra került.

(5) A mentori szolgáltatás keretében biztosítani kell

a) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele során történő információnyújtást, az önálló munkába álláshoz szükséges személyes tanácsadást, a beilleszkedéshez történő segítségnyújtást, személyes közreműködést és szükség esetén együttműködést a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal, szervezetekkel és személyekkel,

b) a rehabilitációs tervben foglaltak szerint rendszeres kapcsolattartást a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel, amely során figyelemmel kell kísérni a mentális, fizikai és egészségi állapotát, a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulását és közre kell működni az akadályok elhárításában,

c)39 tájékoztatási kötelezettség teljesítését a rehabilitációs szakigazgatási szerv felé, ha a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulását ellehetetlenítő körülmény merült fel, vagy a rehabilitációs terv módosítása vált szükségessé,

d) közreműködést a rehabilitációs terv módosításában.

(6)40 A mentori szolgáltatást nyújtó a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásáról és az (5) bekezdésben foglalt intézkedésekről rehabilitációs naplót vezet, és tevékenységéről havonta beszámol a rehabilitációs szakigazgatási szervnek.

19/A. §41 A rehabilitációs szakigazgatási szerv rehabilitációs szolgáltatást nyújthat annak a megváltozott munkaképességű személynek is, aki rehabilitációs ellátásban nem részesül.

10.42

20. §

11. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megszüntetése

21. §43

22. §44 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátásnak a fizetési számla terhére történő visszafizetésére a pénzforgalmi szolgáltatót a rehabilitációs szakigazgatási szerv kötelezi, feltéve, hogy a fizetési számla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult, és a visszautalás a fizetési számla terhére megtörténhet. Amennyiben a fizetési számla felett rendelkezésre jogosult személy ismert, a rehabilitációs szakigazgatási szerv a követelését – fizetésre kötelező határozat kibocsátásával – akkor is e személlyel szemben érvényesíti, ha a jogalap nélkül kiutalt ellátást az elhunyt személy fizetési számlájáról még nem vették fel.

12. Záró rendelkezések

23. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

24. § Azon személy esetében, akinek rendszeres szociális járadékra való jogosultságát a 2008. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint állapították meg, vagy aki a rendszeres szociális járadék iránti igényét 2007. december 31-éig benyújtotta, a hozzátartozója után folyósított növelést a 2007. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell felülvizsgálni és folyósítani.

24/A. §45 Ez a rendelet a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

13. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

25. §46

14. Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló
23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet módosítása

26–29. §47

15. Hatályát vesztő rendelkezések

30. §48

1. melléklet a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A komplex rehabilitációval összefüggésben felmerülő foglalkozási és szociális rehabilitációs szükségletek és a hozzájuk kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatások

1.    Foglalkozási rehabilitációs szükségletek és szolgáltatások

Foglalkozási rehabilitációs szükségletek

Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások1

Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálat2

Munkavállalást és megtartást támogató szolgáltatások3

Pályaterv kialakítását és megvalósítását támogató szolgáltatások4

Életvezetést támogató szolgáltatások5

Komplex támogató szolgáltatások6

Eredeti munkakörben történő rehabilitáció elősegítése

 

+

 

 

 

Korábban gyakorolt foglalkozásban történő rehabilitáció elősegítése

 

+

 

 

 

Szakképzettségnek megfelelő nem gyakorolt foglalkozásban történő rehabilitáció elősegítése

+

+

+

 

 

Új képzettséget, betanítást igénylő foglalkozásban történő rehabilitáció elősegítése

+

+

+

 

 

A fentiekben nem felsorolt, egyéb munkakörben történő foglalkoztatás elősegítése

 

 

 

+

+

1 A + jel azt mutatja, hogy az adott sorban írt szükséglet kielégítéséhez általában az adott oszlopba írt csoportba tartozó szolgáltatások szükségesek. Az egyéni élethelyzetek mérlegelése alapján a bejelölt szolgáltatások bővíthetőek vagy szűkíthetőek.

2 A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló rendelet alapján.

3 Munkavállalást és megtartást támogató szolgáltatások: munkatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, munkavállalást és megtartást támogató szolgáltatások, munkavállalói készségek, képességek felmérése, munkavállalásra felkészítő és munkavégzést támogató önsegítő csoportok létrehozása és működtetése, személyre szóló állásfeltárás és elhelyezés, munkaközvetítés, munkapróba, munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés segítése, munkahelymegtartás segítése, vállalkozóvá válást elősegítő tanácsadás.

4 Pályaterv kialakítását és megvalósítását támogató szolgáltatások: pályatanácsadás, tanulási képességek és készségek vizsgálata, képzésre történő felkészítés, képzésben részesülők benntartásának segítése, lemorzsolódás elkerülése.

5 Életvezetést támogató szolgáltatások: pszichológiai tanácsadás, személyiségfejlesztést, beilleszkedést és önálló életvitelt segítő tréning.

6 Komplex támogató szolgáltatások: rehabilitációs tanácsadás, munkaerő-piaci és foglalkozási információk nyújtása, szociális információnyújtás, rehabilitációs mentori szolgáltatás, esetmenedzser.

2.    Szociális rehabilitációs szükségletek és szolgáltatások

Szociális rehabilitációs szükségletek

A szükséglet kielégítését segítő szociális szolgáltatás típusa1

Házi segítség-
nyújtás2

Család-
segítés3

Támogató szolgáltatás4

Közösségi ellátások5

Nappali ellátás6

Átmeneti szállás7

Fizikai biztonság (étel, ruházat, átmeneti szállás esetén ezen felül hajlék, egészség) biztosítása

+

 

+

 

 

+

Önellátási képesség (önálló életvitel és életvezetés) javítása

 

+

+

+

+

 

Érzelmi kapcsolatok erősítése, konfliktusok kezelése

 

+

+

+

 

 

Közlekedési nehézségek megoldása

 

 

+

 

 

 

Közösségi kapcsolatok kialakítása, erősítése

 

+

+

+

+

 

1 A + jel azt mutatja, hogy az adott sorban írt szükséglet kielégítéséhez az adott oszlopban írt szolgáltatás általában szükséges. Az egyéni élethelyzetek mérlegelése alapján a bejelölt szolgáltatások bővíthetőek vagy szűkíthetőek.

2 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 63. §-a alapján.

3 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64. §-a alapján.

4 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/C. §-a alapján.

5 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/A. §-a alapján.

6 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/F. §-a alapján.

7 A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 80. §-a és 84. §-a alapján.