nyomtatás  nagyítás kicsinyítés  ablak bezárása 
Címer Jogszabálykereső
Szolgáltatja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
Logó
326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet
a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról
2013-01-19
2013-01-28

326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet

a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról
és visszavonásáról

A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a 122. § (3) és (4) bekezdése tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1)1 Az e rendeletben meghatározott hatósági ügyekben e rendelet vagy más jogszabály eltérő rendelkezése hiányában

a) első fokon: a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: közlekedési igazgatási hatóság),

b) másodfokon: a fővárosi és megyei kormányhivatal

jár el.

(2) Ezt a rendeletet a Magyarország joghatósága alól mentességet élvező személyekre és szervezetekre, a mentességet biztosító nemzetközi egyezményekre és a vonatkozó jogszabályokra figyelemmel kell alkalmazni. A vezetésre jogosító okmányok helyszíni elvételére és visszavonására, az előzetes eredetiségvizsgálatra, a származás-ellenőrzési eljárásra, valamint a jármű forgalomból való kivonásának elrendelésére, valamint a rendszámtábla visszavonására vonatkozó szabályok a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek tagjaira nem alkalmazhatók.

1/A. §2 A megye területére kiterjedő illetékességgel a „P”, és a „Z” betűjelű ideiglenes, valamint a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző járműre a szabványtól eltérő alapszínű (sárga) rendszámtábla kiadásával, továbbá az ilyen jellegű járművek üzemeltetési jellegével, annak változásával, üzembentartói és tulajdonjogának változásával kapcsolatos feladatok ellátása a megyeszékhelyen működő járási hivatal hatáskörébe tartozik.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

2. harmadik ország: az EGT-államon, valamint az Európai Unió és harmadik ország között létrejött nemzetközi szerződés alapján az EGT-állammal azonos jogokat élvező államokon kívüli országok;

3. harmadik ország állampolgára: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó EGT-állam állampolgár – harmadik ország állampolgárságával rendelkező – családtagja;

4. használt jármű: egy külföldi hatóság által már – akár ideiglenes jelleggel is – nyilvántartásba vett jármű, vagy Magyarországon már üzemeltetett, de a közúti közlekedési nyilvántartás jármű nyilvántartásában nem szereplő vagy kivont állapotú jármű;

5. lakcím: a természetes személy ügyfél lakóhelye, amennyiben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában tartózkodási hely szerepel, a bejelentett tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye;

6. szokásos tartózkodási hely:

6.1. az az ország, ahol az adott személy általában él, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tölt személyes és foglalkozásával összefüggő kötöttségei miatt, vagy foglalkozási kötöttségekkel nem rendelkező személy esetében olyan személyes kötöttségei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon ország között, ahol él, valamint

6.2. azon személy esetében, akinek a foglalkozással kapcsolatos, illetve személyes kötöttségei eltérő országokhoz kapcsolódnak, és ennek következtében felváltva két vagy több EGT-államban található különböző helyeken él, a szokásos tartózkodási helynek a személyes kötődések szerinti tagállamot kell tekinteni, feltéve, hogy az ilyen személy rendszeresen visszatér oda, ez utóbbi feltételnek nem kell teljesülnie, ha a személy egy meghatározott időtartamra szóló feladat végrehajtása céljából él valamely tagállamban, az egyetemi, illetve iskolai tanulmányok nem jelentik a szokásos tartózkodási hely áthelyezését;

7. új jármű: a külföldi gyártótól, vagy forgalmazótól, vagy kereskedelmi szervezettől közvetlenül megvásárolt és behozott (importált), még – ideiglenes jelleggel sem – nyilvántartásba nem vett jármű, valamint a Magyarországon gyártott – nyilvántartásban még nem szereplő – jármű;

8. vezetői engedély cseréje: egy már korábban magyar, vagy egy másik EGT-állam hatósága által kiadott vezetői engedély helyett e rendelet szabályai szerint új vezetői engedély kiadása;

9. vezetői engedély honosítása: egy harmadik ország hatósága által kiadott vezetői engedély helyett e rendelet szabályai szerinti magyar vezetői engedély kiadására irányuló eljárás.

(2) Amennyiben e rendelet viszonosságról rendelkezik, akkor a viszonosság fennállása tekintetében a közlekedésért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.

II. FEJEZET

JÁRMŰVEZETÉSRE JOGOSÍTÓ OKMÁNYOK

3. § (1) Az e rendeletben meghatározott járművezetésre jogosító okmány:

a) a vezetői engedély,

b)3

c) a nemzetközi vezetői engedély.

(2) A Magyarország területén járművezetési jogosultság igazolására alkalmas az ügyfél által együttesen bemutatott, az adott kategória tekintetében lejárt érvényességű vezetői engedély és a közlekedési igazgatási hatóság által a kérelemről elektronikus úton kiállított és az ügyfélnek átadott adatlap a vezetői engedély cseréjére irányuló eljárás kezdeményezését követően az új vezetői engedély kiadásáig, de legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 60 napig.

(3) A külföldi hatóság által kiállított érvényes vezetői engedély Magyarország területén történő elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén a Magyarország területén járművezetési jogosultság igazolására alkalmas a bejelentésről szóló jegyzőkönyv és a vezetői engedélyt kiadó külföldi ország hatósága által kiállított, a vezetői engedély adataira, érvényességére és a vezetői jogosultság tartalmára vonatkozó igazolás, a kiállítás dátumától számított legfeljebb 30 napig.

(4)4 Az érvényes magyar vezetői engedély elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén Magyarország területén járművezetési jogosultság igazolására alkalmas a külföldi vagy magyar hatóságnál tett bejelentésről szóló jegyzőkönyv, a jegyzőkönyv kiállításának keltétől számított legfeljebb 30 napig.

1. Vezetői engedély

4. § A vezetői engedély különböző kategóriákba, alkategóriákba és kombinált kategóriákba sorolt járművek vezetésére jogosít, amelyeket az 1. és a 2. melléklet tartalmaz.

5. § (1) A nemzetközi kategóriára, valamint a „TR” és „V” nemzeti kategóriára megszerzett vizsga a vezetői engedélybe bejegyzett egészségi alkalmasság határidejének lejárta után is – amennyiben közúti járművezetők egészségi alkalmasságáról szóló miniszteri rendelet egészségi alkalmasságot nem ír elő – jogosít a 3. és a 4. mellékletben meghatározott járművek vezetésére.

(2) Amennyiben az egészségi alkalmassági idő lejártát követően az ügyfél az (1) bekezdésben meghatározott vezetési jogosultságát kívánja gyakorolni, – kérelmére – nemzeti kategóriára érvényesített vezetői engedélyt állít ki részére a közlekedési igazgatási hatóság.

(3)5 A vezetői engedély a járművezető alábbiak szerinti életkorának eléréséig csak belföldön történő járművezetésre jogosít:

a) a „B” kategória esetében 18. életév,

b) a 2013. január 18-át követően kiadott vezetői engedély esetében

ba) az „AM” kategóriánál 16. életév,

bb) a „C” kategóriánál – a járművezető által végezhető tevékenységre vonatkozó korlátozás megtartásával – 21. életév,

bc) a „D” kategóriánál – a járművezető által végezhető tevékenységre vonatkozó korlátozás megtartásával – 24. életév.

A nemzeti kategóriára érvényesített vezetői engedély csak belföldön történő járművezetésre jogosít.

(4) A vezetői engedély a személyazonosság igazolására a kiállításától számított tíz évig, a 70. életévüket betöltöttek esetében határidő nélkül alkalmas.

(5) A vezetői engedély vezetési jogosultság igazolására a következő határidőig alkalmas:

a) a vezetői engedély hátoldalán a 11. pontban feltüntetett kategória érvényesség időpontjáig, amely az egészségi alkalmassági vizsgálaton megállapított időpont,

b) a nemzeti kategóriában – a „TR” és „V” kategória kivételével – a vezetői engedély első oldalán a 4.b) pontban feltüntetett érvényesség időpontjáig, de legfeljebb a vezetői engedély kiállítását követő tíz évig.

(6) A vezetői engedély érvényességi idejének meghosszabbítása az okmány cseréjével történik.

2. Kezdő vezetői engedély

6. § (1) A vezetési jogosultság első alkalommal történő megszerzésének napjától számított két évig a vezetői engedély kezdő vezetői engedélynek minősül.

(2) A kezdő vezetői engedéllyel az „AM”, az „A” és az „A” korlátozott kategóriára, továbbá az „A1”, az „A2” és a „B1” alkategóriára érvényesített bejegyzéssel utas nem szállítható, valamint a „B”, a „C” és a „D” kategóriára, továbbá a „C1” és a „D1” alkategóriára érvényesített bejegyzéssel – a Magyar Honvédség kezelésében lévő járművek kivételével – pótkocsi nem vontatható.

7. § (1) A „kezdő vezetői engedély” minősítés kétéves időtartama a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül elkövetett közlekedési szabálysértés vagy bűncselekmény miatt jogerősen kiszabott járművezetéstől, járműfajtától vagy kategóriától eltiltás, vagy a vezetői engedély meghatározott időtartamú visszavonásának leteltét követően újra kezdődik.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint meghosszabbított „kezdő vezetői engedély” minősítést és annak lejárata határidejét a nyilvántartásba be kell jegyezni, és ezt a tényt a vezetői engedélyben kódszámmal jelölni kell.

8. § Ha a gépjárművezető külföldi vezetői engedélyét két évnél nem régebben szerezte, a kezdő vezetői engedélyre vonatkozó rendelkezéseket – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a külföldi vezetői engedély helyett a magyar hatóság által kiadott vezetői engedélyre is alkalmazni kell.

9. § A kezdő vezetői engedélyre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak nemzeti kategória esetén.

3. Nemzetközi vezetői engedély

10. § (1) Amennyiben nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az érvényes magyar vezetői engedély valamely külföldi államban járművezetésre nem jogosít, a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre nemzetközi vezetői engedélyt ad ki.

(2) A „B” kategóriára érvényes nemzetközi vezetői engedély a gépjárművezető részére 18. életévének betöltését követően állítható ki.

(3) Nemzetközi vezetői engedélyt az érvényes vezetői engedély adatai alapján kell kiállítani.

(4) A nemzetközi vezetői engedély érvényességi ideje a vezetői engedélyben feltüntetett egészségi érvényességi idő, de legfeljebb a nemzetközi vezetői engedély kiállításának napjától számított három év.

(5) A nemzetközi vezetői engedély csak a magyar vezetői engedéllyel együtt érvényes.

(6) A nemzeti kategóriára nemzetközi vezetői engedély nem érvényesíthető.

(7) A nemzetközi vezetői engedély igénylésére irányuló kérelmét az ügyfél a kormányzati portálon keresztül elektronikus úton is előterjesztheti.

4. Ideiglenes vezetői engedély

11. §6

5. A Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek kezelésében lévő különleges járművek vezetésére
jogosító okmány

12. § (1) A Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV), valamint a Rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem hivatásos szervei, a büntetés-végrehajtás szervei kezelésében lévő, a kombinált kategóriára tett járművezetői vizsgát követően vezethető gépjárművek, továbbá a közúton csak ideiglenes jelleggel közlekedő különleges járművek vezetésére jogosító okmányt az erre felhatalmazott hatóságok adják ki.

(2) Az (1) bekezdés szerint kiadott okmány kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott szervek kezelésében lévő járművek vezetésére jogosít.

III. FEJEZET

JÁRMŰVEZETÉSRE JOGOSÍTÓ OKMÁNYOK KIADÁSA, ÉRVÉNYESSÉGE, ÉRVÉNYESÍTÉSE VAGY CSERÉJE,
PÓTLÁSA, VALAMINT AZ AZZAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK

6. Járművezetésre jogosító okmányok kiadásának feltételei

13. § Járművezetésre jogosító okmányt az kaphat, aki az egészségi, pályaalkalmassági, képzési és vizsgáztatási előírásoknak, továbbá az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

14. § A járművezetésre jogosító okmány kiadásának életkori és jártassági feltételeit a 6. és 7. melléklet tartalmazza.

15. § (1) Vezetői engedélyt – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével – csak olyan kérelmezőnek lehet kiadni, akinek a szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van, valamint nem magyar állampolgár esetében az engedély kiadását megelőző hat hónapban Magyarországon tartózkodott. Ha a kérelmező külföldi hatóság által kiállított vezetői engedéllyel rendelkezik, a közlekedési igazgatási hatóság a 17–18. § alapján jár el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magyarországi tartózkodást igazoló adatokat a közlekedési igazgatási hatóság szerzi be a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó harmadik országbeli állampolgár esetében az ügyfélnek kell bemutatnia az idegenrendészeti hatóság által kiállított tartózkodási jogot igazoló okmányt.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően nem követelmény a hat hónapos magyarországi tartózkodás igazolása, ha a harmadik ország állampolgárának kérelme a Magyarországon korábban megszerzett vezetői engedély pótlására irányul.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően a nem magyar állampolgár kérelme alapján a külföldön megszerzett vezetői engedély honosítására, illetve más EGT-állam hatósága által kiadott vezetői engedély cseréjére irányuló eljárás során a vezetői engedély kiadását megelőző hat hónapos magyarországi tartózkodás igazolása nem követelmény, ha a kérelem alapja a külföldi vezetői engedélybe bejegyzett érvényességi idő lejárata. Ez esetben a vezetői engedély kiadásának feltétele a tartózkodási jogosultságot igazoló okmány bemutatása mellett a külföldi személy jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van.

(5) A külföldön megszerzett vezetői engedély honosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a kérelmező Magyarországon szerez olyan járműfajta vezetésére való jogosultságot, amellyel korábban nem rendelkezett.

16. § (1) Járművezetésre jogosító okmányt a közlekedési igazgatási hatóság nem adhat annak, aki járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan. E rendelet alkalmazásában közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt,

a) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a járművezetéstől jogerősen eltiltott, a határozatban meghatározott ideig, kivéve a 11. § (2) bekezdésében vagy a 37. §-ban szabályozott eseteket,

b) akinek kényszergyógyítását vagy kényszergyógykezelését a bíróság elrendelte, annak időtartamára,

c) akinek a vezetési jogosultsága szünetelését a hatóság jogerős és végrehajtható határozatával elrendelte, annak időtartama alatt,

d) akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett,

e) akinek a vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvény alapján a közlekedési igazgatási hatóság ideiglenesen visszavonta, a határozat jogerőre emelkedésétől kezdődően a visszavonást követően elkezdett utánképzés elvégzését tanúsító igazolás közlekedési igazgatási hatóságnál történő bemutatásáig, de legalább a vezetői engedély leadása napjától számított hat hónapig,

f) akinek az egészségi alkalmatlanságát a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló miniszteri rendelet alapján megállapították, az egészségi alkalmasság igazolásáig.

(2) Akit a bíróság a járművezetéstől véglegesen tiltott el, de később a büntetés alól mentesült, vezetői engedélyt csak teljes körű vizsga letételét követően kaphat. A vizsga letételének nem feltétele a tanfolyamon való részvétel.

(3) Amennyiben a bíróság vagy a rendőrség a vezetésre jogosító okmány visszaadását, vagy a vezetési jogosultság gyakorlását

a) jártasság igazolásához,

b) új járművezetői vizsgához,

c) egészségi alkalmasság vagy

d) a pályaalkalmasság igazolásához

kötötte, a közlekedésbiztonsági alkalmatlanság mindaddig fennáll, amíg a járművezető ezen kötelezettségének vagy az utánképzésre vonatkozó kötelezettségének eleget nem tett.

7. Külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély érvényessége, cseréje

17. § (1)7 A külföldi hatóság által kiállított és érvényes vezetői engedély – kivéve az ideiglenes jelleggel vagy a járművezetés tanulására kiadott okmányokat – Magyarország területén akkor jogosít vezetésre, ha tartalmazza:

a) az engedély jogosítottjának azonosítására alkalmas adatokat,

b) a jogosított fényképét és aláírását,

c) az engedély kiadásának és érvényessége lejártának időpontját,

d) az engedély számát,

e) a kiadó hatóság nevét vagy pecsétjét, és

f) a „vezetői engedély” címfeliratot az engedélyt kibocsátó ország nemzeti nyelvén (nemzeti nyelvein), valamint az engedélyt kiadó ország nevét, illetve megkülönböztető államjelzését,

feltéve, hogy a rovatok és a bejegyzések latin betűkkel történtek vagy ebben a formában meg vannak ismételve.

(2)8 A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – akkor jogosít járművezetésre, ha

a) az az ország, amelyben a vezetői engedélyt kiadták, csatlakozott az 1968. évi Bécsi Közúti Közlekedési Egyezményhez,

b) az engedélyt más EGT-államban adták ki,

c) azt nemzetközi szerződés vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján az ország területén tartózkodó, átvonuló külföldi fegyveres erő vagy a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokság állományának tagja részére a küldő államban adták ki, vagy

d) ahhoz hiteles magyar nyelvű fordítást csatoltak és annak segítségével a járművezetési jogosultság tartalma megállapítható.

(3) Amennyiben a külföldi vezetői engedély az (1) és a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, úgy – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az országhatártól a szálláshelyig, és a szálláshelytől a kiléptető határátkelőhelyig jogosít vezetésre.

(4) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott külföldi vezetői engedély a Magyarország területén történő tartózkodás kezdetétől számított egy évig jogosít járművezetésre, ezt követően a külföldi vezetői engedélyt kérelemre magyar vezetői engedélyre kell cserélni.

(5) A cserére vonatkozó kötelezettség nem terjed ki a más EGT-államban kiállított vezetői engedélyre, amely az érvényességi idején belül jogosít járművezetésre. Ha egy másik EGT-állam által kiadott – az okmány érvényességi idejét nem tartalmazó – vezetői engedély jogosultja szokásos tartózkodási helyét Magyarországra helyezi át, ennek létesítését követő kettő év elteltével a vezetői engedélyének a cseréjét kezdeményeznie kell.

(6) Viszonosság esetén a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviselet, valamint Magyarországon székhellyel rendelkező nemzetközi szervezet diplomáciai, valamint igazgatási, műszaki személyzetének tagja, továbbá családtagja külföldön kiállított vezetői engedélye a (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően időkorlátozás nélkül jogosít járművezetésre.

(7) A Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok állománya tagjának a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése szerinti hozzátartozója külföldön kiállított vezetői engedélye a (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően az érvényességi idején belül jogosít járművezetésre.

18. § (1) A közlekedési igazgatási eljárásban a külföldi hatóság által a 17. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározottaknak megfelelő vezetői engedély – kivéve az ideiglenes jelleggel vagy a járművezetés tanulására kiadott okmányokat – akkor tekinthető érvényesnek, ha:

a) a vezetői engedély jogosítottja nyilatkozik arról, hogy a külföldi vezetői engedély kiadásakor a kiállító országban rendelkezett szokásos tartózkodási hellyel vagy lakóhellyel;

b) a külföldi vezetői engedély jogosítottja a magyar vezetői engedély kiadására irányuló eljárás időpontjában megfelel az e rendeletben meghatározott életkori feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő külföldi vezetői engedély vizsgakötelezettség nélkül cserélhető. A 17. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tagállamban kiállított vezetői engedély a kategóriabővítés szempontjából a képzés és vizsgáztatás folyamatában is megfelelőnek tekintendő.

(3) Ha a külföldi vezetői engedély nem a 17. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott országban került kiállításra, és ha a külföldi vezetői engedélyről készült hiteles fordítás alapján

a) a vezetési jogosultság tartalma megfeleltethető az 1–4. vagy 6–7. mellékletben meghatározott valamely nemzetközi kategória tartalmával, közlekedési alapismeretekből, vagy

b) nem állapítható meg a vezetési jogosultság tartalma, vagy az nem feleltethető meg az 1. és a 2. mellékletben meghatározott valamely nemzetközi kategória tartalmával, tanfolyammentes gyakorlati vezetési és közlekedési alapismeretekből tett sikeres vizsgát követően kerülhet sor a vezetői engedély honosítására.

(4) Ha a külföldi vezetői engedélyből az egészségi alkalmasság időtartama nem állapítható meg, vagy az a magyar jogszabályban meghatározott időtartamtól eltér, az egészségi alkalmasságot igazolni kell.

(5) Ha a külföldi vezetői engedélyt kiállító hatóság a vezetési jogosultságot korlátozta, vagy a jogosultság gyakorlását feltételhez kötötte, a közlekedési igazgatási hatóság az okmány hiteles fordítását a 17. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt feltételeknek való megfelelés esetén is kérheti.

(6)9 Kétség esetén a magyar vezetői engedély kiadására irányuló eljárásban a vezetői engedély kiadására jogosult Hivatal ellenőrzi a külföldi vezetői engedély adatainak egyezőségét.

(7) A harmadik ország által kiállított vezetői engedély honosítása során az engedély-nyilvántartásba és a kiadásra kerülő magyar vezetői engedélybe be kell jegyezni a vezetői engedély honosításának tényét, valamint a kérelmező által benyújtott vezetői engedélyt kiadó államot. A nyilvántartásba és a kiadásra kerülő vezetői engedélybe a bejegyzés a 8. melléklet 70. kódjának, valamint a kiadó állam – az országok és igazgatási egységeik nevének kódjaira vonatkozó MSZ EN ISO 3166-1 nemzeti szabványban meghatározott – háromjegyű betűkódjának (a továbbiakban: országkód) alkalmazásával történik.

(8) A honosított vezetői engedély cseréjére vagy pótlására irányuló eljárás során kiadásra kerülő vezetői engedélybe is be kell jegyezni a (7) bekezdés szerinti kódokat.

(9) Ha egy másik EGT-állam által kiadott – a 8. mellékletben meghatározott 70. kódot és a kiadó harmadik állam országkódját tartalmazó – vezetői engedély jogosultja szokásos tartózkodási helyét Magyarországra helyezi át, a vezetői engedély kiadására irányuló eljárásban az e rendeletben meghatározott, eredeti vezetői engedélyt kiadó harmadik ország tekintetében alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni, és a (7) bekezdés szerint kell eljárni.

19. § (1) A más EGT-állam hatósága által kiállított vezetői engedély a más EGT-állam állampolgárának – a 13. § és a 15. § (1) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel – cserével érvényesíthető, ha szokásos tartózkodási helye a Magyarország területén található.

(2) A más EGT-állam hatósága által kiállított vezetői engedély eltűnése, megsemmisülése esetén az eredeti vezetői engedélyt kiállító hatóság igazolása, valamint annak hiteles fordítása alapján a magyar vezetői engedély kiadható.

(3) A csere vagy a pótlás során a magyar vezetői engedélyt azokra a járműkategóriákra és azokkal a feltételekkel lehet érvényesíteni, amelyre a más EGT-állam hatósága által kiállított vezetői engedély, vagy annak tartalmát tanúsító igazolás szerint az érvényes.

(4) A közlekedési igazgatási eljárásban nem tekinthető érvényesnek a másik EGT-állam által kiállított vezetői engedély, ha azt a kiállító tagállam területén korlátozták, visszavonták vagy a vezetési jogosultságot felfüggesztették.

(5) A vezetői engedély cseréjére irányuló eljárás során ellenőrizni kell, hogy a benyújtott vezetői engedély ténylegesen mely kategóriára érvényes.

(6) Kétség esetén a Hivatal közreműködésével a vezetői engedély kiállításához, pótlásához vagy cseréjéhez a kiadó EGT-állam hatóságának megkeresése útján ellenőrzést kell végezni.

(7) A közlekedési igazgatási hatóság megtagadja a vezetői engedély kiállítását azon kérelmezőnek, akinek a vezetői engedélyét egy másik tagállamban korlátozták, érvénytelenítették, visszavonták vagy a vezetési jogosultságát felfüggesztették.

20. § (1) A honosítás során kiadott magyar vezetői engedélyt azokra a járműkategóriákra és azokkal a feltételekkel lehet érvényesíteni, amelyre a külföldi vezetői engedély is érvényes.

(2) A honosítás során a harmadik ország által kiállított vezetői engedélyt – a magyar vezetői engedély kiadásakor – a közlekedési igazgatási hatóság bevonja, és a Hivatalnak megküldi. A Hivatal a bevont vezetői engedélyt viszonosság vagy nemzetközi szerződés alapján a kiállító hatóság részére, annak értesítése mellett továbbít.

(3) Amennyiben a harmadik ország állampolgára – nyilatkozata alapján – az ország területét elhagyja, a honosítás során bevont külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély a magyar vezetői engedély egyidejű leadása mellett, ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint a kiállító hatóságnak még nem került megküldésre, visszaadható. A közlekedési igazgatási hatóság ennek tényét a nyilvántartásban rögzíti.

21. § (1) A más EGT-állam által kiállított vezetői engedélyt a közlekedési igazgatási hatóság a magyar vezetői engedély kiadásakor bevonja, és a Hivatalnak megküldi.

(2) A Hivatal a közlekedési igazgatási hatóság által bevont, más EGT-állam által kiállított vezetői engedélyt a kiállító tagállam közlekedési hatósága részére megküldi.

22. § (1) Az a magyar állampolgár, aki külföldi hatóság által kiállított vezetői engedéllyel rendelkezik, a hazatérés bejelentését követő hat hónapon belül köteles magyar vezetői engedélyt kiváltani. A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt a közlekedési igazgatási hatóság bevonja, és a Hivatal azt viszonosság esetén a kiállító hatóságnak megküldi.

(2) Amennyiben a magyar vezetői engedélyt külföldön cserélik ki és erről a Hivatalt értesítik, e tényt a nyilvántartásba be kell jegyezni.

(3) Amennyiben a magyar vezetői engedélyt a honosító külföldi hatóság a Hivatalnak megküldi, új vezetői engedély kiállítása helyett, a visszahonosításra irányuló kérelem alapján, az eredeti okmányt kell visszaadni, feltéve, ha a vezetési jogosultság tartalma nem változott, és a vezetői engedélybe bejegyzett egészségi alkalmasság határideje még nem járt le.

8. A járművezetésre jogosító okmányok kiadása, cseréje, pótlása

23. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésének igazolása alapján kiadja, érvényesíti vagy cseréli, vagy megrongálódás, eltűnés esetén pótolja:

a) a vezetői engedélyt (5. melléklet),

b) a nemzetközi vezetői engedélyt (9. melléklet),

c)10

(2)11 Azonos fajtájú járművezetésre jogosító okmányból az engedély jogosítottja egyidejűleg csak egy érvényes okmánnyal rendelkezhet. A közlekedési igazgatási hatóság megtagadja a vezetői engedély kiállítását vagy a már kiadott vezetői engedélyt visszavonja, ha megállapítja, hogy a kérelmező már rendelkezik vagy a kérelem beadásakor már rendelkezett más hatóság által kiadott vezetői engedéllyel. Az EGT-állam hatósága által kiadott vezetői engedély egyenértékűségét a vezetőiengedély-kategóriák közötti egyenértékűségről szóló, 2008. augusztus 25-i 2008/766/EK bizottsági határozat alapján kell meghatározni.

24. § (1) A járművezetésre jogosító okmányok kiadására, cseréjére és pótlására irányuló eljárás kérelemre indul.

(2) Az első vezetői engedély kiadására, vagy az új kategória, alkategória és kombinált kategória bejegyzésére és a vezetői engedély cseréjére irányuló kérelmet a közlekedési igazgatási hatóságnál személyesen lehet benyújtani. Elektronikus úton is be lehet jelenteni a 2001. január 1-je után kiadott vezetői engedély elvesztését, ellopását, megsemmisülését, és kezdeményezhető annak pótlása. Az elektronikus úton kezdeményezett pótlás esetén – az okmányazonosító adat kivételével – a korábbi vezetői engedéllyel megegyező adattartalommal kell kiállítani a vezetői engedélyt.

(3) Elektronikus úton is kezdeményezhető a 2001. január 1-je után kiadott, az adott kategória tekintetében lejárt érvényességű vezetői engedély cseréje, feltéve, ha az új egészségi alkalmassági érvényességi idő lejártának időpontja a csere alapjául szolgáló vezetői engedély 4.b) pontjában meghatározott érvényességi időn belül esik. Az elektronikus úton kezdeményezett vezetői engedély cseréje esetén – az okmányazonosító és kategória érvényességi adat kivételével – a korábbi vezetői engedéllyel megegyező adattartalommal kell az új vezetői engedélyt kiállítani.

(4) A közlekedési igazgatási hatóság az ügyfél kérelmét elektronikus adattartalommal készíti el. A vezetői engedély iránti kérelem személyes előterjesztésekor a közlekedési igazgatási hatóság a jogosultról arcképmás felvételt készít.

(5) Ha a kérelmező magyar állampolgár a kérelem benyújtásakor rendelkezik érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, és adataiban időközben nem következett be változás, akkor az állandó személyazonosító igazolványát, vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmányát kell bemutatni.

(6) Amennyiben a kérelmező magyar állampolgár érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, vagy adataiban időközben változás következett be, az eljárás csak az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállítását követően folytatható le.

(7)12 A vezetői engedély kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát ellenőrizni kell. Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell a személyazonosító igazolvány vagy személyazonosságot igazoló más érvényes okmány adattartalmával, vagy a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal. A közlekedési igazgatási hatóság az egyeztetést a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal – a központi szerv közreműködésével – is elvégzi.

(8) Ha a kérelmező bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállású személy, a kérelemhez be kell mutatnia az érvényes személyazonosító igazolványát.

(9) Amennyiben a (6) bekezdés szerint végrehajtott adategyeztetéskor a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést magyar állampolgár, vagy olyan külföldi esetében, akinek anyakönyvi eseményét Magyarországon anyakönyvezték, kizárólag anyakönyvi okirat alapján – szükség esetén az anyakönyvezető megkeresésével – lehet elvégezni.

(10) A vezetői engedélyt a személyi adat- és lakcímnyilvántartással egyező személyi adatokkal kell kiállítani.

(11) Amennyiben a járművezető nyilatkozata szerint rendelkezik nemzeti kategóriára érvényesített járművezetésre jogosító okmánnyal, a vezetői engedély kiadására, cseréjére, pótlására irányuló eljárás során a közlekedési igazgatási hatóság a régi okmány bevonása mellett annak megfelelő nemzeti kategóriára is érvényesíti a vezetői engedélyt. Az eljárásban az ügyfél nyilatkozatát minden esetben be kell szerezni.

(12) A közlekedési igazgatási hatóság a személyi azonosítót a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek esetében az azt igazoló és az ügyfél által bemutatott okmány alapján ellenőrzi.

25. § Amennyiben a vezetői engedély cseréjére, pótlására irányuló kérelmet a Hivatalnál nyújtották be, a vezetői engedély – az erre irányuló kérelem esetében – soron kívül kiadható.

26. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 33. § (5) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség a pótlás iránti kérelem benyújtásával, valamint az okmány eltulajdonítása esetén a rendőrséghez tett feljelentéssel is teljesíthető.

(2) A közlekedési igazgatási hatóság vagy – ha az (1) bekezdés szerinti bejelentés hozzá érkezik – a Hivatal haladéktalanul gondoskodik az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(3) Ha az okmány eltulajdonítása miatt a rendőrségnél feljelentést tettek, a rendőrség haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a Hivatalt, amely haladéktalanul gondoskodik az eltulajdonítás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

27. § (1) A megtalált vezetői engedélyről a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell a közlekedési igazgatási hatóságot.

(2) Ha a közlekedési igazgatási hatóság értesül a vezetői engedély megtalálásáról, úgy haladéktalanul gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(3) Ha a rendőrség értesül az okmány megtalálásáról, úgy haladéktalanul értesíti bármely közlekedési igazgatási hatóságot, amely gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(4) A vezetői engedély elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, vagy megtalálásának közlekedési igazgatási hatósághoz történő bejelentéséről felvett jegyzőkönyvet okmánytári alapiratként a közlekedési igazgatási hatóság a Hivatalnak továbbítja. Az elektronikus úton kezdeményezett vezetői engedély pótlás esetén az ügyfél elektronikus úton tett nyilatkozata kerül a Hivatalnak továbbításra.

28. § A vezetői engedélybe az állampolgársági adatot az országkód, az egészségi feltételeket vagy a korlátozásokat a 8. mellékletben meghatározott számkód formájában kell feltüntetni.

29. § (1) A a következő határidőig jogosítanak vezetésre:

a)13

b) a vezetői engedély kategória érvényessége az előírt orvosi vizsgálaton megállapított egészségi alkalmassági időpontig, de legfeljebb a C1, a C1+E, a C, a C+E, a D1, a D1+E, a D és a D+E vezetői engedély kategóriák esetében a vezetői engedély kiállításától számított öt évig, egyéb nemzetközi vezetői engedély kategóriák esetében legfeljebb tíz évig,

c) nemzeti kategóriában – a „TR” és „V” kategória kivételével – a vezetői engedély érvényességi időpontjáig, de legfeljebb a vezetői engedély kiállítását követő tíz évig.

(2) A közlekedési igazgatási hatóság az egészségi alkalmassággal kapcsolatos korlátozásokat az orvos által kiállított, az ügyfél által bemutatott „alkalmassági vélemény”-ben meghatározott kód alapján jegyzi be a vezetői engedélybe.

(3) A vezetői engedély kiállítása során annak érvényességét az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartamon belül – az ügyfél kérelmére – úgy kell meghatározni, hogy a lejáratának hónapja és napja megegyezzen az ügyfél születési idejének hónapjával és napjával.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a lejárt érvényességű vezetői engedélyt járművezetői vizsgakötelezettség nélkül – kell kicserélni.

(5) A vezetői engedély kiállítása során annak érvényességi idejét az ügyfél kérelmére úgy kell meghatározni, hogy a lejáratának időpontja megegyezzen az 5. melléklet C. pontja szerinti vezetői engedély 11. sorában feltüntetett kategória érvényesség időpontjával.

30. § (1) A pályaalkalmassági minősítést és annak érvényességi idejét – kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat – a közlekedési hatóság jogerős határozata alapján kell a nyilvántartásba bejegyezni.

(2) A vezetői engedély cseréjekor a meglévő vezetői engedélyben szereplő bejegyzés alapján, továbbá az alábbi okiratok alapján lehet a következő PÁV kategóriákat a nyilvántartásba bejegyezni:

a) PÁV I. (első) kategória minősítés:

aa) 1978. április 1-je előtt vizsgázott és a vezetői engedélyben „Gépjármű-vezetői állás vállalására jogosult” szövegű bejegyzés,

ab) 1970. január 1-je előtti C kategóriás vizsgát igazoló vezetői engedély,

ac) 1969. július 1-je és 1978. április 1-je között kiadott „Gépjármű-kezelői bizonyítvány”,

ad) PÁV I. alkalmasságot tanúsító határozat (igazolás);

b) PÁV II. (második) kategória minősítés: PÁV II. alkalmasságot tanúsító határozat (igazolás);

c) PÁV III. (harmadik) kategória minősítés: az 1978. április 1-je után kiadott „Gépjármű-kezelői bizonyítvány”, valamint PÁV III. alkalmasságot tanúsító határozat (igazolás).

(3) A közlekedési igazgatási hatóság a vezetői engedély cseréjével egyidejűleg a korábbi vezetői engedélybe bejegyzett pályaalkalmassági minősítés engedély nyilvántartásban szereplő adatáról első alkalommal térítésmentesen hitelesített kivonatot állít ki.

31. § A vezetői engedélyt a Hivatal a kérelmező részére postai úton küldi meg. Az így át nem vett okmányt az értesítési cím szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak kell megküldeni, amely hatóság azt a kiállítástól számított egy évig őrzi meg, ezt követően a Hivatalnak megsemmisítésre megküldi.

9. A vezetésre jogosító okmányok helyszíni elvétele, vezetési jogosultság szünetelése

32. § Az ellenőrzésre jogosult szerv (a továbbiakban: ellenőrző hatóság) nevében eljáró személy (a továbbiakban: ellenőrző hatósági személy) az eljárása során a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi, ha

a) a járművezető azzal gyanúsítható, hogy közúti veszélyeztetés (Btk. 186. §-a), a közúti baleset során maradandó fogyatékosságot, halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó [Btk. 187. § (2) bekezdése], illetve a járművezetés ittas vagy bódult állapotban (Btk. 188. §-a) bűncselekményt követett el,

b) a járművezető járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, vagy a közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultságának szünetelését jogerősen elrendelte,

c) gyanú van arra, hogy a vezetői engedély hamis, meghamisították vagy azzal más módon visszaéltek.

33. § A 32. § c) pontjában meghatározott gyanút megalapozza, ha

a) a vezetői engedély körözés alatt áll,

b) a nyilvántartás szerint a vezetői engedély kiadására nem került sor, vagy azt nem az engedélyben feltüntetett gépjárművezető részére állították ki, vagy

c) az okmányban javítás, törlés vagy más illetéktelen beavatkozás jelei észlelhetőek, illetve a vezetői engedély anyaga, kivitele a valóditól eltér.

34. § Az ellenőrző hatósági személy a vezetői engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza az elvétel e rendeletben meghatározott jogalapját.

35. § A vezetői engedély helyszíni elvételére vonatkozó rendelkezéseket valamennyi járművezetésre jogosító okmányra alkalmazni kell.

36. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésével korlátozza a közúti közlekedésben járművezetőként történő részvételét annak, aki

a) a 32. § a) vagy c) pontjában meghatározott jogsértés elkövetésével magalapozottan gyanúsítható,

b) a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, vagy

c) az egészségi, pályaalkalmassági, képzési és vizsgáztatási előírásoknak nem felel meg.

(2) A vezetési jogosultság szünetelése a bíróság vagy szabálysértési hatóság határozata alapján járműkategóriába, alkategóriába, kombinált kategóriába, járműfajtába tartozó járművezetésre is kiterjedhet.

(3) Szünetel a vezetésre való jogosultság:

a) a közlekedésbiztonsági alkalmatlanság jogerős megállapításának napjától az alkalmasság igazolásának a közlekedési igazgatási hatóság előtti bemutatás időpontjáig, ha a járművezető a járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan,

b) a vezetői engedély helyszíni elvételének, a büntetőeljárás megindításától, vagy ismeretlen tettes ellen indult eljárás esetén a megalapozott gyanú közlésének napjától a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, ha az eljárás a 32. § a) pontjában meghatározott bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt indult,

c) a közúti járművek vezetésétől történő eltiltás lejáratának a napjától az utánképzésen való részvétel közlekedési igazgatási hatóság előtti igazolásáig, ha a járművezető engedélyét csak az utánképzést követően kaphatja vissza,

d) ha a járművezetőt egészségi, pályaalkalmassági szempontból alkalmatlannak minősítették, az alkalmatlanság megállapításának a napjától az alkalmas minősítésű igazolás közlekedés igazgatási hatóság előtti bemutatásáig, továbbá ha a soron kívül elrendelt vagy kezdeményezett egészségi, vagy rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton a járművezető önhibájából nem jelent meg, illetve, ha az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat során az egészségügyi hatóság alkalmatlannak minősítette; nem kell elrendelni a vezetési jogosultság szünetelését, ha az alkalmas minősítésű igazolást az ügyfél a közlekedési igazgatási hatóság határozatának meghozatal előtt önként bemutatja,

e) a vizsga érvénytelenítését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától az érvényes vizsgaigazolás közlekedési igazgatási hatóság előtti bemutatásáig, ha a járművezetői vizsgát a közlekedési hatóság a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján érvénytelenítette.

(4) A vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésére okot adó körülményről az eljáró hatóság értesíti az engedély jogosítottjának lakcíme szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságot

a) a (3) bekezdés b) pontja esetén a büntetőeljárás megindításáról vagy a megalapozott gyanú közléséről szóló értesítés,

b) a (3) bekezdés a) és e) pontja esetén a jogerős határozat,

c) a (3) bekezdés d) pontja esetén az alkalmatlanság megállapításáról szóló értesítés, vagy

d) a 32. § c) pontja esetén az ellenőrző hatóság intézkedéséről szóló jelentés, feljelentés megküldésével.

(5) A helyszínen elvett vezetői engedélyt az elvétel okának megjelölésével együtt az ellenőrző hatóság az engedély jogosítottjának lakcíme szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak öt napon belül megküldi.

(6) Amennyiben a vezetési jogosultság szünetelésének feltételét az eljáró hatóság az eljárás megindítását követően észleli, a helyszíni elvétel szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

(7) A vezetési jogosultság az eltiltással érintett kategóriára, alkategóriára, kombinált kategóriára vonatkozó vezetési jogosultság szünetelésének elrendeléséről, annak nyilvántartásba vételéről, a vezetői engedély visszavonásáról, valamint a külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély bevonásáról a közlekedési igazgatási hatóság dönt.

(8) A (3) bekezdés b) pontja esetén a vezetői engedélyt a határidő letelte előtt vissza kell adnia vádemelést megelőzően az ügyben eljáró ügyészség, a vádemelést követően az ügyben eljáró bíróság értesítése alapján. A közlekedési igazgatási hatóság a vezetői engedély visszaadásának és a vezetési jogosultság szünetelésének megszűnését a nyilvántartásba bejegyzi, és ezekről az értesítést küldő hatóságot tájékoztatja.

(9)14 A közlekedési igazgatási hatóság a vezetői engedély visszavonásáról, bevonásáról és a vezetési jogosultság szüneteléséről határozatot hoz, amelyben kötelezi az ügyfelet a vezetői engedély leadására, ha annak elvételére a 32. §-ban foglaltak ellenére a helyszínen nem került sor vagy a helyszíni elvétel kizárt. A határozat meghozatalával egyidejűleg a vezetői engedély visszavonásának, bevonásának, leadásának és a vezetési jogosultság szünetelésének tényét a közlekedési igazgatási hatóság nyilvántartásba veszi.

(10) A helyszínen vagy az eljáró hatóság által elvett vezetői engedélyt csak a közlekedési igazgatási hatóság adhatja vissza.

(11) Amennyiben az eljárás alá vont külföldi állampolgárnak nincs magyarországi lakó- vagy tartózkodási helye, vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésére, annak nyilvántartásba vételére a cselekmény elkövetési helye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóság intézkedik.

(12) Ha a vezetői engedély, vagy az abba tett bejegyzés hamis, hamisított, vagy valótlan tényt, jogosultságot tartalmaz, a nyomozó hatóság lefoglalást megszüntető, vagy a büntetőeljárást lezáró határozata alapján a közlekedési igazgatási hatóság a vezetői engedély visszavonásával egyidejűleg intézkedik az engedély-nyilvántartásban szereplő valótlan adatok javítására, törlésére vagy az okmány érvénytelenítését követő selejtezésre.

37. § (1) Ha a járművezetéstől eltiltás csak meghatározott kategóriára vagy járműfajtára terjed ki, a közlekedési igazgatási hatóság a járművezetésre jogosító okmányt kérelemre kicseréli, és ennek során az eltiltással nem érintett kategóriára, járműfajtára érvényesített okmányt ad ki.

(2) Amennyiben az eltiltás valamely nemzetközi vagy nemzeti kategória alá eső járműre terjed ki, a vezetői engedélyben kóddal jelölni kell, hogy az eltiltással érintett kategória (járműfajta) vezetésére az adott nemzetközi (nemzeti) kategóriára érvényesített vezetői engedély nem jogosít.

38. § (1) A vezetői engedély a vezetési jogosultság szünetelésének lejártát követően is csak akkor adható vissza, ha

a) a vezetői engedély érvényességi ideje nem járt le,

b) a járművezető a jogszabályban előírt utánképzésen való részvételét igazolta,

c) akit a bíróság határozatában a járművezetői jártasság igazolására kötelezett, e kötelezettségének eleget tett,

d) soron kívüli orvosi vagy rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra kötelezés esetén a járművezető e kötelezésnek eleget tett.

(2) A vezetői engedély az egészségügyi érvényességi idejének lejárta után is visszaadható, ha a járművezető azt az 5. § (1) bekezdésében meghatározott vezetési jogosultság gyakorlása érdekében kéri.

39. § (1) A külföldi hatóság által kiadott vezetői engedélyt – ha azt annak jogosítottja a szünetelés határidejének lejáratát követő hatvan napon belül nem veszi át – a Hivatalon keresztül a kiállító hatóságnak kell megküldeni.

(2) A vezetői engedélyt a szünetelés határidején belül is vissza kell adni, ha a külföldi – nyilatkozata szerint – az ország területét végleg elhagyja, vagy a hatóság arra kötelezte. Ebben az esetben azonban a külföldi a tilalommal érintett vezetési jogát Magyarország területén – kivéve a kiléptető határátkelőhelyig történő közlekedést – nem gyakorolhatja.

40. § A 36–38. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a közúti járművek vezetésére jogosító valamennyi okmányra.

41. § (1) Az eljáró hatóság soron kívüli orvosi vizsgálatot kezdeményez, ha

a) a járművezető a közúti közlekedés szabályainak megszegésével halállal, tömegszerencsétlenséggel járó balesetet okozott,

b) a közlekedési bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével gyanúsítható járművezető a járművezetést hátrányosan befolyásoló egészségi állapotára vagy gyógyszer hatására hivatkozik,

c) az eljárás során a járművezető betegségére, testi vagy szellemi, vagy érzékszervi fogyatékosságára vonatkozóan olyan tény merül fel, amely őt a járművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teheti.

(2) Az eljáró hatóság a járművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezi,

a) ha a járművezető az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott balesetet okozott, vagy

b) az eljárás során a járművezetést hátrányosan befolyásoló pszichés állapotára hivatkozik.

IV. FEJEZET

A JÁRMŰVEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

10. A járművek forgalomba helyezése és ideiglenes forgalomban tartása

42. § (1) A közúti közlekedés szabályairól szóló rendeletben meghatározott járművel – kivéve a trolibuszt, a villamost, a kerékpárt, a két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárt, az állati erővel vont járművet, a kézikocsit – közúti forgalomban akkor lehet részt venni, ha forgalomba helyezték, vagy ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték.

(2) A járművet akkor lehet forgalomba helyezni, ha

a) a tulajdonjog megszerzését eredeti okirattal vagy eredeti hitelesített másolatával igazolták, vagy, ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását a kérelemhez csatolták,

b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét, vagy a gépjármű-felelősségbiztosítás alóli mentességet igazolták,

c) a regisztrációs adóról szóló törvény hatálya alá tartozó járművek esetében a vámhatóság által kiállított regisztrációs adóigazolást bemutatták, amennyiben az papír alapon kiállításra került és annak valódiságát a rendelkezésre álló nyilvántartásban a közlekedési igazgatási hatóság ellenőrizte,

d) a jármű műszaki alkalmasságát a közlekedési hatóság megállapította, és

e) a jármű üzemben tartója Magyarország területén rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel (telephellyel).

(3) A (2) bekezdésben foglaltak igazolása mellett, a járművek forgalomba helyezésének további feltételei:

a) a harmadik országból belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű származás-ellenőrzése, illetve a jármű jogi helyzetének tisztázása megtörtént, előzetes eredetiségvizsgálatát elvégezték, valamint a járműhöz kiadott állandó vagy ideiglenes forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát és annak hiteles fordítását az ügyfél a kérelméhez csatolta;

b) más EGT-államból belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű belföldi forgalomba helyezését megelőzően a jármű jogi helyzetének tisztázása megtörtént, valamint az ügyfél a kérelméhez csatolta a származási tagállam hatósága által kiadott

ba) nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát, vagy

bb) harmonizált adattartalmú forgalmi engedély I. részét, valamint a II. részét, feltéve, hogy a jármű származási tagállamában ez utóbbi kiállításra került;

c) az új jármű forgalmazója részére a közlekedési hatóság engedélyezte a megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezést, és a forgalmazó a járműhöz elektronikus úton a műszaki adatlapot, valamint az e rendeletben meghatározott módon a járműkísérő lapot kiállította;

d) egyéb új jármű esetében járműkísérő lapot állítottak ki, vagy elvégezték a jármű előzetes eredetiségvizsgálatát.

(4) Ha más EGT-államból behozott használt jármű forgalomba helyezése során nem áll rendelkezésre a nem harmonizált forgalmi engedély eredeti vagy kiállító hatóság által hitelesített másolati példánya, vagy ha a harmonizált forgalmi engedély I. és II. részből áll, és a II. rész hiányzik, vagy I. részből áll, de az nem az eredeti példány, a forgalomba helyezést megelőzően a származás-ellenőrzést el kell végezni.

(5) A jármű származását igazolnia kell

a) a magyarországi gyártónak, vezérképviseletnek, összeépítési engedéllyel rendelkezőnek;

b) harmadik országból vagy más EGT-államból belföldi üzemeltetés céljából behozott jármű esetén annak, aki a forgalomba helyezést kezdeményezi.

(6) A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezéséig, valamint egyéb olyan járművek esetében, amelyek forgalomba helyezése nem indokolt, a jármű ideiglenes forgalomban tartása engedélyezhető, ha az ügyfél a kérelméhez bemutatta:

a) a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot,

b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét tanúsító igazolást,

c) a jármű műszaki alkalmasságát tanúsító, a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot.

(7) A jármű forgalomba helyezése nyilvántartásba vétellel, a forgalmi engedély, a rendszámtábla, és – az 55. §-ban meghatározott járműveknél – az új típusú rendszámtáblához tartozó regisztrációs matrica kiadásával valósul meg.

(8) A jármű ideiglenes forgalomban tartásának engedélyezése az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával valósul meg.

(9) A lassú jármű, annak pótkocsija, valamint a négykerekű segédmotoros kerékpár forgalomba helyezése esetén „igazolólap” megnevezést tartalmazó forgalmi engedélyt kell kiadni.

(10) A forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, a törzskönyv és a rendszámtábla, valamint az új típusú rendszámtáblához kiadott regisztrációs matrica – az e rendeletben meghatározottak kivételével – arra a járműre érvényes, amelyre azt kiadták, vagy engedélyezték.

(11) A közlekedési igazgatási hatóság a külföldi hatóság által kiállított forgalmi engedélyeket és hatósági jelzéseket a forgalomba helyezés során bevonja, és a keletkezett alapirattal a Hivatalnak megküldi.

(12) A Hivatal a más EGT-állam nyilvántartó hatóságát a külföldi forgalmi engedély bevonásáról a jármű magyarországi forgalomba helyezésétől számított két hónapon belül értesíti, ezt követően az állam nyilvántartó hatóságának kérésére, illetve viszonosság esetén a külföldi okmányokat, hatósági jelzéseket az azt kiadó hatósághoz továbbítja, egyéb esetekben a jogszabályban meghatározott őrzési időt követően megsemmisíti.

(13) A jármű forgalomba helyezése iránti, vagy a már forgalomba helyezett járművel kapcsolatos eljárások során a közlekedési igazgatási hatóság az ügyfél kérelmének megfelelő adattartalmú elektronikus kérelmet állít elő.

43. § (1) A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű – a 42. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételnek megfelelő jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár kivételével – forgalomba helyezésének kezdeményezése előtt származás-ellenőrzését el kell végezni. A származás-ellenőrzés kezdeményezése a közlekedési igazgatási hatóságnál származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel valósul meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jármű származás-ellenőrzéséhez az ügyfélnek a kérelméhez be kell mutatnia:

a) a tulajdonjog megszerzését igazoló eredeti okiratot vagy hitelesített másolati példányát, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását, valamint

b) a járműhöz kiadott forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát és annak hiteles fordítását, a 42. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a külföldi hatóság által kiadott igazolást a jármű nyilvántartásba történő bejegyzésének tényéről, és az okiratot, amely a forgalmi engedély hiányának okát tartalmazza.

(3) A származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel egyidejűleg kérelemre engedélyezhető a jármű ideiglenes forgalomban tartása, ha az ügyfél bemutatta

a) a jármű műszaki alkalmasságát tanúsító, a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot, és

b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét tanúsító igazolást.

(4) A jármű származásának ellenőrzése során a közlekedési igazgatási hatóság a (2) bekezdésben meghatározott okmányban és okiratban szereplő adatokat elektronikus úton, az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges adatok beszerzése céljából a Hivatalnak megküldi.

(5)15 A Hivatal a származás-ellenőrzés elvégzése során a külföldi és nemzetközi körözési nyilvántartásokban és – a 42. § (4) bekezdésében meghatározott esetben, valamint ha a rendelkezésre álló adatok alapján a jármű származását illetően gyanús körülmények merültek fel – a külföldi hatóság nyilvántartásaiban történő ellenőrzés adatai alapján tisztázza a jármű származását, és ennek eredményéről a közlekedési igazgatási hatóságot elektronikus úton tájékoztatja.

(6) A közlekedési igazgatási hatóság a külföldi okmányokat és hatósági jelzéseket a forgalomba helyezés során bevonja és a keletkezett alapirattal a Hivatalnak megküldi, amely a 42. § (1) bekezdése szerint jár el.

(7)16 A származás-ellenőrzés során gyanúra okot adó körülmény különösen, ha:

a) a külföldi vagy a nemzetközi körözési nyilvántartásban a jármű vagy annak hatósági jelzése, okmányai körözés alatt állnak,

b) az ügyfél által benyújtott külföldi okiratok megrongálódottak, azokban bármilyen javítás, elírás látható,

c) gyanú van arra, hogy a jármű rendszámtábláját, forgalmi engedélyét meghamisították,

d) a jármű forgalmi engedélybe bejegyzett alvázszáma a jármű típusára jellemzőtől eltérő karaktereket tartalmaz.

44. § (1) A forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú járművek közül a mezőgazdasági erőgépek a 63. § (2) bekezdés f) pontja szerinti ideiglenes rendszámtáblával, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és a rendszámtáblához tartozó indítási naplóval vehetnek részt a közúti forgalomban.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági erőgép:

a) a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek, cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítők),

b) a magajáró műtrágya- és szervestrágya szóró gépek,

c) a magajáró permetezőgépek,

d) a speciális magajáró eszközhordozó alvázak,

e) a mezőgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógép,

amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, vagy amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, vagy a közlekedési hatóság 25 km/óra értékben határozta meg.

(3) A mezőgazdasági vontatmánnyal a közúti forgalomban hatósági engedély és jelzés, vagy ideiglenes forgalomban tartási engedély nélkül lehet részt venni.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági vontatmány az olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely – a működéséhez szükséges eszközök szállítását kivéve – teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel vagy mezőgazdasági erőgéppel vontatnak.

45. § (1) A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezésére irányuló eljárás során a közlekedési igazgatási hatóság a Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS) adatai alapján ellenőrzi, hogy a járműhöz, valamint a jármű hatósági engedélyéhez és hatósági jelzéséhez kapcsolódik-e figyelmeztető jelzés.

(2) Ha a közlekedési igazgatási hatóság a SIS adatai alapján találatot ér el, erről haladéktalanul értesíti a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvényben meghatározott SIRENE Irodát. A közlekedési igazgatási hatóság az értesítéssel egyidejűleg a jármű jogi helyzetének tisztázásáig a közlekedési igazgatási eljárást felfüggeszti.

(3) A közlekedési igazgatási hatóság az eljáró hatóságnak a jármű, a külföldi hatósági engedély és a külföldi hatósági jelzés lefoglalásról szóló értesítése alapján, a jármű forgalomba helyezésére irányuló kérelmet elutasítja.

(4) Ha az eljáró hatóság a közlekedési igazgatási hatóságot arról értesíti, hogy a figyelmeztető jelzést elhelyező SIS-t alkalmazó külföldi állam a jelzést módosította, visszavonta vagy törölte, és a jármű jogi helyzete ezáltal tisztázottá vált, a forgalomba helyezésre irányuló eljárást – az e rendeletben erre meghatározott feltételek igazolása mellett – le kell folytatni.

46. § (1) A törzskönyvben és a nyilvántartásban tulajdonosként azt a természetes személyt, jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli szervezetet lehet feltüntetni, aki a jármű tulajdonjogának jogszerű megszerzését, származását, továbbá eredetiségét e rendeletben foglaltak szerint igazolja.

(2) A forgalmi engedély és a törzskönyv kiadása nélkül a nyilvántartásban fel kell tüntetni – a jármű tulajdonjogában beállt változásnak az eladó által tett bejelentésben meghatározott – a tulajdonszerzőre vonatkozó, a Kknyt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott adatatokat.

(3) A forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban üzemben tartóként azt a természetes személyt, vagy jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli szervezetet lehet feltüntetni, aki a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más, hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján jogosult.

(4) Az üzemben tartó – e jogának a jármű tulajdonosa által egyoldalú nyilatkozattal történő visszavonásáig – a jármű forgalomban tartásával, közúton való részvételével kapcsolatos jogokat teljes egészében gyakorolhatja. Ez magában foglalja a jármű időszakos műszaki vizsgáztatását, forgalomból történő ideiglenes kivonását, vagy ismételt forgalomba helyezését, az üzemben tartó adatai változásának bejelentését, valamint a forgalmi engedély, továbbá címke, rendszámtábla és regisztrációs matrica pótlását.

(5) A törzskönyv jogosítottjának hozzájárulása nélkül az üzemben tartói jog átruházása nyilvántartásba nem vehető.

(6) A nyilvántartás a jármű valamennyi tulajdonosát, továbbá üzemben tartóját tartalmazza. A törzskönyvet és a forgalmi engedélyt a tulajdonosok (üzemben tartók) egybehangzó nyilatkozata alapján a megjelölt tulajdonostárs (üzemben tartó) adataival kell kiállítani és e tulajdonostárs (üzemben tartó) részére kell kiadni. Ebben az esetben a törzskönyvbe be kell jegyezni, hogy a jármű „közös tulajdon”.

(7) A lassú jármű, a lassú jármű pótkocsija vagy a mezőgazdasági vontató forgalomba helyezésére irányuló kérelem elbírálása során a jármű tulajdonjogának hitelt érdemlő igazolása hiányában a származás-ellenőrzés elvégzése, valamint törzskönyv kiadása nélkül a forgalmi engedély és a rendszámtábla kiadható az üzemben tartó járműnyilvántartásba történő egyidejű bejegyzésével, feltéve, hogy a jármű magyarországi gyártására, vagy behozatalára 1999. január 1-jét megelőzően került sor, és a forgalomba helyezést kezdeményező ügyfél birtokába kerülése igazolt.

(8) A négykerekű segédmotoros kerékpárok forgalomba helyezésére irányuló kérelem elbírálása során a jármű tulajdonjogának hitelt érdemlő igazolása hiányában a származás-ellenőrzés és eredetiségvizsgálat elvégzése nélkül a forgalmi engedély és a rendszámtábla kiadható az üzemben tartó járműnyilvántartásba történő egyidejű bejegyzésével, ha a jármű magyarországi gyártására vagy behozatalára 2009. április 1-jét megelőzően került sor, és a járműnek a forgalomba helyezést kezdeményező ügyfél birtokába kerülése igazolt.

47. § (1) Harmadik ország hatósága által külföldi rendszámtáblával ellátott járművel, ha azt a vámhatóság alakiság nélkül vámkezelte ideiglenes behozatali vámeljárásban – feltéve, hogy jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a belépéstől számított legfeljebb hat hónapig, egyéb esetben a vámhatóság határozatában meghatározott ideig lehet Magyarországon közlekedni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a járművet magyar forgalmi engedéllyel és rendszámtáblával kell ellátni. A külföldi rendszámtáblát viszonosság esetén az azt kiadó hatósághoz történő megküldés, viszonosság hiányában megsemmisítés céljából a Hivatalnak kell megküldeni.

(3) Külföldi rendszámtáblával ellátott, Magyarországra harmadik országból importált gépjármű a határátlépést követően külföldi rendszámtáblával nem közlekedhet.

(4)17 A közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott belföldi üzemben tartónak a tulajdonába kerülő, külföldön nyilvántartásba vett jármű behozatalától számított legfeljebb 30 napon belül kell kezdeményeznie a jármű származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételét és magyarországi forgalomba helyezését. Ezen időszakon belül az EGT más tagállamában a jármű külföldre történő kiviteléhez kiadott érvényes rendszámot a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 25/B. §-ában meghatározott, a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott magyar hatósági jelzésnek kell tekintetni.

48. § (1) A Magyarországon a 47. § alapján nyilvántartásba vett külföldi jármű forgalmi engedélyébe külföldi természetes személy vagy külföldi gazdálkodó szervezet mint tulajdonos vagy mint üzemben tartó is bejegyezhető.

(2) Amennyiben a jármű külföldi természetes személy tulajdonosa nem rendelkezik magyarországi tartózkodási hellyel és a forgalomba helyezési vagy átírási eljárást a leendő magyarországi üzemben tartó végzi, a törzskönyvet a tulajdonos, vagy közjegyzői, illetve ügyvédi okiratban meghatalmazottja személyesen veheti át.

(3) Külföldi gazdálkodó szervezet tulajdonosként vagy üzemben tartóként történő nyilvántartásba vételekor a külföldi gazdálkodó szervezet a honossága szerinti állam nyilvántartásába történő bejegyzéséről szóló vagy a külföldi gazdálkodó szervezet fennállását igazoló külföldi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását is bemutatja.

49. § (1) A jármű forgalomba helyezését, valamint a forgalomban való további részvételét – a törzskönyv és a forgalmi engedély kiadását – a közlekedési igazgatási hatóság megtagadja, ha a jármű tulajdonjogát és származását hitelt érdemlően nem igazolják.

(2) Bűncselekményre utaló körülmények esetében a közlekedési igazgatási hatóság a törzskönyv és a forgalmi engedély kiadását megtagadó határozatot közli a kérelmező lakcíme szerint illetékes rendőrkapitánysággal.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a forgalmi engedély kiállítható annak, akinek a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság a lefoglalást megszüntető határozatában a járművet kiadni rendeli. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg a jármű tulajdonjoga, a „törzskönyv kiadás megtagadva” bejegyzést a forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(4) A jármű üzemben tartói joga a törzskönyv kiadásának megtagadása esetén is átruházható.

50. § (1) A jármű forgalomba helyezésével, forgalomból történő kivonásával, a jármű tulajdonjogával, üzemben tartásával, továbbá a forgalmi engedéllyel és a törzskönyvvel kapcsolatos, valamint a rendszámtábla legyártására és utángyártására irányuló kérelemre induló eljárásokban az ügyfél a kérelmét – a (2)–(4) bekezdésben foglalt korlátozással – a kormányzati portálon keresztül elektronikus úton is előterjesztheti.

(2) A 63. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt eljárások közül kizárólag a belföldön vásárolt jármű kivitelére irányuló kérelem terjeszthető elő elektronikus úton.

(3) Az ideiglenes behozatali vámeljárás hatálya alá tartozó jármű esetében csak a V betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása, valamint az ilyen rendszámtáblával ellátott jármű üzemben tartójának személyében bekövetkezett változás, az üzemben tartó által kezdeményezett forgalomból történő kivonás, a forgalmi engedély adatváltozás vagy adatjavítás miatti cseréje, valamint a forgalmi engedély pótlása iránti kérelem terjeszthető elő elektronikus úton.

(4)18 Nem nyújtható be elektronikus úton kérelem a CD, E, P és SP betűjelű ideiglenes, a DT, CK és RR betűjelű, valamint a H és R kezdő betűjelű különleges rendszámtáblák kiadásával, továbbá az ilyen rendszámú járművek forgalomban tartásával, forgalomból történő kivonásával, a jármű forgalmi engedélyének vagy törzskönyvének cseréjével, pótlásával, záradék bejegyzésével kapcsolatos eljárásokban.

51. § (1) A tulajdonos (üzemben tartó) kérelme alapján, továbbá egyéb kérelmére indult közlekedési igazgatási eljárás során kérésére a járműnyilvántartásba be kell jegyezni a rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét, telefonszámát vagy elektronikus levélcímét, valamint az ezen adatokban bekövetkezett változást.

(2) A tulajdonos (üzemben tartó) a Hivatalnál elektronikus úton is kezdeményezheti a rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségének, telefonszámának vagy elektronikus levélcímének, valamint az ezen adataiban bekövetkezett változás járműnyilvántartásba történő bejegyzését.

11. Előzetes eredetiségvizsgálat

52. § (1) Az előzetes eredetiségvizsgálatot el kell végezni:

a) a 42. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt eseteket kivéve, a használt jármű, továbbá a gyártótól származó járműkísérő lappal nem rendelkező új jármű, valamint a járműnyilvántartásba korábban még nem vett lassú jármű, vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor;

b) a forgalomból végleg, vagy átmeneti időszakra kivont járművek ismételt forgalomba helyezésekor, illetve a forgalomból ideiglenesen kivont járművek esetében az ismételt forgalomba helyezéskor akkor, ha tulajdonosváltozás következett be;

c) a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást – alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje – megelőzően;

d) a jármű – kivéve a lassú járművet és a lassú jármű pótkocsiját – tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor.

(2) A forgalomba még nem helyezett sérült jármű esetében az előzetes eredetiség ellenőrzést a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást – alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje vagy javítása – és a közlekedési hatóság műszaki megvizsgálását megelőzően kell kezdeményezni.

(3) A 43. §-ban meghatározott külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott járművek esetében az előzetes eredetiségvizsgálatot a származás-ellenőrzés eredményéről szóló határozat jogerőre emelkedését követően lehet elvégeztetni.

(4) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt esetekben a közlekedési igazgatási ügyintézés megkezdésének feltétele az eljárás kezdeményezését megelőzően legfeljebb hatvan napon belül elvégzett előzetes eredetiségvizsgálat. A hatvan napos határidőbe nem számít be az az idő, amíg az eredetiségvizsgálatot követő büntetőeljárás során a jármű lefoglalás miatt a hatóság őrizetében volt.

(5) A jármű eredetiségvizsgálatának eredménye a közlekedési igazgatási eljárásban egyszer használható fel, amelynek tényét a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba rögzíti.

(6) Az (1) bekezdésben felsorolt közlekedési igazgatási eljárásban a közlekedési igazgatási hatóság ellenőrzi a jármű előzetes eredetiségvizsgálatának meglétét, eredményét, valamint annak érvényességi idejét.

(7) Az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzése nélkül is nyilvántartásba kell venni a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást, ha

a) annak jogalapja öröklés,

b) annak jogalapja gazdasági társaságok átalakulásával bekövetkezett vagyonszerzés, feltéve, hogy az újonnan létrejött gazdálkodó szervezet a korábbinak általános jogutódja lesz,

c) annak jogalapja a közös tulajdon megszüntetése, amennyiben a jármű valamelyik tulajdonostárs tulajdonába kerül, vagy közös tulajdon létesítése esetén, ha az egyik tulajdonostárs korábban a jármű tulajdonosa volt,

d) a jármű nyilvántartott üzemben tartója változatlan marad, feltéve, ha a lízingszerződés teljesülésével a jármű tulajdonjogát megszerzi,

e)19 annak jogalapja állami vagy önkormányzati szerv, vagy önkormányzat kezelésében lévő jármű más állami vagy önkormányzati szerv, vagy önkormányzat részére történő átadása,

f) annak jogalapja a használt jármű cégjegyzék vagy vállalkozói igazolvány alapján az adásvétel időpontjában fő tevékenysége szerint gépjármű-kereskedelemre jogosult szervezet vagy vállalkozó tulajdonába kerülése, kivéve a rendeltetésszerű használat céljából történő tulajdonszerzést.

(8) A muzeális jellegű járművekkel kapcsolatos közlekedési igazgatási eljáráshoz, továbbá a négykerekű segédmotoros kerékpárok első magyarországi forgalomba helyezésére irányuló közlekedési igazgatási eljáráshoz az előzetes eredetiségvizsgálatot nem kell elvégezni.

12. A rendszámtábla és a regisztrációs matrica

53. § (1) A rendszámtábla olyan hatósági jelzés, amely a Hivatal tulajdonát képezi. A rendszámtábla gyártótól történő megrendelése és a közlekedési igazgatási hatóság azzal történő ellátása a Hivatal, igazgatási szolgáltatási díj ellenében az ügyfélnek történő kiadása a közlekedési igazgatási hatóság feladatkörébe tartozik.

(2) A rendszámtábla állandó és ideiglenes lehet. Az állandó rendszámtábla a betűjelből és számjegyből álló kombinációkon kívül a nemzeti színeket és H jelzést (a továbbiakban: régi típusú rendszámtábla), vagy a 11. melléklet szerint az európai zászlót jelképező kék mezőben 12 sárga csillagot és fehér H jelzést (a továbbiakban: új típusú rendszámtábla), az ideiglenes rendszámtábla a betűjelből és számjegyből álló kombinációkon kívül a nemzeti színeket és H jelzést tartalmazza.

(3) Az állandó rendszámtábla

a) sorozatban előállított (általános),

b) sorozatban előállított egyénileg kiválasztott,

c) egyedileg előállított, vagy

d) különleges

lehet.

(4) A járműre sorozatban előállított rendszámtáblát kell kiadni, ha a jármű eltérő üzemeltetése vagy e rendeletben meghatározott egyéb körülmény más rendszámtábla kiadását nem teszi szükségessé.

(5) A sorozatban előállított rendszámtábla három betűjelet és három számjegyet tartalmaz.

54. § (1) A rendszámtábla méret szerinti típusait a 11. melléklet határozza meg.

(2) 2004. május 1-jét követően a régi típusú rendszámtábla új típusban történő legyártását az igazgatási szolgáltatási díj igazolt megfizetését követően a közlekedési igazgatási hatóság engedélyezi és annak tényét bejegyzi a nyilvántartásba és a forgalmi engedély „Hivatalos feljegyzések” rovatába.

(3) A 2004. május 1-je előtt kiadott „D” típusú rendszámtábla utángyártása csak az e rendeletben meghatározott méretben engedélyezhető.

(4) 2004. május 1-jét követően továbbra is régi típusú rendszámtábla kiadására kerül sor a 60. § (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott járművek esetében.

55. § (1) Az új típusú rendszámtáblához tartozó regisztrációs matrica személygépjármű, tehergépjármű, autóbusz és vontató járműnyilvántartásba történő vételét és a hatósági jelzés valódiságát igazolja. A Hivatal tulajdonát képező regisztrációs matrica gyártótól történő megrendelése és a közlekedési igazgatási hatóság matricával történő ellátása a Hivatal, az ügyfélnek történő kiadása a közlekedési igazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott új típusú rendszámtábla regisztrációs matrica nélkül érvénytelen.

(3) A regisztrációs matricát a jármű első szélvédőjén belülről – kívülről jól látható módon – a jobb alsó sarokban kell az ügyfélnek elhelyeznie.

(4) A regisztrációs matricát az új típusú rendszámtábla kiadásával egyidejűleg a közlekedési igazgatási hatóság adja ki.

(5) A regisztrációs matrica tartalmi elemeit a 12. melléklet határozza meg.

56. § (1) A regisztrációs matrica utángyártása a közlekedési igazgatási hatóság engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj ügyfél által történő megfizetése után a Hivatal gondoskodik a regisztrációs matrica gyártótól való megrendeléséről.

(2) Az elveszett, eltulajdonított és a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével a megrongálódott regisztrációs matrica utángyártása nem engedélyezhető. A járművet ebben az esetben át kell rendszámozni.

(3) A megrongálódott regisztrációs matrica utángyártása akkor engedélyezhető, ha az azon feltüntetett rendszám vagy vonalkód alapján a matrica még azonosítható. Az utángyártandó – a szélvédőről eltávolított – matricát a kérelem benyújtásakor be kell mutatni.

(4) A (3) bekezdés szerint utángyártott és a (7) bekezdés alapján egyedileg gyártott regisztrációs matrica átvételéig, de legfeljebb 30 napig a járművel abban az esetben lehet közlekedni, ha az rendelkezik a már kiadott új típusú rendszámtáblákkal.

(5) A forgalomból kivont jármű esetében a regisztrációs matrica utángyártása nem engedélyezhető a kivonás időtartama alatt.

(6) A rendszámtábla és a regisztrációs matrica egyidejű utángyártása nem engedélyezhető.

(7) A regisztrációs matrica egyedi gyártása akkor engedélyezhető, ha

a) az 57. § (4) bekezdés alapján az a közlekedési hatóság igazolása alapján indokolt,

b) az egyénileg kiválasztott és egyedileg előállított rendszámtábla jogosítottja a rendszámtáblát használatában lévő másik járműre kívánja átszerelni,

c) a 60. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 62. §-ban meghatározott különleges rendszámtábla jogosítottja a rendszámtáblát más gépjárműre kívánja felszerelni.

57. § (1) Az A típusú rendszámtáblát kell felszerelni a személygépkocsira, az autóbuszra, a tehergépkocsira, a vontatóra, a nyerges vontatóra, a mezőgazdasági vontatóra és a lassú járműre előre, továbbá a felsorolt járművekre, valamint a pótkocsira és a félpótkocsira hátulra akkor, ha az elhelyezésre elegendő hely áll rendelkezésre, és a rendszámtábla jogszabályban előírt módon megvilágítható.

(2) C típusú rendszámtáblát kell felszerelni az (1) bekezdésben felsorolt járművekre hátulra, ha az A típusú rendszámtábla felszerelésére nincs elegendő hely, vagy, ha az A típusú tábla nem világítható meg.

(3) B típusú rendszámtáblát kell felszerelni a motorkerékpárra hátulra, a motorkerékpár oldalkocsijára előre.

(4) Ha a rendszámtábla felszerelésére nincs elegendő hely, vagy ha a rendszámtábla az átlagosnál nagyobb sérülési veszélynek van kitéve, a közlekedési hatóság igazolása alapján engedélyezhető a B típusú rendszámtábla felszerelése, vagy a D típusú rendszámtáblának a jármű elején történő alkalmazása.

(5) A közlekedési igazgatási hatóság a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatába és a nyilvántartásba a „B, illetve D típusú frsz. engedélyezve” záradékot jegyez be. A D típusú rendszámtáblára vonatkozó záradék bejegyzése a gyártásról szóló igazolás bemutatása után végezhető el.

(6) A négykerekű segédmotoros kerékpárra hátulra, E típusú, különleges rendszámtáblát kell felszerelni.

(7) A rendszámtáblák típusai közötti váltást a közlekedési igazgatási hatóság az (1)–(5) bekezdésben meghatározott rendelkezések szerint engedélyezi.

(8) A korábban kiadott rendszámtáblát az új rendszámtábla kiadásával, vagy a jármű végleges kivonásával egyidejűleg be kell vonni. A bevont rendszámtáblák selejtezéséről a közlekedési igazgatási hatóság, megsemmisítéséről a Hivatal gondoskodik.

13. egyénileg kiválasztott és az egyedileg előállított rendszámtábla

58. § (1) Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében, kérelemre engedélyezhető a sorozatban előállítható, de még le nem gyártott rendszámtábla kiválasztása (a továbbiakban: egyénileg kiválasztott rendszámtábla), továbbá – ha közerkölcsbe vagy jogszabályba nem ütközik – a legalább 4, legfeljebb 5 folyamatos betűjelből és legalább 1, legfeljebb 2 folyamatos számjegyből, együttesen 6 jelből álló rendszámtábla legyártása és használata (a továbbiakban: egyedileg előállított rendszámtábla). Az egyedileg előállított rendszámtábla esetében a 0 számjegy önállóan nem alkalmazható.

(2) A járműre felszerelt sorozatban előállított rendszámtábla a jármű tulajdonosának kérelmére egyénileg kiválasztott rendszámtáblának minősíthető.

(3) Az egyénileg kiválasztott rendszámtábla megválasztását és az egyedileg előállított rendszámtábla legyártatását a Hivatal, a sorozatban előállított rendszámtábla egyénileg kiválasztott rendszámtáblává történő átminősítését a közlekedési igazgatási hatóság engedélyezi.

(4) Az egyénileg kiválasztott, vagy az egyedi rendszámtábla az engedély kiadását követően a járműre első forgalomba helyezésével, Magyarországon már forgalomba helyezett jármű esetében átrendszámozással kerül a járműre.

(5) Az egyénileg kiválasztott és az egyedi rendszámtáblát annak jogosítottja a közlekedési igazgatási hatóság engedélyével a tulajdonában, vagy használatában lévő más járműre is átszerelheti.

(6) Amennyiben az egyénileg kiválasztott vagy az egyedileg előállított rendszámtábla jogosítottja a rendszámtáblát más, a használatában lévő járműre kívánja átszerelni – a kérelem tartalmától függően – az eredeti járművet a forgalomból ki kell vonni, vagy át kell rendszámozni és a rendszámtáblát a jogosítottnak az érvényesítő címke eltávolítását követően vissza kell adni.

(7) Amennyiben az egyénileg kiválasztott vagy az egyedileg előállított rendszámtábla jogosítottja a jármű üzemben tartója, a rendszámtábla csak a jármű tulajdonosának írásos hozzájárulásával szerelhető fel a járműre.

(8) A rendszámtábla egyéni jellegéről annak jogosítottja lemondhat. Ebben az esetben az egyénileg kiválasztott rendszámtáblát a sorozatban előállított hatósági jelzésekre vonatkozó előírások szerint, a járműhöz hozzárendelten kell kezelni. Az egyedileg előállított rendszámtábla egyedi jellege nem szüntethető meg.

(9) Az egyénileg kiválasztott és az egyedileg előállított rendszámtáblák új típusú rendszámtáblaként kerülnek előállításra.

(10) Nem engedélyezhető 4 betűjelből és 2 számjegyből álló egyedileg előállított rendszámtábla legyártása iránti kérelem, ha a kiválasztott rendszám 4 betűjel karaktere közül az első karakter S vagy R betűjel.

59. § (1) A rendszámtábla egyéni kiválasztására vagy egyedi legyártására, vagy a legyártott egyedi vagy egyéni rendszámtábla jogosítottjának személyében történő változás bejegyzésére irányuló kérelmet a közlekedési igazgatási hatóság a rendszámnyilvántartásban történő ellenőrzést követően – az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében – engedélyezi.

(2) A rendszámtáblának az egyénileg kiválasztott és egyedileg előállított jellegét a forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban jelölni kell.

14. A különleges rendszámtábla

60. § (1) A különleges rendszámtábla az e rendeletben foglaltak szerint jelzi a jármű üzemeltetésének jellegét vagy üzemeltetőjét. A különleges rendszámtáblák leírását a 13. melléklet tartalmazza.

(2) A közlekedési igazgatási hatóság

a) a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek, ezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tagjai és családtagjaik járműveire DT betűjelű,

b) az a) pontban említett képviseletek, szervezetek igazgatási, műszaki és kisegítő személyzetének nem magyar állampolgárságú tagjai és családtagjaik járműveire CK betűjelű,

c) a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző járműre a szabványtól eltérő alapszínű (sárga),

d) a lassú járműre a szabványtól eltérő színű betűjelet tartalmazó,

e) a muzeális jellegű járművekre OT betűjelű,

f) a négykerekű segédmotoros kerékpárokra S, illetve R betűjellel kezdődő

fa) E típusú, vagy

fb) amennyiben a jármű műszaki kialakítása azt indokolja, kérelemre az A típusú rendszámtábla méretének megfelelő,

g)20

(3) A DT és a CK betűjelű rendszámtábla a jármű forgalomból történő kivonása után a jogosult más járművére is felszerelhető. Amennyiben ez a rendszámtábla típusának változásával is együtt jár, kettő darab rendszámtábla legyártása is engedélyezhető.

(4) Az OT betűjelű különleges rendszámtáblát a Muzeális Minősítő Bizottság igazolása, továbbá a muzeális jellegű járműhöz a közlekedési hatóság által kiadott „Műszaki Adatlap” alapján a Hivatal adja ki.

(5)21

(6) A (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott különleges rendszámtáblák régi típusú rendszámtáblaként kerülnek előállításra.

61. § A 60. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott különleges rendszámtáblák jogosítottjai részére a külföldi forgalmi engedélyt és rendszámtáblát a kiadó ország Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletének, valamint nemzetközi szervezetének írásbeli kérelmére soron kívül vissza kell adni, ha a külföldi hatóság nemzeti jogszabálya alapján kiviteli rendszám kiadására nincs lehetőség, és emiatt a jármű külföldi hatóság által kiadott diplomáciai rendszámmal érkezik Magyarországra.

62. § (1) A Magyar Honvédség járműveire a H, a rendőrség járműveire az R, az Országos Mentőszolgálat járműveire az M kezdő betűjelű, a NAV, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet járműveire az RR betűjelű, különleges rendszámtábla szerelhető fel, ami a jármű forgalomból történő kivonása után e szervek más járműveire is felszerelhető.

(2) Az R kezdő betűjelű – kettő betű, négy számjegy kombinációból álló – rendőrségi rendszámtábla csak olyan szolgálati járműre szerelhető fel, amelynek külső kialakítása e szolgálati jelleget tükrözi.

15. Az ideiglenes rendszámtábla

63. § (1) Az ideiglenes rendszámtáblát önjáró munkagépre és azon járművekre kell kiadni, amelyet Magyarországon forgalomba még nem helyeztek, vagy a forgalomból végleg kivonták, vagy amelynek az állandó rendszámmal történő közlekedése bármely okból átmenetileg nem lehetséges. Az ideiglenes rendszámtábla leírását a 14. melléklet tartalmazza.

(2) A közlekedési igazgatási hatóság kérelemre

a) az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont járműre V betűjelű,

b) a jármű javítási és jármű kereskedelmi tevékenység ellátásához a belföldi jármű más EGT-államba történő javítási, vagy kereskedelmi jellegű szállítása, vagy kísérlet vagy kipróbálás céljából üzemeltetett járműre P betűjelű,

c) a belföldön vásárolt, vagy a belföldön forgalomba helyezett jármű kivitelére, indokolt esetben a Magyarországon már forgalomba helyezett, külföldön tartózkodó, érvényes hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű hazaszállítására, az érvényes hatósági engedély nélkül Magyarországon tartózkodó gépjármű reexportjára, a Magyarországon elvesztett, megrongálódott, vagy érvénytelen külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására, a Magyarországon még forgalomba nem helyezett új gépjármű külföldre viteléhez és a 91. §-ban meghatározott érvényességi időn belüli visszahozatalához Z betűjelű,

d) a 60. § (2) bekezdés a)–b) pontjában megjelölt olyan járműre, amelynek magyar forgalmi engedélyét és rendszámtábláját az ország területének végleges elhagyása miatt beszolgáltatják, CD betűjelű,

e) az önjáró munkagépre és arra a járműre, amely forgalmi engedéllyel, valamint rendszámtáblával nincs ellátva és a közúti forgalomban történő ideiglenes részvétele indokolt, továbbá az elveszett rendszámtábla ideiglenes pótlására E betűjelű,

f) a 44. §-ban felsorolt járművek tulajdonosa (üzemben tartója) részére M betűjelű

ideiglenes rendszámtábla használatát engedélyezi és az ideiglenes rendszámtáblát kiadja.

(3) A Magyarországra harmadik országból importált, közúton behozott, közúti közlekedésben részt vevő járműre az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát és az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt a NAV vámszerve, szállítóeszközön behozott járműre a közlekedési igazgatási hatóság adja ki. A közlekedési igazgatási hatóság az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát és az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt a 42. § (4) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén kiadja, vagy a NAV vámszerve által kiadott hatósági jelzés használatát engedélyezi. A korlátozások tekintetében a meghosszabbítás során a közlekedési hatóság által kiadott Műszaki Adatlapban meghatározottakat kell figyelembe venni.

(4) Az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával a NAV Központi Hivatalát a Hivatal látja el. A NAV Központi Hivatala a rendszámtáblák elosztásáról és kiadásáról nyilvántartást vezet, amelynek adatait heti rendszerességgel a Hivatal részére papíralapú vagy elektronikus adathordozón megküldi. A nyilvántartás tartalmazza a jármű alvázszámát, gyártmányát, típusát, az ideiglenes forgalomban tartási engedély számát, a személyszállítási, teherszállítási, illetve vontatási tilalom elrendelését, valamint a vámeljárást kérő nevét, lakcímét vagy telephelyének címét, valamint a kiadott ideiglenes rendszámot és annak érvényességi idejét.

(5) Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát az ügyfél kérelme alapján a közlekedési igazgatási hatóság a Hivataltól rendeli meg.

(6)22 Az SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblát az ügyfél kérelme alapján a közlekedési igazgatási hatóság a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendelet alapján versenycélú járműnek minősített versenyzési célra használható járművekre (a továbbiakban: versenyjármű) a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlap alapján adja ki.

16. A rendszámtábla kiadására, használatára vonatkozó eltérő rendelkezések

64. § A 60. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott különleges rendszámtáblák kiadásának további feltétele a Külügyminisztérium által kiadott igazolás arról, hogy a kérelmező jogosult a rendszámtábla használatára.

65. § (1) A 60. § (2) bekezdés c) pontjában megjelölt sárga színű sorozatban előállított rendszámtáblát kell kiadni a külön jogszabály alapján közúti közlekedési szolgáltatást végző járművekre a közlekedési hatóság engedélye alapján.

(2) A rendszámtábla sárga színben történő kiadását a nyilvántartásban és a forgalmi engedélyben jelölni kell.

66. § (1) A tartósan belföldön üzemeltetett, ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont járműre olyan V betűjelű ideiglenes rendszámtáblát kell kiadni, amelynek érvényességi ideje a vámhatóság által meghatározott újrakiviteli határidőhöz igazodik.

(2) A V betűjelű ideiglenes rendszámtáblát és az ahhoz tartozó forgalmi engedélyt az érvényességi idő lejártát követően, vagy az átrendszámozáskor (végleges külföldre történő kivitel, vagy magyarországi forgalomba helyezés) le kell adni.

67. § (1) A Z betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadására csak a jármű tulajdonjogának igazolását követően kerülhet sor. A tulajdonjogot közokirattal, eredeti okirattal vagy hitelesített másolati példányával, illetve, ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordításával kell igazolni. A kérelmező által előterjesztett adatok valódiságát a rendelkezésre álló nyilvántartásokban ellenőrizni kell.

(2) A Magyarországon forgalomba helyezett járműre a Z betűjelű rendszámtábla csak akkor adható ki, ha a járművet kivitel miatt átmeneti időszakra kivonták a forgalomból és a kivonás ténye a járműnyilvántartásba bejegyzésre került.

(3) A Magyarországon már forgalomba helyezett, külföldön tartózkodó, érvényes hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű hazaszállításához történő kiadás során a Z betűjelű ideiglenes rendszámhoz tartozó ideiglenes forgalmi engedély kiadására az előző forgalmi engedély érvénytelenítésével és annak ügyfél részére történő visszaadásával egyidejűleg kerül sor. Az érvénytelenítés tényét csak a járműnyilvántartásba kell bejegyezni, ha a rendszámtábla vagy előző forgalmi engedély elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés miatt nem áll az ügyfél rendelkezésére.

68. § Az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla közlekedési igazgatási hatóság által történő kiadásának feltétele a jármű jogszerű birtoklásának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétének és a jármű műszaki alkalmasságának igazolása. A regisztrációs adóról szóló törvény hatálya alá tartozó jármű tulajdonosa részére a járműhöz E betűjelű ideiglenes rendszámtábla és az ideiglenes forgalomban tartási engedély egy alkalommal adható ki.

69. § (1) Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának, használatának a közlekedési igazgatási hatóság által történő engedélyezési feltételei:

a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által megállapított regisztrációs szám,

b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétének igazolása,

c) az ügyfél nyilatkozata a felvenni kívánt ideiglenes rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, azok gyártmányára, típusára és egyedi azonosító adataira (alvázszám) vonatkozóan,

d) az ügyfél nyilatkozata az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton használni kívánt mezőgazdasági erőgép(ek) biztonságos és szabályos közlekedésre való alkalmasságáról.

(2) Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla jogosítottja köteles a közúti forgalomban részvételkor a mezőgazdasági erőgépen a rendszámtáblát jól látható módon elhelyezni, valamint az indítási napló rovatait tényszerűen kitölteni.

(3) Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetője a közúti közlekedés során köteles igazolni az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és az indítási naplóval a rendszámtábla használatának jogszerűségét, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fennállását.

(4) Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla elvesztését, eltűnését, megrongálódását a tulajdonos (üzemben tartó) köteles haladéktalanul a közlekedési igazgatási hatóságnál bejelenteni.

69/A. §23 (1) Az SP betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának, használatának a közlekedési igazgatási hatóság által történő engedélyezési feltételei:

a) a jármű jogszerű birtoklásának okirattal történő igazolása,

b) a jármű érvényesített gépkönyvének bemutatása,

c) a műszaki alkalmasság igazolása a közlekedési hatóság által elvégzett versenyjármű szemle alapján kiállított Műszaki Adatlap bemutatásával, és

d) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétének igazolása.

(2) Az SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járműnek a közúti forgalomban való részvételéről a közlekedési igazgatási hatóság által hitelesített indítási naplót kell vezetni.

(3) Az SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott versenyjárművel a közúti forgalomban részt venni verseny alkalmával, valamint a versenyre felkészülés és a verseny helyszínére történő közlekedés céljából szabad.

(4) Az SP betűjelű ideiglenes rendszámtábla jogosítottja köteles a közúti forgalomban részvételkor a járművön a rendszámtáblát jól látható módon elhelyezni, valamint az indítási napló rovatait tényszerűen kitölteni.

(5)24 Az SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetője a közúti közlekedés során köteles igazolni az ideiglenes forgalmi engedéllyel és az indítási naplóval a rendszámtábla használatának jogszerűségét, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fennállását.

(6) Az SP betűjelű ideiglenes rendszámtábla elvesztését, eltűnését, megrongálódását a tulajdonos (üzemben tartó) köteles haladéktalanul a közlekedési igazgatási hatóságnál bejelenteni.

70. § (1)25 Kérelemre P betűjelű ideiglenes rendszámtáblát kell kiadni a fő tevékenysége szerint gépjármű-kereskedelemre jogosult gazdálkodó szervezetnek, a fő tevékenysége szerint járműgyártásra, járműjavításra jogosult szervezetnek, vállalkozásnak, a közlekedési kutatóintézetnek, valamint egyéb olyan vállalkozásnak vagy intézménynek, amelynek tevékenysége indokolja a még forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kérelemre ideiglenesen kivont, javítás alatt álló vagy kereskedelmi célból történő szállítása során a jármű ideiglenes részvételét a közúti forgalomban.

(2) A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű használata az ideiglenes forgalomban tartási engedély jogosítottján vagy a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyen kívül másnak nem engedhető át.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott járműjavításra jogosult szervezet, vállalkozás részére kiadott P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművet olyan személy vezetheti, aki rendelkezik a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben a járműszerelői tevékenység önálló végzéséhez előírt képesítéssel. A járművet vezető személy e feltétel fennállását a járműjavító szervezet által kiadott okirattal kell igazolja.

(4)26 A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járműnek a közúti forgalomban való részvételéről a közlekedési igazgatási hatóság által hitelesített indítási naplót kell vezetni.

(5) A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel a személy- és teherszállítás, valamint a vontatás tilos. A korlátozás alól az engedélyező közlekedési igazgatási hatóság indokolt esetben felmentést adhat.

(6) A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű esetében az (5) bekezdésben meghatározott személy- és teherszállítás, valamint vontatási tilalom alól akkor lehet felmentést adni, ha a tesztelés a jármű ezen jellemzőinek megismerésére irányul. A közlekedési igazgatási hatóság a jogszabályban előírt korlátozásokon túl útvonalbeli, területi és időbeli korlátozásokat írhat elő. Erről és a jogszabályban meghatározott tilalmak alóli felmentésről határozatot hoz.

(7) Az SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott versenyjárművel a közúti forgalomban részt venni verseny alkalmával, valamint a versenyre felkészülés és a verseny helyszínére történő közlekedés céljából szabad.

71. §27 Az E és az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel csak Magyarország területén lehet közlekedni. A P és az SP betűjelű ideiglenes rendszámtábla viszonosság vagy kétoldalú megállapodás esetében, illetve akkor jogosít más EGT-államban történő közlekedésre, ha azt az adott ország jogszabályai is lehetővé teszik.

72. §28 A CD, az M, a P, az SP és a Z betűjelű ideiglenes rendszámtábla csak olyan járműre szerelhető fel, amely a közúti közlekedésre alkalmas műszaki állapotban van. E feltételek betartásáért a jármű üzemben tartója felelős.

73. § Amennyiben a jármű üzemeltetési jellege vagy üzemben tartója (tulajdonosa) megváltozik, a rendszámra való jogosultságot felül kell vizsgálni, azt indokolt esetben ki kell cserélni.

74. § (1) A Magyar Honvédség, a Rendőrség, a katasztrófavédelmi szerv, a NAV, a büntetés-végrehajtási szervezet és az Országos Mentőszolgálat járműveire a különleges rendszámtáblát a Hivataltól rendeli meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a közlekedési igazgatási hatóság engedélyével a különleges rendszámtábláikat a jármű forgalomból történő kivonását, vagy átrendszámozását követően újra felhasználhatják.

75. § (1) A megrongálódott, elhasználódott – de még azonosítható – rendszámtábla utángyártása a közlekedési igazgatási hatóság engedélyével történik. Az igazgatási szolgáltatási díj ügyfél általi megfizetése után a Hivatal gondoskodik a gyártótól való megrendelésről. A megrongálódott rendszámtáblát az 57. § (8) bekezdése szerint be kell vonni.

(2) Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült rendszámtábla a nyilvántartásban történő ellenőrzést követően a közlekedési igazgatási hatóság engedélye alapján gyártható le. Az utángyártás tényét a nyilvántartásban rögzíteni kell.

(3) A közlekedési igazgatási hatóság kérelemre az (1) és (2) bekezdés szerint utángyártott rendszámtábla átadásáig, de legfeljebb 30 napos érvényességgel E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adhat ki. Az utángyártott rendszámtábla átadásakor az ideiglenes rendszámtáblát az ügyféltől be kell vonni.

(4) Nem engedélyezhető az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült rendszámtábla utángyártása, ha a rendszámtábla másodízben, vagy ha a két rendszámtábla egyszerre, vagy szóló motorkerékpár, pótkocsi rendszámtáblája tűnik el.

(5) A régi típusú elveszett, ellopott vagy megrongálódott rendszámtábla utángyártása esetén a régi típusú rendszámtábla gyártására kell intézkedni.

(6) Az új típusú rendszámtábla utángyártása kizárólag a regisztrációs matrica megléte esetén engedélyezhető. Ez esetben az ügyfél a rendszám utángyártására vonatkozó kérelmével egyidejűleg nyilatkozik a közlekedési igazgatási hatóságnál a regisztrációs matrica meglétéről és sértetlenségéről, valamint bemutatja a forgalmi engedélyét. A közlekedési igazgatási hatóság a forgalmi engedélyen szereplő regisztrációs matrica vonalkódja, valamint az ügyfél nyilatkozata alapján engedélyezi az utángyártását. Engedélyezés hiányában csak rendszámcsere lehetséges.

(7) A (6) bekezdésben megjelölt esetben az utángyártott új típusú rendszámtábla átadásáig, de legfeljebb harminc napig egy rendszámtáblával is lehet közlekedni.

(8) Ha a közlekedési igazgatási hatóság a (4) bekezdés alapján nem engedélyezi a hatósági jelzés utángyártását, akkor a hatósági jelzés elvesztésének, eltulajdonításának és megsemmisülésének a bejelentését követően haladéktalanul gondoskodik az elvesztés, eltulajdonítás vagy megsemmisülés tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(9) Ha a hatósági jelzés eltulajdonítása miatt a rendőrségnél feljelentést tettek, a rendőrség haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a Hivatalt, amely haladéktalanul gondoskodik a hatósági jelzés eltulajdonítása tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(10) Ha a közlekedési igazgatási hatóság értesül a hatósági jelzés megtalálásáról, úgy haladéktalanul gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(11) Ha a rendőrség értesül a hatósági jelzés megtalálásáról, úgy haladéktalanul értesíti bármely közlekedési igazgatási hatóságot, amely gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(12) A hatósági jelzés elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetve megtalálásának a közlekedési igazgatási hatósághoz történő bejelentéséről szóló jegyzőkönyvet okmánytári alapiratként a közlekedési igazgatási hatóság a Hivatalnak továbbítja.

(13) A közúti közlekedési szolgáltatást végző üzemben tartónak (tulajdonosnak) kiadott, különleges jellegű, egyénileg kiválasztott, illetve egyedileg előállított rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében, a Hivatal engedélye alapján fehér színben utángyártható. A különleges jellegű rendszámtáblát az utángyártott rendszámtábla átadásával egyidejűleg az 57. § (8) bekezdése szerint be kell vonni.

17. Érvényesítő címke

76. § (1)29 Az érvényesítő címke (a továbbiakban: címke) a rendszámtáblán elhelyezett hatósági igazolás, amely a jármű műszaki alkalmasságának érvényességét jelzi. A címkét – a CD, a P, az M és a Z betűjelű ideiglenes, valamint az E típusú különleges rendszámtábla kivételével – valamennyi rendszámtáblán el kell helyezni.

(2) A közlekedési igazgatási hatóság által kezelt címkekészlet kettő azonos sorszámú részből áll:

a) egy darab rendszámtábla érvényesítő címke,

b) egy darab műszaki érvényességet igazoló jelzőcsík.

(3) A címkével a jármű időszakos műszaki megvizsgálása során a közlekedési hatóság, vagy jogszabályban arra feljogosított hatóságok, egyéb esetekben a közlekedési igazgatási hatóság a jármű közúti forgalomban történő részvételének műszaki alkalmasságát igazolja a közlekedési hatóság igazolása, vagy a nyilvántartásban szereplő adatok alapján.

(4) A címkét a hátsó rendszámtáblára, az A típusú rendszámtáblán a kötőjel fölé, a B típusú rendszámtáblán a rendszámtábla jobb alsó sarkába, a C típusú rendszámtáblán a H jel alá kell elhelyezni. A címke sorszámát a forgalmi engedélybe be kell jegyezni.

(5) A forgalmi engedély cseréjekor a közlekedési igazgatási hatóság az új típusú forgalmi engedélybe a címke sorszámát, a lejárati hónapot, valamint napot bejegyzi, és a bejegyzést lebélyegzi.

77. § (1) A címke kiadásával egy időben a jelzőcsíkot a forgalmi engedélybe kell beragasztani.

(2) A jelzőcsík forgalmi engedélybe történő beragasztásakor be kell jegyezni a lejárati hónapot, valamint napot, és a bejegyzést le kell bélyegezni.

(3) A közlekedési igazgatási hatóságok műszaki érvényességet igazoló címkével való ellátása a Hivatal feladatkörébe tartozik.

78. § A műszaki érvényesség számítógépes gépjármű nyilvántartásból történő megállapítása esetén az érvényesség lejárati határnapnak az érvényesség hónapjának utolsó napját kell bejegyezni.

18. Járműkísérő lap

79. § (1) A járműkísérő lap a járműforgalmazók és a járműgyártók (a továbbiakban: gépjármű-forgalmazók) által Magyarországra behozott, továbbá a Magyarországon gyártott új járművekre kiadott szigorú számadású okmány, amely kitöltése után a jármű belföldi nyilvántartásba vételéig igazolja a jármű feletti rendelkezési jogot (15. melléklet).

(2) A gépjármű-forgalmazókat kérelemre, a Hivatal vagy megbízottja látja el járműkísérő lappal.

(3) A Hivatal a járműkísérő lapot a kiadás előtt nyilvántartásba veszi, annak felhasználását folyamatosan ellenőrzi.

(4) A gépjármű-forgalmazók a járműkísérő lapok igénylése iránti kérelmet a kormányzati portálon keresztül elektronikus úton is előterjeszthetik.

(5) A Hivatal a nyilvántartásban kezelt járműkísérő lap adatainak ellenőrzése alapján a feltárt adathibák megszüntetése érdekében intézkedik a nyilvántartás adatainak javításáról.

80. § (1) A járműkísérő lapot a jármű belföldi értékesítésekor a vevőnek át kell adni, amit a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba vételt követően, kitöltve visszaad az ügyfél részére.

(2) Az eljárás során bemutatott járműkísérő lap sorszáma alapján meg kell győződni arról, hogy azt az arra jogosult vállalkozás állította-e ki.

19. A törzskönyv

81. § (1) A jármű tulajdonjogát igazoló okirat a törzskönyv. Egy járműhöz egy időben csak egy érvényes törzskönyv tartozhat. A közlekedési igazgatási hatóság a jármű első forgalomba helyezése során annak, aki a jármű tulajdonjogát igazolja, törzskönyvet ad ki (16. melléklet).

(2) A törzskönyv a jármű közúti forgalomban való részvételének nem feltétele.

(3) A jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba-vételekor továbbá a jármű vagy a tulajdonos adatainak, valamint a törzskönyvben feltüntetett bármely más adat változásakor új törzskönyvet kell kiállítani, a korábbi törzskönyvet vissza kell vonni és érvénytelenítve a keletkezett iratokkal a Hivatalnak meg kell küldeni.

(4) Az ellenkező bizonyításáig a törzskönyvet birtokló ügyfelet jogszerű tulajdonosnak kell tekinteni.

82. § (1) Harmadik országba Magyarország területét Magyarországon forgalomba helyezett járművel – a 74. §-ban meghatározott járművek kivételével – a forgalmi engedélyben feltüntetett jogosulton kívül más személy csak annak közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulásával hagyhatja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás tartalmazza: a jármű használójának nevét, úti okmányának számát, a jármű rendszámát, alvázszámát, a forgalmi engedély jogosultjának nevét, aláírását, gazdasági társaság esetében annak cégszerű aláírását, valamint azt az időtartamot, amely alatt az országot a járművel elhagyhatja. A hozzájárulást a határátlépés ellenőrzésekor felhívás nélkül be kell mutatni az eljáró rendőrnek.

(3) A Magyarországon bérbe vett vagy lízingelt jármű esetében a (2) bekezdés szerinti hozzájárulást a bérleti, illetve a lízingszerződés pótolja, amennyiben abból megállapítható, hogy az üzemben tartó a járművel az ország területét jogosult elhagyni. A szerződést a határátlépés ellenőrzésekor felhívás nélkül be kell mutatni az eljáró rendőrnek.

(4) A 74. §-ban meghatározott szervek, valamint egyéb állami szervek esetében az írásos hozzájárulást a jármű üzemeltetésére feljogosított szerv vezetőjének a gépjármű menetokmányába történő bejegyzése pótolhatja.

83. § (1) A törzskönyv elvesztésekor, eltulajdonításakor, megsemmisülésekor annak sorszámát a közlekedési igazgatási hatóság értesítése alapján a Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a kormányzati honlapon közzéteszi.

(2) Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült törzskönyv csak a sorszámának Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben való közzétételét követő 15. nap eltelte után pótolható.

(3) Amennyiben a közzétételt követően valamely érdekelt fél a járművel, vagy törzskönyvvel kapcsolatos jogosultságát a megjelölt határidőn belül igazolja, a törzskönyv nem pótolható.

(4) Amennyiben a törzskönyv – megrongálódása ellenére – kétséget kizáróan azonosításra alkalmas, az új törzskönyv kiállításának kezdeményezése közzététel nélkül elvégezhető.

(5) Nem kell pótolni a törzskönyvet, ha annak elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása a tulajdonjog változásának nyilvántartásba vételére irányuló hatósági eljárás megindítását megelőzően történt, és a jármű tulajdonjogának jogszerű megszerzését az ügyfél az eljárásban hitelt érdemlően igazolja.

(6) A tulajdonjog változásának nyilvántartásba vételére az (1) bekezdésben meghatározott közzétételt követő 15. nap után kerülhet sor.

84. § (1)30 A törzskönyvet a kérelmező a kérelem benyújtásakor tett, a közlekedési igazgatási hatóságnál történő átvételre vagy a kézbesítési címre vonatkozó nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően a közlekedési igazgatási hatóságnál személyesen vagy postai úton veheti át.

(2) Az át nem vett törzskönyvet az értesítési cím szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóság az okmány kiállításától számított egy évig megőrzi, ezt követően a Hivatalnak megsemmisítés céljából megküldi.

(3) A törzskönyvet csak a tulajdonosnak, illetve arra feljogosított meghatalmazottnak lehet kiadni.

(4) A jármű tulajdonjogát érintő korlátozás esetén a törzskönyv kizárólag a korlátozás által meghatározott jogosult részére adható ki.

(5) A törzskönyv nem adható ki

a) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló rendeletben meghatározott időpontig, ha a járművet a tulajdonos az állam által nyújtott járművásárlási támogatás felhasználásával vette,

b) a jármű V betűjelű különleges rendszámtáblával történő ellátása során,

c) a jármű DT, CK betűjelű különleges rendszámtáblával történő ellátása során,

d)31 a jármű Z és SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblával történő ellátása során, és

e) a négykerekű segédmotoros kerékpárok rendszámtáblával történő ellátása során.

(6) A törzskönyv kiadására irányuló eljárás során a közlekedési igazgatási hatóság által elvégzett adatfelvétel alapján a törzskönyv „Hivatalos feljegyzések” rovatában feltüntetésre kerül:

a) az „elidegenítési tilalom az állam javára fenntartva” bejegyzés, ha a jármű behozatalára, beszerzésére, forgalomba helyezésére az állam által nyújtott közterhek alóli mentesség, kedvezmény igénybevételével került sor, vagy ha beszerzésére az állam által nyújtott támogatással vagy kezességvállalással került sor;

b) a „haszonélvezeti joggal terhelt” bejegyzés, ha a járműre haszonélvezeti jogot alapítanak;

c) a „közös tulajdon” bejegyzés, ha a jármű tulajdonjoga több személyt is megillet;

d) az „előzetes eredetiségvizsgálat hiánya” bejegyzés, ha a jármű forgalomba helyezése, illetve tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételére az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzése nélkül kerül sor.

85. § A forgalomból végleg kivont jármű törzskönyvét érvényteleníteni kell.

86. § (1) A törzskönyv kiadásáig a jármű tulajdonjogát igazolhatja:

a) a jármű kereskedelmi értékesítéséről szóló – a jármű azonosító adatait tartalmazó – számla,

b) a harmadik országból behozott járműveknél – a magáncélra ideiglenesen behozott járművek kivételével – a külföldön már forgalomba helyezett használt járműveknél a külföldi hatóság által a forgalomba helyezéskor kiadott eredeti vagy hitelesített okmányok,

c) az árverési jegyzőkönyv,

d) a gyártó számlája,

e) a jogerős bírói határozat,

f) a hagyatékátadó végzés,

g) az ajándékozást igazoló okirat,

h) az adásvételi szerződés,

i) a fődarabok megvásárlásáról szóló számlák és az összeépítési engedély, vagy

j) a járműkísérő lap.

(2) Ha a tulajdonjog igazolásához több okmány is szükséges, azt a közlekedési igazgatási hatóság együttesen is megkövetelheti. A tulajdonjog igazolásához – az (1) bekezdésben meghatározott – okmány eredeti vagy hitelesített példányát, illetve, ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását is a kérelemhez csatolni kell.

87. § (1) A tulajdonjog-változást a közlekedési igazgatási hatóság nyilvántartásba veszi, amelyről törzskönyvet állít ki, ha kérelem, és a csatolt, illetve bemutatott okiratokban foglaltak megfelelnek az e rendeletben előírtaknak.

(2) A nyilvántartásban nem szereplő a bejelentést elmulasztó korábbi tulajdonos(ok) tulajdonjogát a közlekedési igazgatási hatóság a törzskönyv kiállítása nélkül jegyzi be a nyilvántartásba.

(3) A közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg nem állít ki forgalmi engedélyt, ha a kérelmező nem tudja igazolni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét, vagy a jármű műszaki alkalmasságát. Ebben az esetben a bemutatott forgalmi engedély „Hivatalos feljegyzések” rovatában ezt jelölni kell, és az ügyfelet hiánypótlásra kell felszólítani.

(4) Amennyiben a járműnyilvántartás szerinti tulajdonos bejelenti, hogy a járművet elidegenítette vagy a közlekedési igazgatási hatóság egyéb okból észleli a változást, és az új tulajdonos a bejelentési kötelezettségének a jogszabályban megjelölt határidőn belül nem tett eleget

a) és azt a bejelentésre történő felhívás kézhezvételét követően öt napon belül nem pótolja, vagy az utólagos bejelentés során hitelt érdemlően nem igazolja, hogy a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségének önhibáján kívüli okból nem tudott eleget tenni, vagy

b) és az új tulajdonos személye nem állapítható meg,

a közlekedési igazgatási hatóság a járművet hivatalból, határozattal kivonja a forgalomból és azt a nyilvántartásba bejegyzi.

20. A forgalmi engedély

88. § (1) A forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú járműre, annak pótkocsijára és a négykerekű segédmotoros kerékpárra kiadott igazolólap, olyan hatósági engedély, amely a jármű közúti forgalomban történő részvételének jogszerűségét igazolja.

(2) Az állandó és az ideiglenes forgalmi engedélyt, a lassú jármű, annak pótkocsija, valamint a négykerekű segédmotoros kerékpár igazolólapját a közlekedési igazgatási hatóság adja ki.

(3) A forgalmi engedély (17. melléklet) érvényesség idejétől függően állandó vagy ideiglenes.

89. § (1) Állandó forgalmi engedélyt kell kiadni az állandó, valamint a vámhatóság által nyilvántartásba vett ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművekre.

(2) Közúti forgalomban a járművel az állandó forgalmi engedélyben feltüntetett műszaki érvényesség időpontjáig, vagy a vámhatóság általi nyilvántartásba vételkor meghatározott újrakiviteli határidőig lehet jogszerűen részt venni.

(3) Ha az állandó forgalmi engedély műszaki érvényességi ideje lejárt, a közlekedési hatóságnak a műszaki vizsgáról szóló értesítése, vizsgahatározata, valamint berendelő határozata a jármű műszaki megvizsgálásának napjáig, de legfeljebb az érvényességi idő lejártát követő harminc napig – ezt követően pedig csak a vizsga napján – jogosít a közúti forgalomban való részvételre.

(4) Új forgalmi engedélyt kell kiállítani

a) a 17. melléklet C. pontja szerinti forgalmi engedély harmonizált közösségi kódokkal jelölt adatainak változása, valamint a forgalmi engedély hátoldalán a címke vagy a hivatalos feljegyzések részére fenntartott hely betelte esetén;

b) a 17. melléklet A. pontja szerinti forgalmi engedéllyel kapcsolatos közlekedési igazgatási ügyintézés során a jármű forgalomból történő kivonására irányuló eljárás kivételével;

c) a 17. melléklet B. pontja szerinti forgalmi engedélyek esetében, a „Műszaki lap” első oldalán, az „Üzemben tartói lap” vagy a „Bejelentő lap” első oldalán szereplő adatok változása esetén az üzemben tartó (tulajdonos) lakcímének (székhelyének, telephelyének) változására vonatkozó adatai kivételével, továbbá a forgalmi engedély hátoldalán a címke vagy a hivatalos feljegyzések részére fenntartott hely betelte esetén.

(5) A közlekedési hatóság a jármű műszaki érvényességének határidejét a forgalmi engedélybe a Hivatal egyidejű értesítése mellett bejegyezheti. A jármű azonosító- és műszaki adatainak, valamint motorjának egyedi azonosító jelében, illetve kódjában, és a műszaki vizsga záradék változásának esetén a közlekedési hatóság által kiadott „Műszaki adatlap” alapján végzi el a közlekedési igazgatási hatóság az adatváltozás járműnyilvántartásba történő bejegyzését.

(6) Ha nem kerül sor új forgalmi engedély kiállítására, az adatváltozást a forgalmi engedély Hivatalos feljegyzések rovatába – a járműnyilvántartásba történő bejegyzéssel egyidejűleg – kell bejegyezni.

(7) A forgalmi engedély elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén a közlekedési igazgatási hatóság a bejelentést követően haladéktalanul gondoskodik az okmány elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(8) Ha a forgalmi engedély eltulajdonítása miatt a rendőrségnél feljelentést tettek, a rendőrség haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a Hivatalt, amely haladéktalanul gondoskodik az okmány eltulajdonítása tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(9) Ha a közlekedési igazgatási hatóság értesül az okmány megtalálásáról, úgy haladéktalanul gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(10) Ha a rendőrség értesül az okmány megtalálásáról, úgy haladéktalanul értesíti bármely közlekedési igazgatási hatóságot, amely gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(11) A forgalmi engedély elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről, illetve megtalálásáról felvett jegyzőkönyvet okmánytári alapiratként a közlekedési igazgatási hatóság a Hivatalnak továbbítja.

90. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság az üzemben tartó kérelmére a járműnyilvántartásba bejegyzi a megkülönböztető, vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésének és leszerelésének tényét, valamint hatósági engedélyhez kötött jogosultság esetén az engedélyezés tényét, az érvényességi idő lejártának időpontját, az engedélyező hatóság, vagy a visszavonást elrendelő hatóság megnevezését és a határozat számát. A közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba bejegyzéssel egyidejűleg a forgalmi engedély Hivatalos feljegyzések rovatába is bejegyzi a jogosultság tényét, lejárta időpontját, illetve visszavonása esetén annak tényét.

(2) A közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba bejegyzéssel egyidejűleg a forgalmi engedély „Hivatalos feljegyzések” rovatába jegyzi be a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlap „Záradékok” rovatában feltüntetett, a jármű jellemzőire vonatkozó adatokat.

(3) A négykerekű segédmotoros kerékpárok esetében a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba bejegyzéssel egyidejűleg a forgalmi engedély „Hivatalos feljegyzések” rovatába jegyzi be a forgalmazási korlátozás tényét és jogosítottját.

91. §32 (1) Ideiglenes forgalmi engedélyt kell kiadni a Z, a CD és az SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblához.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedély érvényességi ideje

a) a Z és a CD betűjelű ideiglenes rendszámtábla esetében harminc nap,

b) az SP betűjelű ideiglenes rendszámtábla esetében a Műszaki Adatlapon megállapított műszaki érvényességi idővel egyezik meg.

(3) Az SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblához kiadott ideiglenes forgalmi engedély érvényességi ideje – új rendszámtábla kiadása nélkül – cserével hosszabbítható meg a versenyjármű ismételten elvégzett vizsgálatakor kiadott Műszaki Adatlap alapján.

92. § (1)33 Ideiglenes forgalomban tartási engedélyt kell kiadni az E, az M, és a P ideiglenes rendszámtáblához, valamint a forgalomba helyezett, vagy forgalomból kivont, de érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező jármű esetében.

(2) Az importált, közúton behozott, közúti közlekedésben részt vevő jármű ideiglenes forgalomban tartását az A típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély és az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával egyidejűleg harmincnapos érvényességi idővel a NAV vámszerve engedélyezi, melyet a B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadásával a közlekedési igazgatási hatóság a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlap, továbbá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetéről szóló igazolás bemutatása esetén egy alkalommal a műszaki alkalmasság érvényességi idejéig, de legfeljebb öt hónappal meghosszabbíthat.

(3) A B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyt az önjáró munkagépre, illetve arra a járműre, amely forgalmi engedéllyel, rendszámtáblával nincs ellátva, továbbá az elveszett rendszámtábla pótlása során kiadott E betűjelű ideiglenes rendszámtáblához a közlekedési igazgatási hatóság adja ki a következő érvényességi időre:

a) olyan önjáró munkagépre, illetve járműre, amely forgalmi engedéllyel, illetve rendszámtáblával nincs ellátva, az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával egyidejűleg a Műszaki Adatlapon szereplő műszaki alkalmasság időpontjáig, de legfeljebb hat hónapra,

b) az importált, szállítóeszközön behozott járműre a közlekedési hatóság által kiadott Műszaki Adatlapon szereplő műszaki alkalmasság időpontjáig, de legfeljebb hat hónapra,

c) a rendszámtábla utángyártása esetén harminc napra.

(4) Az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla érvényességi ideje az ideiglenes forgalomban tartási engedélybe bejegyzett érvényességi időhöz igazodik.

(5) A B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyt P betűjelű rendszámtábla kiadása esetén tizenkét hónap érvényességi idővel adja ki a közlekedési igazgatási hatóság. A P betűjelű rendszámtáblához kiadott B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély a 18. mellékletben meghatározott 3-6. pontja nem kerül kitöltésre.

(6) Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblához a B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyt kell kiadni. Az engedély a kiállításától számított három évig érvényes. A B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély 18. mellékletében meghatározott 3–9. pontját nem kell kitölteni. A közlekedési igazgatási hatóság az indítási naplóba, annak hitelesítésével egyidejűleg bejegyzi az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával használni kívánt járművek fajtáját, gyártmányát, típusát, egyedi azonosító jelét (alvázszámát).

(7) A forgalomba helyezett, a forgalomból kivont, de érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező jármű esetében a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre A típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyt ad ki, amelynek érvényességi ideje három nap.

(8) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzésére kitűzött időpontra szóló, a közlekedési hatóság által kiadott értesítés az adott napon a lakcímről, telephelyről a vizsgálat helyére, és onnan a lakcímre (telephelyre) való közlekedésre jogosít.

(9)34

93. § (1) Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblához kiadott B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi ideje – új rendszámtábla kiadása nélkül – háromévente cserével hosszabbítható meg a rendszámtábla használatára való jogosultság fennállásának igazolásával egyidejűleg.

(2) Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát csak az indítási naplóban bejegyzett járműre lehet felszerelni.

(3) Az üzemben tartó az ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi idején belül köteles bejelenteni a közlekedési igazgatási hatóságnál az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával üzemeltetett járműveket érintő változásokat.

(4) A közlekedési igazgatási hatóság a bejelentés alapján az indítási naplót kiegészíti a használni kívánt jármű 92. § (6) bekezdésében felsorolt adataival, illetve a kérelemnek megfelelően érvényteleníti a már bejegyzett adatokat.

94. § Tehergépkocsinak személyszállító járművé történő engedélyezett átalakítása esetén a közlekedési igazgatási hatósági eljárásban a jármű kategóriájának megváltoztatása a nyilvántartásba és a forgalmi engedélybe akkor jegyezhető be, ha a vám és nem közösségi adók díjak különbözetét megfizették, vagy a kötelezett ez alól mentesült és az erre vonatkozó okmányokat, illetve átalakítás esetén a közlekedési hatóság műszaki adatlapot és annak alapján a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást – amennyiben az papír alapon kiállításra került – az ügyfél bemutatta.

95. § A forgalmi engedélyre vonatkozó szabályokat a lassú járműre, annak pótkocsijára és a négykerekű segédmotoros kerékpárra kiadott igazolólapra is értelemszerűen alkalmazni kell.

21. A rendszámtábla érvénytelenítése és a forgalmi engedély helyszíni elvétele

96. § (1) Az ellenőrző hatósági személy az eljárása során a forgalmi engedélyt, illetve az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt a helyszínen elveszi, ha

a) járművet engedély nélkül átalakították,

b)35 a járművel a közúti forgalomban részt vesznek annak ellenére, hogy a jármű

ba) forgalmi engedélyébe bejegyzett műszaki érvényességi idő több mint három hónapja lejárt,

bb) forgalmi engedélyének „H” adatmezőben szereplő érvényességi ideje vagy az ideiglenes forgalomban tartási engedélyének az érvényességi ideje lejárt vagy

bc) műszaki vizsgálatra történő berendelésére vonatkozó jogerős határozatban foglaltaknak határidőben nem tettek eleget,

c) a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár és a járművel ennek ellenére közlekednek,

d) gyanú van arra, hogy a jármű rendszámtábláját, forgalmi engedélyét, ideiglenes forgalomban tartási engedélyét, regisztrációs matricáját, címkéjét meghamisították,

e) a forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély rongálódása miatt, feltéve, hogy a bejegyzett adatok kétséget kizáróan nem állapíthatók meg,

f) a közlekedési balesettel érintett jármű kormányműve vagy futóműve, illetve karosszériája (alváza) nyilvánvalóan úgy károsodott, hogy a forgalomban történő részvétele balesetveszéllyel jár, vagy

g) az új típusú rendszámmal rendelkező járművön nincs regisztrációs matrica elhelyezve, és azt a jármű vezetője nem tudja a helyszínen bemutatni, és a matrica utángyártására vagy egyedi gyártására vonatkozó kérelemmel sem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés d), e) és g) pontjában foglalt esetek kivételével a forgalmi engedély, illetve az ideiglenes forgalomban tartási engedély helyszíni elvételével egyidejűleg a címkét a rendszámtábláról el kell távolítani.

(3) Az (1) bekezdés c) és f) pontja esetén meg kell akadályozni, hogy a járművel tovább közlekedjenek.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott cselekményt a rendszámtábla tekintetében követték el, azt a helyszínen el kell venni.

(5) Az ellenőrző hatósági személy a forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve a hatósági jelzés elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza a jármű azonosító adatait, az engedély számát és az elvétel okát. Az átvételi elismervény birtokában a járművel – az (1) bekezdés c) és f) pontjában foglalt kivétellel – a lakcímig vagy a telephelyig lehet közlekedni.

(6) A helyszínen elvett forgalmi engedélyt, az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, illetve hatósági jelzést, valamint az intézkedésről készült jelentés (feljelentés) egy példányát az ellenőrző hatóság öt napon belül megküldi az üzemben tartó lakcíme (székhelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.

(7) A közlekedési igazgatási hatóságnak a jármű forgalomból történő kivonását elrendelő határozata tartalmazza a jármű műszaki vizsgálatához szükséges jármű azonosító és műszaki adatokat.

(8) A (6) bekezdés alapján megküldött ideiglenes forgalomban tartási engedélyt és a hatósági jelzést a közlekedési igazgatási hatóság visszavonja.

(9)36 Az ellenőrző hatósági személy a helyszínen elveszi az M, az SP és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblát, az indítási naplót, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt vagy az ideiglenes forgalmi engedélyt, ha a jármű vezetője az ideiglenes rendszámtáblát a 69. § (1) bekezdésében, 69/A. §-ban, illetve a 70. §-ban meghatározott feltételektől eltérően használta, nem előírásszerűen vezette az indítási naplót, illetve az ideiglenes rendszámtábla nem az arra jogosult járműre van felszerelve.

97. § (1) Az ellenőrző hatósági személy a hatósági engedélyt és jelzést a helyszínen elveszi, ha

a) a jelzés nem felel meg az 53–63. §-ban meghatározott szabályoknak,

b) érvénytelen külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel vettek részt a közúti forgalomban,

c) azért érvénytelen a hatósági engedély és jelzés, mert a járművet a forgalomból korábban végleg kivonták, vagy

d) a járművet a forgalomból hivatalból ideiglenesen kivonták, de a jármű hatósági engedélye és jelzése nem került leadásra.

(2) Az ellenőrző hatóság által a 96. § (6) bekezdése alapján megküldött hatósági engedélyt, jelzést a közlekedési igazgatási hatóság bevonja, illetve visszavonja.

(3) A közlekedési igazgatási hatóság az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott külföldi hatósági engedélyt és jelzést a határozat egy példányával a Hivatalnak megküldi. A Hivatal viszonosság esetén megküldi azt a kiadó külföldi hatóságnak.

98. § (1) Ha a közúti, illetve telephelyi ellenőrzés során az eljáró hatóság megállapítja, hogy a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott, a külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó sajátos szabályok szerint a jármű jogellenes használatára került sor, a külföldi hatósági jelzést és engedélyt a helyszínen el kell venni és azt az elvétel okának megjelölésével együtt 8 napon belül meg kell küldeni a jármű belföldi üzemben tartója vagy a járművezető lakcíme, székhelye, telephelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.

(2) A közlekedési igazgatási hatóság az (1) bekezdés alapján megküldött hatósági engedélyt, jelzést bevonja és döntésében tájékoztatja a belföldi üzemben tartót, hogy amennyiben annak jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem kezdeményezi a jármű belföldi forgalomba helyezését, a bevont hatósági jelzést és forgalmi engedélyt a Hivatal útján a kiállító külföldi hatóság részére megküldi.

(3) Amennyiben a jármű üzemben tartója vagy a jármű vezetője a közlekedési igazgatási hatósági eljárásban a döntés jogerőre emelkedéséig okirattal igazolja a külföldi hatósági jelzéssel és engedéllyel történő közlekedés jogszerűségét, a külföldi hatósági engedély és jelzés visszaadásával egyidejűleg a bevonásra irányuló eljárást meg kell szüntetni.

99. § A járművel – a 96. § (1) bekezdés c) pontja szerint – a közlekedés közvetlen balesetveszéllyel jár, ha a jármű

a) az üzemi fék meghibásodása miatt fékezhetetlen,

b) a kormányberendezés meghibásodása miatt irányíthatatlan, vagy

c) kerekeire szerelt gumiabroncsok futófelületének bordázata a jogszabályban meghatározott minimális értéket nem éri el, vagy azt nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően szerelték fel.

22. A jármű forgalomból történő kivonása

100. § (1) Az üzemben tartó, a tulajdonos vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező más ügyfél kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról.

(2) A jármű közúti forgalomból történő ideiglenes kivonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb hat hónapra a rendszámtáblán lévő címke érvénytelenítése nélkül bejegyzi a kivonás időtartamát a járműnyilvántartásba és a forgalmi engedély „Hivatalos feljegyzések” rovatába.

(3) Amennyiben a jármű forgalmi engedélye nem áll a kérelmező üzemben tartó, tulajdonos vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfél rendelkezésére, a közlekedési igazgatási hatóság a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról határozatot hoz. A határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a jármű üzemben tartója köteles az ideiglenes kivonás tényének bejegyzése céljából a forgalmi engedélyt az eljáró közlekedési igazgatási hatóságnál bemutatni.

(4) Törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek kell tekinteni a pénzügyi intézményeket, a gépjármű-kereskedőket, a zálogjogosultat vagy más olyan természetes személyt, gazdálkodó szervezetet, akinél/amelynél a törzskönyvet a jármű tulajdonosa pénzügyi követelés fejében letétbe helyezte, ha ez a rendelkezési jogot megalapozó okiratból megállapítható.

(5) A forgalomból – kérelemre vagy hivatalból – ideiglenesen kivont járművel a kivonás időtartama alatt a közúti forgalomban nem lehet részt venni.

(6) Amennyiben a forgalomból történő ideiglenes kivonás időtartamának lejárata előtt a járművel ismételten részt kívánnak venni a közúti forgalomban, az üzemben tartónak vagy tulajdonosnak kérnie kell a közlekedési igazgatási hatóságtól a forgalomból történő ideiglenes kivonás hatályának megszüntetését, valamint a forgalmi engedélybe és a járműnyilvántartásba tett bejegyzés érvénytelenítését, egyidejűleg igazolva a forgalomban tartáshoz szükséges egyéb jogszabályi feltételek fennállását.

(7) Ha a jármű közúti forgalomból történő ideiglenes kivonását a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfél kérelmezte, akkor a kérelemben megjelölt időtartam lejárta előtti, ismételt forgalomba állását is a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek kell bejelentenie a közlekedési igazgatási hatóságnál.

(8) A közúti forgalomból történő ideiglenes kivonás időtartamának lejáratát követően a jármű a közúti forgalomban külön közlekedési igazgatási eljárás nélkül részt vehet, feltéve, hogy az ahhoz szükséges egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel.

101. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság – a kivonási okot észlelő hatóság értesítése alapján – a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból rendeli el a 96. § (1) és (9) bekezdéseiben meghatározott esetekben, továbbá, ha

a) a jármű tulajdonosa vagy üzemben tartója a gépjárműadó fizetési kötelezettségének nem tett eleget, és a jármű forgalomból történő kivonását az adóhatóság kérte,

b)37 bíróság, közjegyző, külföldi hatóság vagy jogszabály által feljogosított más hatóság jogerős határozatában a jármű lefoglalását, elkobzását vagy a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a zár alá vételét elrendelte, továbbá, ha a járművet a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtó, vagy a közigazgatási végrehajtás során az adóhatóság, a társadalombiztosítási szerv részéről eljáró személy lefoglalta,

c) a járművek üzletszerű bérbeadásával foglalkozó vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget,

d) a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi negyedéves összevetésével, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet, kivéve, ha a járművet a gépjármű-felelősségbiztosítás kötési kötelezettség alól a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény alapján mentesítették,

e) a Muzeális Minősítő Bizottság a muzeális jellegű jármű igazolvány visszavonásáról értesíti,

f) a Hivatal értesítése alapján megállapítja, hogy a jármű tulajdonosa a jármű azonosító jellel történő utólagos ellátását engedélyező határozat érvényességi idején belül járművével a kijelölt közlekedési hatóságnál a jármű azonosító jellel történő utólagos ellátása céljából nem jelent meg,

g) a közlekedési hatóság műszaki vizsgálatra történő berendelésre vonatkozó jogerős határozatában foglaltaknak határidőben nem tettek eleget,

h) a közlekedési hatóság a jármű műszaki alkalmatlanságát állapítja meg,

i) a közlekedési hatóság a járművet a forgalomban való részvételre véglegesen alkalmatlannak minősíti és forgalomban tartását megtiltja, vagy

j) a jármű üzemben tartója a jogerősen kiszabott közigazgatási bírság megfizetési kötelezettségének nem tett eleget és a jármű forgalomból történő kivonását az eljáró hatóság kezdeményezte.

(2) Ha az arra feljogosított hatóság a jármű lefoglalását a forgalomból történő kivonás mellőzésével, vagy büntetőeljárásban a bíróság a jármű zár alá vételét rendelte el, annak tényét – az elidegenítési és terhelési tilalom egyidejű bejegyzésével – a nyilvántartásban haladéktalanul rögzíteni kell. A jármű forgalomból történő kivonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság határozata tartalmazza az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvántartási bejegyzésének megtörténtét.

102. § (1) Ha a jármű tulajdonjogának jogszerű megszerzője a bejelentési kötelezettségét annak keletkezésétől számított 15 napon túl, késedelmesen teljesíti, a közlekedési igazgatási hatóság a tulajdonjogot bejegyzi a nyilvántartásba, a forgalmi engedély, valamint a törzskönyv kiadására intézkedik, egyben a szabályszegés tényéről értesíti a szabálysértési hatóságot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben értesíti a mulasztási bírság kiszabása érdekében az adóhatóságot.

(3) A közlekedési igazgatási hatóság hivatalból jár el és vonja ki a járművet a forgalomból, amennyiben saját eljárása során a 96. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglaltakat, vagy a közlekedési hatóság értesítése alapján a 96. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglaltakat észleli.

(4) A közlekedési igazgatási hatóság hivatalból jár el és vonja ki a járművet a forgalomból, amennyiben saját eljárása során, vagy a közlekedési hatóság értesítése alapján észleli, hogy a járművel a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély nélkül végeztek közúti közlekedési szolgáltatást, vagy a hatósági engedély több mint 30 napja lejárt és a 60. § (2) bekezdés c) pontjában megjelölt különleges rendszámtábla leadása nem történt meg.

(5) A közlekedési igazgatási hatóság hivatalból jár el és vonja ki a járművet a forgalomból, amennyiben saját eljárása során észleli, hogy a nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos nem létező személy, vagy a tulajdonos személye nem állapítható meg.

103. § (1)38 A járművet a hivatalból indult eljárás során a forgalmi engedély és a hatósági jelzés bevonásával – az f) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a következő időtartamra kell ideiglenesen a forgalomból kivonni:

a) a 96. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontja és a 101. § (1) bekezdés e), f) és h) pontja esetén a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig,

b) a 96. § (1) bekezdés e) és g) pontja, továbbá a 101. § (1) bekezdés a), d) és g) pontja esetén a kötelezettség teljesítésének igazolásáig,

c) a 101. § (1) bekezdés b) pontja esetén a lefoglalás, illetve a zár alá vétel feloldásáról szóló értesítésig, továbbá addig az időpontig, ameddig a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtó, vagy a közigazgatási végrehajtás során az adóhatóság, a társadalombiztosítási szerv részéről eljáró személy a járművet nem értékesítette, vagy nem adta vissza az adósnak, vagy ameddig a végrehajtást kérő a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 134. §-a alapján a járművet át nem vette,

d) a 96. § (1) bekezdés d) pontja esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb hat hónapra,

e) a 101. § (1) bekezdés c) pontja és 102. § (4) bekezdése esetén hat hónapra,

f) a 49. § (1) bekezdése, a 87. § (4) bekezdés b) pontja és a 102. § (5) bekezdése esetén átmeneti időszakra,

g) a 101. § (1) bekezdés j) pontja esetén a kivonást kezdeményező hatóság értesítéséig.

(2) A 87. § (4) bekezdés a) pontja esetén a kivonás időtartama, ha a mulasztás a közlekedési igazgatási hatósági eljárás megindításának napjáig

a) 30 napot nem haladja meg, két hónap,

b) 31 és 90 nap közé esik, négy hónap,

c) 91 és 180 nap közé esik, hat hónap,

d) 180 napot meghaladja, egy év.

(3) A 87. § (4) bekezdés a) pontja alapján történt ideiglenes kivonás esetén a (2) bekezdésben meghatározott kivonás időtartamának lejártát követően csak abban az esetben helyezhető a jármű ismét forgalomba, ha a bejelentési kötelezettséget elmulasztó tulajdonos a változás bejegyzése iránti kérelmét is előterjeszti.

(4) A járművet a 101. § (1) bekezdés i) pontja esetén a bontási átvételi igazolás bemutatásáig kell ideiglenesen kivonni a forgalomból.

(5) A forgalomból – a 101. § (1) bekezdés i) pontja alapján – kivont jármű ismételten nem helyezhető forgalomba.

104. § (1) A hivatalból indult eljárásban a forgalomból történő kivonás időtartamát a forgalmi engedély helyszíni elvételének időpontjától kell számítani.

(2) Amennyiben a hatósági engedélyt a helyszínen nem vették el, a kivonás időtartamát a közlekedési igazgatási hatóság határozatának jogerőre emelkedése, vagy fellebbezési jogra tekintet nélküli végrehajtás esetén a határozat végrehajthatóvá válása napjától kell számítani, kivéve, ha az ügyfél a határozat jogerőre emelkedését megelőzően azt leadta. Ebben az esetben a leadás napjától kell a kivonás időtartamát számítani.

(3) A forgalomból kivonást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől, vagy fellebbezési jogra tekintet nélküli végrehajtás esetén a határozat végrehajthatóvá válása napjától számított öt napon belül – amennyiben arra a helyszínen nem került sor – a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát le kell adni.

(4) A kivonás időpontjaként az (1) és (2) bekezdésben meghatározott napot kell a nyilvántartásban megjelölni, abban az esetben is, ha az ügyfél a leadási kötelezettségének nem tett eleget.

105. § (1) A közúti ellenőrzés során az ellenőrző hatósági személy a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát a helyszínen elveszi, ha a hivatalból ideiglenesen kivont jármű hatósági jelzését és engedélyét nem adták le.

(2) Az ellenőrző hatósági személy a forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve a hatósági jelzés elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza a jármű azonosító adatait, az engedély számát és az elvétel okát. Az átvételi elismervény birtokában a járművel a lakcímig vagy a telephelyig lehet közlekedni.

(3) A helyszínen elvett forgalmi engedélyt, az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, hatósági jelzést, valamint az intézkedésről készült jelentés (feljelentés) egy példányát az ellenőrző hatóság öt napon belül megküldi az üzemben tartó lakcíme (székhelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.

106. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság a P és SP betűjelű ideiglenes rendszámtáblát hat hónapra visszavonhatja, ha azt nem az engedélynek megfelelően használták.

(2) A közlekedési igazgatási hatóság a P és SP betűjelű rendszámtáblát egy évre vonja vissza, ha a rendszám jogosítottja:

a) az indítási naplót rendszertelenül vagy az ellenőrzést nehezítő más módon vezeti,

b) a rendszámtáblát arra jogosulatlannak átadja,

c) a rendszámtáblát nem a 70. §-ban meghatározottak szerint használja,

d) az engedélyben előírt korlátozásokat hat hónapon belül két alkalommal megszegi.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az indítási napló vezetését ellenőrzést nehezítőnek kell tekinteni, ha a kitöltés hiányos, olvashatatlan, és ennek alapján a jármű nem azonosítható, illetve a használat időtartama nem állapítható meg.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben a jogosítottnak több P betűjelű rendszámtáblája van, a visszavonás valamennyi rendszámtáblára is kiterjedhet.

(5)39 A P és SP jelű rendszámtáblát, az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt vagy az ideiglenes forgalmi engedélyt és az indítási naplót a visszavonás időtartamára a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni. A visszavonás időtartamának lejártáig a visszavont rendszámtábla jogosítottja részére újabb rendszámtábla nem engedélyezhető.

107. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság a 96. § (9) bekezdése alapján elvett M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát, indítási naplót és az ahhoz tartozó ideiglenes forgalomban tartási engedélyt hat hónapra visszavonja.

(2) Az ideiglenes rendszámtáblát, az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt és az indítási naplót a visszavonás időtartamára a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni. A visszavonás időtartamának lejártáig a visszavont rendszámtábla jogosítottja részére újabb ideiglenes rendszámtábla nem engedélyezhető.

108. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság a 87. § (4) bekezdése és a 101. § (1) bekezdés c) pontja alapján az e rendeletben meghatározott időtartamra, a 101. § (1) bekezdés j) pontja alapján a kivonást kezdeményező hatóság értesítéséig, valamint a 101. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kötelezettség teljesítéséig ideiglenesen forgalomból kivont járművet a kivonás határidejének lejárta előtt, a kivonást kezdeményező hatóság értesítésétől függetlenül, illetve a kötelezettség teljesítésének igazolása nélkül hivatalból forgalomba helyezi, ha azt elidegenítették, és az új tulajdonos a tulajdonjog-változás bejegyzésére irányuló kérelmével egyidejűleg a jármű közúti forgalomban történő részvételéhez szükséges feltételeket igazolja. E szabály nem alkalmazható, ha az elidegenítés a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó részére történt.

(2)40 Az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye vagy telephelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóság a jármű forgalomból történő kivonását nyilvántartásba veszi. A 96. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, illetve a 101. § (1) bekezdés a), d) és g) pontjában meghatározott esetben, ha az ügyfél a forgalomból történő kivonást megalapozó okot – a jármű műszaki alkalmasságának, illetve a kötelezettség teljesítésének igazolásával – a közlekedési igazgatási hatóság határozatának jogerőre emelkedését megelőzően elhárította, az eljárást meg kell szüntetni.

(3) A 101. § (1) bekezdés b) pontban meghatározott esetekben, ha a kivonásra okot adó körülmény megszűnéséről az elrendelő hatóság értesíti a közlekedési igazgatási hatóságot, a forgalomból kivont járművet hivatalból forgalomba kell helyezni. Ha hatósági határozat vagy árverés útján az új tulajdonos tulajdonjogot szerzett, a változás bejegyzésére irányuló kérelmével egyidejűleg a forgalomba helyezés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetése nélkül, hivatalból kell a járművet forgalomba helyezni.

(4) A jármű tulajdonosa a 101. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eset kivételével a hivatalból elrendelt kivonás időtartama alatt a jármű forgalomból történő végleges kivonását kezdeményezheti, feltéve, hogy az ügyfél a végleges kivonásra irányuló kérelmének benyújtásával egyidejűleg az e rendeletben meghatározott feltételek fennállását igazolja.

(5) A 101. § (1) bekezdés j) pontban meghatározott esetben a kivonásra okot adó körülmény megszűnéséről a forgalomból kivonást kezdeményező hatóság elektronikus úton haladéktalanul értesíti a közlekedési igazgatási hatóságot. Az értesítés alapján a forgalomból kivont járművet, a forgalomba helyezés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetése nélkül hivatalból forgalomba kell helyezni. Az értesítéssel egyenértékű, ha a közlekedés igazgatási hatóság az ellenőrző hatóság által vezetett nyilvántartásba történő beérkezéssel értesül a bírság megfizetésének tényéről.

109. § (1) Az ügyfél okirattal igazolt kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonására:

a) annak eltulajdonítása,

b) külföldre történő letelepedés, tartós külföldi tartózkodás,

c) annak külföldre történő értékesítése,

d) annak muzeális előminősítése, vagy

e) versenyjárművé történő átalakítása

esetén.

(2) A jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonása során – a hatósági jelzés visszavonásával és a járműnyilvántartásba történő bejegyzéssel egyidejűleg – a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet érvénytelenítve vissza kell adni, a hatósági jelzést a Hivatalnak selejtezés céljából meg kell küldeni.

(3) A járműnyilvántartásba bejegyzett jármű esetében a Hivatal más EGT-állam, vagy viszonosság esetén a harmadik ország nyilvántartó hatóságának nyilvántartásba vételéről szóló értesítése alapján a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonására, kivéve, ha jármű a 109. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a 110. § (1) bekezdés b) pontja alapján a forgalomból kivonásra került.

(4) A jármű átmeneti időszakra történő kivonása a kérelem közlekedési igazgatási hatósághoz érkezése, illetve a külföldi hatóság nyilvántartásba vétele napjától számított tíz év.

110. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság az ügyfél kérelmére véglegesen vonja ki a járművet a forgalomból:

a) a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott M1, N1 kategóriájú, valamint a motoros triciklinek nem minősülő háromkerekű gépjármű esetében bontási átvételi igazolás alapján;

b) egyéb jármű esetében, ha annak ismételt belföldi forgalomba helyezési szándéka nem áll fenn.

(2) Amennyiben a jármű forgalomból történő végleges kivonására bontási átvételi igazolás alapján kerül sor, a jármű hatósági jelzését, forgalmi engedélyét és törzskönyvét a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni.

(3) A közlekedési igazgatási hatóság a jármű bontási átvételi igazolás alapján forgalomból történő végleges kivonása esetén a jármű hatósági jelzéseit selejtezés céljából megküldi a Hivatalnak, a forgalmi engedélyét és a törzskönyvét a bontási átvételi igazolás átvételével, valamint a bontási átvételi igazolás sorszámának járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg egyszerűsített határozattal visszavonja.

(4) A bontási átvételi igazolás alapján forgalomból végleg kivont jármű ismételten nem helyezhető forgalomba.

(5) A jármű forgalomból történő végleges kivonásához el kell fogadni a más EGT-államban kiállított bontási átvételi igazolást is, amennyiben az megfelel az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének (3) bekezdése szerint kiadott bontási igazolások minimumkövetelményeiről szóló, 2002. február 19-i 2002/151/EK bizottsági határozatnak.

(6) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja alapján kerül sor a jármű forgalomból történő végleges kivonására a hatósági jelzés visszavonásával, valamint a járműnyilvántartásba történő bejegyzéssel egyidejűleg a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet érvénytelenítve vissza kell adni.

(7) Az ügyfél kérelmére, valamint a 49. § (1) bekezdése, a 87. § (4) bekezdés b) pontja, a 102. § (5) bekezdése szerint hivatalból indult eljárást követően a jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonása esetén, a forgalomból történő kivonás járműnyilvántartásba bejegyzésétől számított tíz év elteltével a járművet véglegesen forgalomból kivontnak kell tekinteni.

111. § A jármű közúti forgalomból történő kivonására vonatkozó szabályokat a lassú járműre, annak pótkocsijára és a négykerekű segédmotoros kerékpárra kiadott igazolólapra értelemszerűen alkalmazni kell.

112. § Ha a járműhöz tartozó forgalmi engedély vagy törzskönyv, vagy az abba tett bejegyzés hamis, hamisított, vagy valótlan tényt, adatot, jogosultságot tartalmaz, a nyomozó hatóság lefoglalást megszüntető, vagy a büntetőeljárást lezáró határozata alapján a közlekedési igazgatási hatóság az okmány visszavonásával egyidejűleg intézkedik a járműnyilvántartásban szereplő valótlan adatok javítására, az okmány érvénytelenítését követő selejtezésre, valamint a járműnyilvántartásban szereplő azonosító adatok szerinti jármű valós műszaki adatainak megfelelő okmány kiadására.

23. A járművezető, a járműtulajdonos (üzemben tartó) kötelezettségei

113. § (1) A járművezető köteles a jogszabályban meghatározottakon túl

a) a járművezetőnek vezetés közben magánál kell tartani a vezetésre jogosító okmányt, valamint

aa) a mozgáskorlátozottak esetén az orvosi alkalmasságára, a vezetési feltételekre vonatkozó külön jogszabályban előírt korlátozást tartalmazó mellékletet,

ab) a pályaalkalmassági minősítésről szóló határozatot, vagy annak igazolását is – kivéve a közúti közlekedési szolgáltatást személygépkocsival végző járművek vezetőit –, amennyiben a pályaalkalmassági minősítés a vezetői engedélyből nem állapítható meg,

ac) a 37. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az eltiltó határozatot,

b) közúti ellenőrzés során

ba) a személyazonosságát igazoló és a vezetésre jogosító okmányt és annak mellékletét,

bb) a forgalmi engedélyt

az ellenőrzésre jogosult hatóságnak átadni.

(2) A közúti közlekedési szolgáltatás végzésére jogosító engedély bevonása esetén, vagy annak lejártát követő 30 napon belül a 60. § (2) bekezdés c) pontjában megjelölt különleges rendszámtáblát az ilyen rendszámtábla kiadására illetékességgel és hatáskörrel rendelkező közlekedési igazgatási hatóságnál selejtezés céljából le kell adni.

(3) A vezetési jogosultság szünetelése esetén a járművezetésre jogosító okmányt – amennyiben annak helyszíni elvételére nem került sor – a hatóság értesítésének kézhezvételét követő nyolc napon belül a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni.

(4) A vezetői engedély cseréje esetén az új vezetői engedély kézhezvételét követő nyolc napon belül a lecserélt vezetői engedélyt a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni.

114. § (1) A közlekedési igazgatási eljárásban az ügyfél a 19. mellékletben meghatározott okmányokat mutatja be a közlekedési igazgatási hatóságnál.

(2) A jármű tulajdonosa köteles az ellenőrző hatóság, illetve a közlekedési igazgatási hatóság felszólítására nyolc napon belül a járművet megszemlélésre (vizsgálatra) bemutatni és a járművezető személyéről adatot szolgáltatni.

(3)41 A jármű elidegenítése esetén a törzskönyvet, forgalmi engedélyt és a már korábban felhasznált járműkísérő lapot, a jármű jogszerű megszerzőjének át kell adni.

24. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzése

115. § Amennyiben a közúti ellenőrzés során a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének fennállása, vagy a mentesség a kötvénynyilvántartásból nem állapítható meg és azt a gépjármű vezetője sem tudja igazolni, az intézkedésről készült jelentés (feljelentés) egy példányát az ellenőrző hatóság öt napon belül megküldi az üzemben tartó lakcíme (székhelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.

25. A jármű azonosító jellel történő utólagos ellátása

116. § (1) A közlekedési hatóság látja el a járművet azonosító jellel, ha

a) az azonosító jel természetes elhasználódás, vagy roncsolódás következtében nem állapítható meg, az előzetes eredetiség vizsgálat megállapításának figyelembevételével, illetve a közlekedési hatóság a jármű műszaki megvizsgálása során ezt megállapítja;

b) a jármű azonosító jele gyártásra visszavezethető okból hibás vagy hiányos;

c) az előzetes eredetiség vizsgálat eredménye alapján indult büntetőeljárást a rendőrség, ügyészség, bíróság bűncselekmény hiányában megszünteti, megtagadja vagy a feljelentést elutasítja;

d) a Hivatal a jármű azonosító jellel történő ellátását engedélyezte.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a Hivatal, az engedélyező határozat 90 napos érvényességi idővel történő megállapításával akkor engedélyezi a jármű azonosító jellel történő ellátását, ha

a) a jármű azonosító jelét bűncselekmény útján megváltoztatták,

b) az egyedi azonosító jel meghamísítását a cselekmény bűncselekménnyé minősítésének hatálybalépését megelőzően követték el, illetve az elkövetés időpontja nem állapítható meg.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben a járművet azonosító jellel (rekonstruált alvázszám) a járműgyártó – közlekedési hatóság által arra feljogosított – magyarországi képviselője is elláthatja.

(4) A közlekedési igazgatási hatóság a jármű azonosító jellel történő ellátását követően, – az azonosító jel nyilvántartásba vételével egyidejűleg – a büntetőeljárás befejezéséről hozott határozat alapján intézkedik a törzskönyv kiadásáról vagy annak megtagadásáról.

26. Különleges járműigazgatási szabályok

117. § (1) A statisztikai számjele alapján főtevékenységként gépjármű, jármű, pótkocsi, illetve mezőgazdasági gépek forgalmazására jogosult járműkereskedő a Magyarországon már forgalomba helyezett használt jármű értékesítési céllal történő megvásárlását 15 napon belül a közlekedési igazgatási hatóságnál bejelenti.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a járműkereskedők a használt járműveket egymás között értékesítik.

(3) A járműkereskedő belföldi, kereskedelmi célú tulajdonszerzését a közlekedési igazgatási hatóság nyilvántartásba veszi, azonban forgalmi engedélyt nem állít ki, és a törzskönyvet visszavonja. A forgalmi engedély „Hivatalos feljegyzések” rovatában a tulajdonjog változását jelölni kell. A rendelkezés többszöri kereskedői tulajdonváltásra is vonatkozik.

118. § (1) A jármű forgalombehelyezésével, üzemben tartásával kapcsolatos – kérelemre indult – közlekedési igazgatási eljárás során a közlekedési igazgatási hatóság a jármű kilométerszámláló műszere (km- órája) által jelzett értéket, és a km-óra állás rögzítésének időpontját okirat – annak hiányában az ügyfél nyilatkozata – alapján bejegyzi a járműnyilvántartásba.

(2) A közúti tömegközlekedési személyszállítással foglalkozó gazdálkodó szervezetek flottaüzemeltetéséből adódó különleges körülményekre tekintettel a gazdálkodó szerv a motorcserével kapcsolatos műszaki adat változását a változást követő tárgynegyedév utolsó napjáig jelentheti be.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. Hatálybalépés

119. § (1) E rendelet – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével – 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 122. § (2) bekezdése 2012. január 2-án lép hatályba.

(3) A 60. § (2) bekezdés f) pont fb) alpontja és g) pontja, továbbá a 60. § (5) bekezdése 2012. április 1-jén lép hatályba.

28. Átmeneti rendelkezések

120. § (1) E rendelet hatálybalépése előtt kiadott járművezetésére jogosító, valamint járműokmányok a rendelet hatálybalépését követően is érvényesek.

(2) A 2000. december 31. előtt kiadott járművezetői igazolványok pótlására irányuló kérelmet a közlekedési hatóság által kiállított igazolás alapján lehet teljesíteni.

(3) Az 1998. január 1. előtt kiadott „A1” alkategóriával a 125 cm3 hengerűrtartalmat meghaladó, de a 150 cm3 hengerűrtartalmat meg nem haladó hajtómotorral ellátott motorkerékpárt is lehet vezetni.

(4) A vezetői engedély „F” kategóriájában bejegyzett, a mezőgazdasági vontató vezetésére vonatkozó jogosultságot a megfelelő nemzeti kategória kiadásával kell biztosítani.

(4a)42 Az 1991. évet követően szerzett „M” kategóriában érvényes vezetői jogosultságot igazoló vezetői engedélyt (járművezetői igazolványt) a közlekedési igazgatási hatóság 2013. január 19-ét követően kérelemre „AM” kategóriára érvényes vezetői engedélyre cseréli.

(4b)43 Az „A korlátozott” kategóriára érvényes vezetői engedélyt 2013. január 19-ét követően a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre „A2” alkategóriára érvényes vezetői engedélyre cseréli.

(5) 1984. január 1-je és 1992. december 31-e között a fegyveres erők illetékes szerve által kiadott „C” és/vagy „E” kategóriára érvényesített vezetői engedély továbbra is jogosít a Magyar Honvédség üzemeltetésébe tartozó jármű vezetésére, ha a járművezető a „B” kategóriában érvényesített vezetői engedéllyel is rendelkezik.

(6) Az 1998. január 1. előtt kiadott „D12” és „D25” alkategóriák a „D1” alkategóriába tartozó járművek vezetésére jogosítanak.

(7)44 Az „AM”, A2” és „B1” vezetői engedély kategóriákra vonatkozó rendelkezéseket, a 2., a 4., a 7. melléklet rendelkezéseit és az 5. melléklet D. pontjában foglaltakat 2013. január 19-étől kell alkalmazni. A 2013. január 18-ig teljes körű vizsgát tett járművezetők tekintetében 2013. január 19-ét követően is a 6. melléklet I. pontjában meghatározott életkori feltételeket kell alkalmazni a vezetői engedély kiadása során.

(8) Azokat a járműveket, amelyek 1998. szeptember 7., 1999. október 15. vagy 2001. május 26. napjával a járműnyilvántartásban fiktív kivonás jelzéssel kerültek ellátásra, a jelzés elhelyezésének a napjától a forgalomból végleg kivontnak kell tekinteni. Ha az ily módon végleg kivont járművel kapcsolatosan kérelemre közlekedési igazgatási eljárás indul, a jármű forgalomban lévőnek tekintendő.

(9) A 2005. január 1-je előtt kiadott X betűjelű rendszámtáblával annak kiadásakor megjelölt üzemeltetés cél fennállásáig lehet közlekedni, azonban a járművet át kell rendszámozni a rendszámtáblával kapcsolatos közlekedési ügyintézés alkalmával, vagy kérelemre.

(10) 2009. április 1-je előtt kiadott C kezdő betűjelű különleges rendszámtáblával ellátott járművel annak az – ügyfél kérelme alapján, illetve a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételére irányuló közlekedési igazgatási eljárás során történő – átrendszámozásáig lehet közlekedni.

(11)45 A „C” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító engedély a Magyar Honvédség állományába tartozó 18. életévét betöltött, járműszerelő-, javító tevékenységet végző személy részére a 7. mellékletben előírt életkori határ elérése előtt – az e rendeletben meghatározott további feltételek teljesítése esetén – kiadható, azonban e vezetői engedély a 21. életév betöltéséig kizárólag belföldön, a Magyar Honvédség kezelésében lévő jármű vezetésére jogosít.

29. Az Európai Unió jogának való megfelelés

121. § Ez a rendelet a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a)46 a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelettel együtt a vezetői engedélyekről szóló, 1991. július 29-i 91/439/EGK tanácsi irányelv, és az azt módosító 96/47/EK, 97/26/EK tanácsi irányelv, 2000/56/EK bizottsági irányelv, 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2006/103/EK tanácsi irányelv, 2008/65/EK bizottsági irányelv és 2011/94/EU bizottsági irányelv,

b) az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

c) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelettel együtt a vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (1) bekezdése, 2. cikk (1) és (2) bekezdése, 3. cikk (1) és (2) bekezdése, 4. cikk (1)–(6) bekezdése, 5. cikk (1) bekezdése, 6. cikk (1)–(3) bekezdése, 7. cikk (1) bekezdés a) és e) pontja, (2) és (3) bekezdése és (5) bekezdés a)–c) pontja, 11. cikk (1) bekezdése és (2)–(6) bekezdése, 12. cikke, 13. cikke, 15. cikke, 16. cikk (1) és (2) bekezdése, I. Melléklete.

30. Hatályon kívül helyező rendelkezések

122. § (1)–(4)47

(5)48

1. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez49

2. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez50

Nemzetközi kategóriák

a 2006/126/EK irányelvnek megfelelően 2013. január 19-től

„AM” kategória

Segédmotoros kerékpárok (robogók), azaz kétkerekű segédmotoros kerékpárok (L1e kategória) vagy háromkerekű segédmotoros kerékpárok (L2e kategória), amelyek legnagyobb tervezési sebessége 45 km/h (kivéve azokat, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 25 km/h-nál kisebb vagy azzal megegyezik), és az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:
a) kétkerekű típusnál a motor:
– hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a belsőégésű motorok esetében, vagy
– folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál elektromos motor esetében;
b) háromkerekű típusnál a motor:
– hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a külső gyújtású motorok esetében,
– legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 4 kW-nál egyéb belsőégésű motorok esetében, vagy
– folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál elektromos motorok esetében;
Könnyű négykerekű motorkerékpárok, amelyek terheletlen tömege kevesebb 350 kg-nál (L6e kategória), a 45 km/h-t meg nem haladó legnagyobb tervezési sebességű elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem számítva, és amelyek
– hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3?-nél a külső gyújtású motorok esetében;
– legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 4 kW-nál egyéb belsőégésű motorok esetében, vagy
folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál elektromos motorok esetében.

 

 

„A1” alkategória

– olyan motorkerékpár, amelyek hengerűrtartalma a 125 cm3-t, teljesítménye a 11 kW-ot, teljesítmény/ tömeg aránya pedig a 0,1 kW/kg-ot nem haladja meg, továbbá olyan motoros triciklik, amelyek teljesítménye a 15 kW-ot nem haladja meg

„A2” alkategória

– olyan motorkerékpár, amelyek teljesítménye a 35 kW-ot, teljesítmény/ tömeg aránya pedig a 0,2 kW/kg-ot nem haladja meg, és amelyet nem kétszer akkora teljesítményű járműből alakítottak át

„A” korlátozott kategória

– legfeljebb 25 kW teljesítményű és 0,16 kW/kg teljesítmény/saját tömeg arányt meg nem haladó motorkerékpár

„A” kategória

– olyan motorkerékpár, amely nem tartozik az „A1” és „A2” alkategóriába, az „A” korlátozott kategóriába, továbbá motoros triciklik, amelyek teljesítménye a 15 kW-ot meghaladja

Gépjárművek

 

„B1” alkategória

– négykerekű motorkerékpárok, amelyek terheletlen tömege nem haladja meg a 400 kg-ot (L7e kategória) (az árufuvarozásra szánt járművek esetében az 550 kg-ot), az elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem számítva, és amelyek legnagyobb hasznos teljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot; ezek a járművek motoros tricikliknek minősülnek, és teljesíteniük kell az L5e kategóriába tartozó motoros triciklikre alkalmazandó műszaki követelményeket, kivéve, ha külön irányelvekben ettől eltérő rendelkezés szerepel

„B” kategória

a) A 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, amely a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű
b) Az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó (könnyű) pótkocsiból álló járműszerelvény. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 4250 kg
c) Az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó (nehéz) pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vontató jármű saját tömegét. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 3500 kg

„B+E” kategória

– „B” kategóriába tartozó vontató jármű és pótkocsi vagy félpótkocsi olyan szerelvénye, amelyben a pótkocsi vagy félpótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot nem haladja meg

„C1” alkategória

– nem a „D1” vagy „D” kategóriába tartozó, 3500 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 7500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény

„C1+E” alkategória

– „C1” kategóriába tartozó járműből és nehéz pótkocsiból álló olyan járműszerelvény, amelynek megengedett legnagyobb össztömege
a 12 000 kg-ot nem haladja meg, továbbá
– olyan járműszerelvény, amelyben a vontató jármű a „B” kategóriába tartozik, pótkocsijának vagy félpótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot meghaladja, de a szerelvény megengedett legnagyobb össztömege a 12 000 kg-ot nem haladja meg

„C” kategória

– nem a „D1” vagy „D” kategóriába tartozó, 3500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény

„C+E” alkategória

– a „C” kategóriába sorolt gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény

„D1” alkategória

– a vezetőn kívül legfeljebb tizenhat utas szállítására tervezett és gyártott, 8 m-t meg nem haladó legnagyobb hosszúságú gépjárművek; „D1” kategóriába tartozó gépjármű és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény

„D1+E” alkategória

– „D1” kategóriába tartozó gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény

„D” kategória

– a vezetőn kívül több mint 8 utas szállítására tervezett és gyártott gépjárművek; a D kategóriába tartozó gépjárműből és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény

„D+E” kategória

„D” kategóriába tartozó gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény

„TR” trolibusz

meghatározás a nemzeti kategóriáknál

Nemzeti kategóriák

„K” kategória

– kerti traktor
– állati erővel vont jármű

„T” kategória

– mezőgazdasági vontató (mezőgazdasági és erdészeti traktor) és két nehéz pótkocsi
– lassú jármű és pótkocsi
– kerti traktor
– állati erővel vont jármű hajtására

„M” kategória

– segédmotoros kerékpár (ide értve a „mopedautót is”)
– állati erővel vont jármű hajtására
– kerti traktor (16. életév betöltése után)

„TR” trolibusz

– trolibusz
– mezőgazdasági vontató és két nehéz pótkocsi
– segédmotoros kerékpár
– lassú jármű és pótkocsi
– kerti traktor
– állati erővel vont jármű hajtására

„V” kategória

– kerti traktor
– állati erővel vont jármű hajtására

Megjegyzés:

A mellékletben szereplő közúti járművek fogalmára a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet rendelkezései vonatkoznak.

3. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez51

4. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A vezetői engedély egészségügyi érvényességének lejártát követően is vezethető járművek
a 2006/126/EK irányelvnek megfelelően 2013. január 19-től

Bármely nemzetközi kategóriában megszerzett vizsga alapján:

– segédmotoros kerékpár (ideértve a „mopedautót” is)

– lassú jármű és pótkocsija

– kerti traktor

– állati erővel vont jármű

„B”, „C1”, „C”, „D1”, „D” kategóriában megszerzett vizsga alapján:

– mezőgazdasági vontató és könnyű pótkocsija

„B+E”, „D1+E”, „D+E” kombinált kategóriában megszerzett vizsga alapján:

– mezőgazdasági vontató és egy pótkocsija

„C+E” vagy „C1+E” kombinált kategóriában megszerzett vizsga alapján:

– mezőgazdasági vontató és két nehéz pótkocsija

„TR” kategóriában megszerzett vizsga alapján:

– mezőgazdasági vontató és könnyű pótkocsija

– segédmotoros kerékpár („M” és „AM” kategória)

– lassú jármű és pótkocsija

– kerti traktor

– állati erővel vont jármű

„V” kategóriában megszerzett vizsga alapján:

– kerti traktor

– állati erővel vont jármű

5. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez52

A.

A 2000. december 31-ig kiadott vezetői engedély tartalmi elemei

H

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

PERMIS DE CONDUIRE

VEZETŐI ENGEDÉLY

1. Név:

2. Leánykori neve:

3. Születési helye:

Ideje: ......... év .................. hó ......... nap

4. Anyja neve:

5. Kelt, 20... év ........ hó ........ nap

6. P. H.

7. Hatósági aláírás:

8. Fénykép helye:

9. Hivatalos bejegyzések:

10. „A” Motorkerékpár V. i. ...

11. „B” 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű gépjármű szem. száll. max. 9 fő, pótkocsival V. i....

12. „C” 3500 kg-ot meghaladó megengedett együttes tömegű áruszállításra használt gépjármű könnyű pótkocsival V. i. ...

13. „D” az „A” és „B” kategóriába nem tartozó személyszállításra szolgáló gépjárművek könnyű pótkocsival V. i. ...

14. „E”, „B”, „C” vagy „D” kategóriába sorolt járművek nehéz pótkocsival is V. i. ...

15. „F” V. i. ...

16. Érvényes 19.....-től 20......-ig

P. H.

Aláírás

B.

A kártya formátumú, 2001. január 1-jétől bevezetett vezetői engedély tartalmi elemei

H

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

PERMIS DE CONDUIRE

VEZETŐI ENGEDÉLY

Első oldal:

1. Családi név

2. Utónév

3. Születési hely, születési idő

4. a) Kibocsátási dátum

4. b) Érvényességi idő

4. c) Kibocsátó hatóság

5. Sorszám

6. Fénykép

7. Aláírás

9. Érvényességi kategóriák

Második oldal:

9. Érvényességi kategóriák

10. Vizsga időpontja

11. Kategória érvényessége

12. Korlátozás kódja

13. (Külföldi hatóságok bejegyzései részére fenntartott hely)

14. (Egyéb információk részére fenntartott hely)

Az első és a második oldalon megjelenő – az 1., 2., 3., 4. a), 4. b), 4. c), 5., 10., 11. és 12. számok magyarázata

Sorszám

C.

A kártya formátumú, a vezetői engedélyekről szóló 91/439/EGK irányelv módosításáról szóló, a Tanács 96/47/EK irányelvének figyelembevételével kiadott vezetői engedély tartalmi elemei és formai követelményei 2005. április 19-ét követően

1. A vezetői engedély fizikai jellemzői megfelelnek az MSZ-ISO 7810 és az MSZ-ISO 7816-1 szabványnak.

2. Az engedély kétoldalas (kártya formátumú).

Az engedély első oldalán a következők szerepelnek:

VEZETŐI ENGEDÉLY (nyomtatott nagy betűkkel magyar nyelven);

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG (felirat nyomtatott nagy betűkkel);

H (betű mint a kiállító ország megkülönböztető jele kék alapon, negatívba nyomtatva, tizenkét sárga csillaggal körülvéve).

A kiállított engedély egyedi adatai:

1. Családi név

2. Utónév

3. Születési hely, születési idő

4. a) Kibocsátási dátum

b) Érvényességi idő

c) Kibocsátó hatóság

5. Sorszám

6. Fénykép

7. Aláírás

9. [Érvényességi kategóriák (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák)].

Európai Közösségi Modell (kifejezés magyar nyelven, valamint a „vezetői engedély” kifejezés az Európai Közösség többi nyelvén, az engedély háttereként rózsaszínnel nyomtatva).

Az engedély második oldalán a következők szerepelnek:

9. Érvényességi kategóriák

10. Vizsga időpontja

11. Kategória érvényessége

12. Korlátozás kódja

A kódok a következők:

– 1–99 kódok:

harmonizált közösségi kódok,

– 100 és 100 feletti kódok:

nemzeti kódok, melyek csak Magyarország területén érvényesek

13. (Külföldi hatóságok bejegyzései részére fenntartott hely)

14. (Egyéb információk részére fenntartott hely)

Az első és a második oldalon megjelenő – az 1., 2., 3., 4. a), 4. b), 4. c), 5., 10., 11. és 12. számok magyarázata

Sorszám

D.

A kártya formátumú – a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK irányelvnek, valamint 2011/94/EU irányelvnek megfelelő – vezetői engedély tartalmi elemei és formai követelményei 2013. január 19-ét követően

1. A vezetői engedély fizikai jellemzői megfelelnek az MSZ-ISO 7810 és az MSZ-ISO 7816-1 szabványnak.

1.1. A vezetői engedély fizikai biztonsága:

A vezetői engedélyek fizikai biztonságára veszélyt jelentenek az alábbiak:

hamis kártyák előállítása: olyan – újonnan vagy eredeti okmány másolataként előállított – tárgy létrehozása, amely nagymértékben hasonlít az okmányra;

tárgyi változtatás: az eredeti okmány valamely jellemzőjének megváltoztatása, például az okmányon feltüntetett adatok valamelyikének módosítása.

A teljes biztonság a rendszer egészében rejlik, amely magában foglalja a kérelmezési eljárást, az adattovábbítást, a kártya hordozóanyagát, a nyomtatási technikát, a különböző biztonsági elemek minimális együttesét és a testre szabás folyamatát.

a) A vezetői engedélyek készítésére felhasznált anyagot az alábbi technikák (kötelező biztonsági elemek) alkalmazása által kell védetté tenni a hamisítás ellen:

aa) a kártyatest UV-fény alatt sötét;

ab) biztonsági alnyomat-minta, amelyet többszínű biztonsági festékkel végzett írisznyomtatás, illetve pozitív vagy negatív guilloche-nyomtatás alkalmazása által védenek a szkennelés, nyomtatás vagy másolás útján történő hamisítás ellen; a minta nem állhat alapszínekből (CMYK), hanem legalább két különleges színből álló összetett mintázatot és mikrobetűt kell tartalmaznia;

ac) optikailag változó elemek, amelyek megfelelő védelmet biztosítanak a fényképmásolás és -hamisítás ellen;

ad) lézergravírozás;

ae) a fénykép körül a biztonsági háttérminta és a fénykép legalább a fénykép szélén átfedi egymást (gyengített minta).

b) Ezen kívül a vezetői engedély kártyát az előállítás során legalább három, alább felsorolt technika alkalmazásával (kiegészítő biztonsági elemek) kell védetté tenni a hamisítás ellen:

ba) színváltó festékek,

bb) termokróm festék,

bc) egyedi hologramok,

bd) változó lézerképek,

be) látható és átlátszó, UV-fényben fluoreszkáló festék,

bf) irizáló nyomtatás,

bg) digitális vízjel a háttérben,

bh) infravörös vagy foszforeszkáló pigmentek,

bi) domborított írásjelek, szimbólumok vagy minták.

1.2. A kártya előoldalán és hátoldalán található adatoknak szabad szemmel is olvashatónak kell lenniük, valamint a hátoldalon a 9–12. rovatban az adatokat legalább 5-ös betűmérettel kell szedni.

2. Az engedély kétoldalas (kártya formátumú).

Az engedély első oldalán a következők szerepelnek:

VEZETŐI ENGEDÉLY (nyomtatott nagy betűkkel magyar nyelven);

MAGYARORSZÁG (felirat nyomtatott nagy betűkkel);

H (betű mint a kiállító ország megkülönböztető jele kék alapon, negatívba nyomtatva, tizenkét sárga csillaggal körülvéve).

A kiállított engedély egyedi adatai:

1. Családi név

2. Utónév

3. Születési hely, születési idő

4. a) Kibocsátási dátum

b) Érvényességi idő

c) Kibocsátó hatóság

5. Sorszám

6. Fénykép

7. Aláírás

9. [Érvényességi kategóriák (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák)];

Európai Közösségi Modell (kifejezés magyar nyelven, valamint a „vezetői engedély” kifejezés az Európai Közösség többi nyelvén, az engedély háttereként rózsaszínnel nyomtatva).

Az engedély második oldalán a következők szerepelnek:

9. [Érvényességi kategóriák (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák)]; Európai Uniós Vezetői Engedély (kifejezés magyar nyelven, valamint a „vezetői engedély” kifejezés az Európai Közösség többi nyelvén, az engedély háttereként rózsaszínnel nyomtatva)

10. az adott kategóriára vonatkozó engedély első kiadásának időpontja (ezt az időpontot az új engedélyen is meg kell ismételni későbbi pótlás vagy csere esetén); az időpontra vonatkozóan valamennyi rovatban két számjegyet kell feltüntetni az alábbi sorrendben: nap.hónap.év

11. az adott kategóriára vonatkozó engedély lejáratának időpontja; az időpontra vonatkozóan valamennyi rovatban két számjegyet kell feltüntetni az alábbi sorrendben: nap.hónap.év

12. korlátozás kódja

– 1–99 kódok:

harmonizált európai uniós kódok,

– 100 és 100 feletti kódok:

nemzeti kódok, melyek csak Magyarország területén érvényesek

13. (Külföldi hatóságok bejegyzései részére fenntartott hely)

14. (Egyéb információk részére fenntartott hely)

Az első és a második oldalon megjelenő – az 1., 2., 3., 4. a), 4. b), 4. c), 5., 10., 11. és 12. számok magyarázata

Sorszám

6. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez

Járművezetésre jogosító okmányok kiadásának életkori és jártassági feltételei

I. Életkori feltételek

1. 14. életév az „M” kategóriába tartozó jármű vezetésére.

2. 16. életév az „A1” alkategóriába tartozó gépjármű, a „T” és a „K” kategóriába tartozó jármű vezetésére.

3. 17. életév a „B” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére.

4. 18. életév az „A” korlátozott, a „C”, „C1”, „B+E”, „C+E” és a „C1+E” kategóriába (al-, kombinált kategóriába) tartozó gépjármű vezetésére.

5. 20. életév a „V” kategóriában és a „TR” kategóriában a jármű vezetésére.

6. 21. életév a „D”, „D1”, „D+E”, „D1+E” kategóriába (al-, kombinált kategóriába) tartozó gépjármű vezetésére.

7. 21. életév az „A” kategóriába tartozó, teljesítmény korlátozás nélküli motorkerékpár vezetésére. A vezetési jogosultság 18. életév betöltésétől bejegyezhető, ha a gépjárművezető legalább két éve rendelkezik „A” korlátozott kategóriára vagy „A1” alkategóriára jogosító érvényes engedéllyel.

8. „D” kategóriába vagy a „D1” alkategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító engedély, kizárólag a Magyar Honvédség kezelésében lévő autóbuszok belföldön történő vezetésére való korlátozással, a 18. életév betöltésétől is kiadható, amennyiben a járművezető a „D1” alkategória megszerzése esetén már „B” kategóriára érvényes bejegyzéssel, továbbá „D” kategória megszerzése esetén „B” és „C” kategóriára érvényes bejegyzésekkel rendelkezik. A vezetői engedélybe bejegyzett korlátozást a 21. életév betöltése után kérelemre a vezetői engedély cseréjével törölni kell.

II. Jártassági feltételek

1. Teljesítménykorlátozás nélküli „A” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni,

a) aki legalább két éve rendelkezik „A korlátozott” kategóriába vagy „A1” alkategóriába tartozó gépjárműre érvényesített bejegyzéssel, valamint annak,

b) aki a 21. életévét betöltötte, és külön vizsgát tett a kategóriára jellemző vezetői jártasságáról és magatartásáról.

2. A „C” kategóriába, a „C1”, „D1” alkategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni, aki „B” kategóriába tartozó járművek vezetésére érvényesített bejegyzéssel már rendelkezik.

3. A „D” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni, aki „C” kategóriába érvényesített bejegyzéssel már rendelkezik.

4. Kombinált kategóriára jogosító bejegyzés csak annak a személynek érvényesíthető, aki már jogosult a vonó gépjármű vezetésére.

4.1. A „C1” alkategóriával megszerzett „E” kombinált kategória érvényes a „B” kategóriához és a „D1” alkategóriához.

4.2. A „D1” alkategóriával megszerzett „E” kombinált kategória érvényes a „B” kategóriához.

4.3. A „C” kategóriával megszerzett „E” kombinált kategória érvényes mindazon kategóriákhoz, alkategóriákhoz, amelyek a vezetői engedélyben érvényesítve vannak.

4.4. A „D” kategóriával megszerzett „E” kombinált kategória érvényes a „B” kategóriához és a „D1” alkategóriához.

4.5. A jártassági feltételek teljesítésének kell tekinteni azt az esetet is, ha a járművezető a feltételül szabott járműkategóriára érvényes vizsgával rendelkezik.

7. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez

Járművezetésre jogosító okmányok kiadásának életkori és jártassági feltételei
a 2006/126/EK irányelvnek megfelelően 2013. január 19-től

I. Életkori feltételek

1. 14. életév az „M” kategóriába tartozó jármű vezetésére.

2.53 14. életév az „AM” kategóriába tartozó jármű vezetésére

3. 16. életév a „T” és a „K” kategóriába tartozó jármű vezetésére.

4. 16. életév az „A1” és „B1” alkategóriába tartozó gépjármű vezetésére

5. 17. életév a „B” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére.

6. 18. életév az „A2”, az „A” korlátozott, a „C1” és „BE” alkategóriába tartozó gépjármű vezetésére.

7. 20. életév

7.1. a „V” kategóriában és a „TR” kategóriában a jármű vezetésére,

7.2. az „A” kategóriába tartozó motorkerékpár vezetésére legalább kétéves „A2” kategóriás motorkerékpár vezetési gyakorlat esetében. A 21. életév betöltéséig az „A” kategóriás vezetői engedéllyel csak olyan motoros tricikli vezethető, melynek teljesítménye a 15 kW-ot nem haladja meg.

8. 21. életév a „C”, a „C+E”, a „D1” és a „D1+E” kategóriába (al-, kombinált kategóriába) tartozó gépjármű vezetésére.

9. 21. életév az „A” kategóriába tartozó, teljesítmény korlátozás nélküli motorkerékpár vezetésére.

10. 24. életév

10.1. a „D” és a „D+E” kategóriába tartozó jármű vezetésére,

10.2. az „A” kategóriába tartozó motorkerékpár vezetésére, előzetes motorkerékpár vezetési gyakorlat hiányában.

11.54 A „C” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító engedély a 18. életév betöltésétől, a „D” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító engedély a 21. életév betöltésétől is kiadható kizárólag az alábbi járművek vonatkozásában:

a) a tűzoltóság által, illetve a közrend fenntartására használt járművek;

b) javítási vagy karbantartási célú közúti vizsgálatoknak alávetett járművek vezetésére.

A 8., valamint a 10. pont szerinti életkor betöltéséig a kizárólag az a) és b) pontban meghatározott járművek vezetésére jogosító „C” és/vagy „D” kategória csak Magyarország területén jogosít vezetésre.

II. Jártassági feltételek

1. Teljesítménykorlátozás nélküli „A” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni,

a) aki legalább két éve rendelkezik „A2” alkategóriába tartozó gépjárműre érvényesített bejegyzéssel, vagy annak

b) aki a 24. életévét betöltötte, és külön vizsgát tett a kategóriára jellemző vezetői jártasságáról és magatartásáról.

2. A „C1”, „D1” alkategóriába, a „C”, „D” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni, aki „B” kategóriába tartozó járművek vezetésére érvényesített bejegyzéssel már rendelkezik.

3. Kombinált kategóriára jogosító bejegyzés csak annak a személynek érvényesíthető, aki már jogosult a vonó gépjármű vezetésére.

4. A „C1+E”, a „C+E”, a „D1+E” és a „D+E” kategóriájú vezetői engedélyek a „B+E” kategóriájú járműszerelvényekre is érvényesek.

5. A „C+E” kategóriájú vezetői engedélyek érvényesek „D+E” kategóriára is, amennyiben a vezetői engedély birtokosa jogosult „D” kategóriájú járművek vezetésére.

6.55 A „C+E” kategóriájú vezetői engedélyek a „C1+E” kategóriájú járműszerelvényekre, a „D+E” kategóriájú vezetői engedélyek a „D1+E” kategóriájú járműszerelvényekre is érvényesek.

7. Bármely nemzetközi kategóriára megszerzett vezetői engedély érvényes az AM kategóriájú járművekre.

8. Az „A2” alkategóriájú vezetői engedélyek az „A1” alkategóriára is érvényesek.

9.56 Az „A” kategóriájú vezetői engedély az „A1”, „A2” alkategóriákra, a „B” kategóriájú vezetői engedély a „B1” alkategóriára, a „C” kategóriájú vezetői engedély a „C1”, a „D” kategóriájú vezetői engedély a „D1” alkategóriára is érvényes.

10. A jártassági feltételek teljesítésének kell tekinteni azt az esetet is, ha a járművezető a feltételül szabott járműkategóriára érvényes vizsgával rendelkezik.

8. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez57

A kártya formátumú vezetői engedélybe bejegyezhető kódok jegyzéke

01    Látásképesség korrekciója és/vagy védelme

01. 01.    szemüveg

01. 02.    kontaktlencse/kontaktlencsék

01. 03.    védőszemüveg

01. 04.    homályos lencse

01. 05.    szemtakaró

01. 06.    szemüveg vagy kontaktlencse

02     Hallókészülék, beszédjavító/segítő eszközök

02. 01.    hallókészülék egy fülben

02. 02.    hallókészülék mindkét fülben

03     Művégtagok

03. 01.    felső művégtag(ok)

03. 02.    alsó művégtag(ok)

04

05    Gépjárművezetés korlátozása egészségi okok miatt (kötelező alkódok)

05. 01.    csak nappali vezetésre korlátozva (pl. napkelte után 1 óra és naplemente előtt 1 óra közötti időszakban)

05. 02.    gépjármű-vezetési korlátozás a vezető lakásától meghatározott távolságig vagy városon, egy adott településen belül

05. 03.    gépjárművezetés utasok nélkül

05. 04.    gépjárművezetés sebességkorlátozással

05. 05.    gépjárművezetés kizárólag egy vezetői engedéllyel rendelkező személy jelenlétében

05. 06.    pótkocsi vontatása nem engedélyezett

05. 07.    a gépjárművezetés autópályán nem engedélyezett

05. 08.    szeszesital-fogyasztás tilalma

10    Erőátvitel átalakítása

10. 01.    kézi működtetésű erőátvitel

10. 02.    tengelykapcsoló-pedál (vagy A és A1 kategória esetében kézzel működtetett sebességváltókar) nélküli járművek

10. 03.    elektronikus vezérlésű erőátvitel

10. 04.    átalakított sebességváltókar

10. 05.    szekunder sebességváltómű nélkül

15    Tengelykapcsoló átalakítása

15. 01.    átalakított tengelykapcsoló-pedál

15. 02.    kézi működtetésű tengelykapcsoló

15. 03.    automata tengelykapcsoló

15. 04.    kiiktatható/lehajtható tengelykapcsoló-pedál

20    Fékrendszer átalakítása

20. 01.    átalakított fékpedál

20. 02.    megnagyobbított fékpedál

20. 03.    bal lábbal működtethető fékpedál

20. 04.    cipőtalphoz illeszthető fékpedál

20. 05.    megdöntött fékpedál

20. 06.    kézi működtetésű szervofék (átalakított)

20. 07.    megnövelt hatásfokú szervofék használata

20. 08.    szervofékbe épített megnövelt hatásfokú vészfék használata

20. 09.    átalakított kézifék

20. 10.    elektromos működtetésű kézifék

20. 11.    lábbal működtethető (átalakított) kézifék

20. 12.    kiiktatható/lehajtható fékpedál

20. 13.    térddel működtethető fék

20. 14.    elektromos működtetésű szervofék

25    Átalakított gázpedál

25. 01.    átalakított gázpedál

25. 02.    a cipőtalphoz illeszthető gázpedál

25. 03.    megdöntött gázpedál

25. 04.    kézi működtetésű gázadagoló (gázkar)

25. 05.    térddel működtethető gázpedál

25. 06.    szervo rásegítéses gázpedál

25. 07.    a fékpedáltól balra elhelyezett gázpedál

25. 08.    baloldalt elhelyezett gázpedál

25. 09.    kiiktatható/lehajtható gázpedál

30    Átalakított kombinált fék-gázpedál

30. 01.    párhuzamos pedálok

30. 02.    azonos (vagy majdnem azonos) síkban elhelyezett pedálok

30. 03.    síkban elcsúsztatható gáz- és fékpedál

30. 04.    síkban elcsúsztatható, magasított gáz- és fékpedál

30. 05.    kiiktatható/lehajtható gáz- és fékpedál

30. 06.    megemelt padlózat

30. 07.    fékpedál mellett megfelelő távolság hagyása

30. 08.    fékpedál mellett a művégtagnak megfelelő távolság hagyása

30. 09.    fék- és gázpedál előtt távolság hagyása

30. 10.    sarok- vagy lábfejtartó

30. 11.    elektromos működtetésű fék- és gázpedál

35    Átalakított kezelőgombok (világításkapcsoló, ablaktörlő-mosó, kürt, irányjelző stb.)

35. 01.    vezetést és ellenőrzést nem akadályozó kezelőgombok

35. 02.    a kormánykerék elengedése nélkül működtethető kezelőgombok

35. 03.    bal kézzel a kormány elengedése nélkül működtethető kezelőgombok

35. 04.    jobb kézzel a kormány elengedése nélkül működtethető kezelőgombok

35. 05.    a kormány, a kombinált fék- és gázpedál mechanizmusok kezelése mellett működtethető kezelőgombok

40     Átalakított kormányszerkezet

40. 01.    hagyományos szervokormány

40. 02.    megnövelt hatásfokú szervokormány

40. 03.    kormányszerkezet működtetése speciális biztonsági rásegítő rendszerrel

40. 04.    meghosszabbított kormányszerkezet működtetése speciális biztonsági rásegítő rendszerrel

40. 05.    átalakított kormánykerék

40. 06.    megdöntött kormánykerék

40. 07.    függőleges kormánykerék

40. 08.    vízszintes kormánykerék

40. 09.    lábbal működtetett kormány

40. 10.    alternatív átalakított kormányzás (pl. joystick stb.)

40. 11.    markolat a kormánykeréken

40. 12.    kéztámasszal ellátott kormánykerék

40. 13.    állítható kéztámasszal ellátott kormánykerék

42    Átalakított visszapillantó tükör

42. 01.    külső (jobb vagy bal oldali) visszapillantó tükör

42. 02.    a sárvédőre szerelt külső visszapillantó tükör

42. 03.    belső kiegészítő visszapillantó tükör a forgalom megfigyelésére

42. 04.    belső panoráma tükör

42. 05.    holttér ellenőrzésére felszerelt visszapillantó tükör

42. 06.    elektromos működtetésű külső visszapillantó tükör

43    Átalakított vezetőülés

43. 01.    a megfelelő kilátáshoz szükséges magasságú, a kormánytól és pedáloktól megfelelő távolságban elhelyezett vezetőülés

43. 02.    testre szabott vezetőülés

43. 03.    vezetőülés oldalsó támaszokkal az ülőhelyzet stabilitásának biztosítására

43. 04.    kartámlával felszerelt vezetőülés

43. 05.    megnövelt mértékben előre-hátra csúsztatható vezetőülés

43. 06.    átalakított biztonsági övek

43. 07.    négy ponton rögzített biztonsági öv

44    Átalakított motorkerékpárok

44. 01.    egyesített kézzel/lábbal működtethető fékrendszer

44. 02.    átalakított, kézi működtetésű fék (első kerék)

44. 03.    átalakított, lábbal működtethető fék (hátsó kerék)

44. 04.    átalakított, kézi működtetésű gázadagoló

44. 05.    kézi működtetésű sebességváltó és tengelykapcsoló (átalakított)

44. 06.    átalakított visszapillantó tükör

44. 07.    átalakított kapcsolók (irányjelzők, féklámpa stb.)

44. 08.    átalakított ülésmagasság, amely lehetővé teszi, hogy ülőhelyzetben a vezető két lába egyidejűleg leérjen a földre

45    Kizárólag oldalkocsis motorkerékpárok

50    Meghatározott járműre/alvázszámra vonatkozó korlátozás

51    Meghatározott járműre/forgalmi rendszámra vonatkozó korlátozás

55    Kombinált járműmódosítások

70    Másik ország által kibocsátott vezetői engedély cseréje

71    A vezetői engedély másodpéldánya

72    „A” kategóriás, legfeljebb 125 cm3 hengerűrtartalmú és legfeljebb 11 kW teljesítményű hajtómotorral ellátott motorkerékpárokra korlátozva (A1)

73    „B” kategóriás három- vagy négykerekű járművekre korlátozva (B1)

74    „C” kategóriás, legfeljebb 7500 kg megengedett legnagyobb össztömegű járművekre korlátozva (C1)

75    „D” kategóriás, a vezető ülésén kívül legfeljebb 16 üléssel rendelkező járművekre korlátozva (D1)

76    „C1” alkategóriába tartozó gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonó jármű saját tömegét (C1+E)

77    a „D1” alkategóriába tartozó gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonó jármű saját tömegét, továbbá a pótkocsit nem személyszállításra használják. (D1+E)

78    csak tengelykapcsoló-pedál (vagy A és A1 kategória esetében kézzel működtetett sebességváltókar) nélküli járművekre érvényes

79    A zárójelben megjelölt tulajdonságokkal rendelkező járművekre korlátozva (a direktíva szerint)

95.    A 2003/59/EK irányelvben előírt szakmai alkalmassági kötelezettségnek megfelelő szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal (Gépjárművezető Képesítési Igazolvány) rendelkező gépjárművezető, …-ig [pl. 95(01.01.12)]

96.    A 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó (könnyű) pótkocsiból álló járműszerelvény (amelynek megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 4250 kg) vezetésére jogosító jártassági és magatartási vizsgát letevő gépjárművezető.

100    Gépjárművezetésre egészségügyi szempontból alkalmatlan

101    1. egészségügyi csoportban alkalmas

102    2. egészségügyi csoportban alkalmas

103    2. egészségügyi csoportban alkalmatlan

104    Csoportos személyszállítást nem végezhet

105    Megkülönböztető jelzést használó járművet nem vezethet

110    Tartalék szemüveg tartása kötelező

111    Kétoldali visszapillantó tükör kötelező

130    Mozgásszervi okok miatt csak a vezetői engedély részét képező mellékletben meghatározott feltételekkel vezethet

131    Csak a vezetői engedély részét képező mellékletben megjelölt típusú járművet vezethet

132    Csak a vezetői engedély részét képező mellékletben meghatározott módon átalakított járművet vezethet

133    Csak a vezetői engedély részét képező mellékletben meghatározott segédberendezéssel ellátott járművet vezethet

181    Kezdő vezetői engedély minősítés meghosszabbítása

182    „A” korlátozott kategória

183    Nemzetközi kategóriától eltiltva

184    Járműfajtától eltiltva

185    „T” kategóriába tartozó mezőgazdasági vontató könnyű pótkocsival

186    „K” kategóriában meghatározott járműveken kívül lassú járművet és pótkocsiját is vezetheti

187    „T” kategóriába tartozó mezőgazdasági vontató pótkocsival

270    A Magyar Honvédség kezelésében lévő autóbusz vezetéséhez külön jogszabály alapján megszerzett vezetési jogosultság, a 21. életév betöltését követően egyéb autóbuszok vezetésére is jogosít

9. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A nemzetközi gépjármű-vezetői engedély tartalmi elemei

MAGYARORSZÁG

H

NEMZETKÖZI GÉPJÁRMŰ KÖZLEKEDÉS

NEMZETKÖZI GÉPJÁRMŰ-VEZETŐI ENGEDÉLY

1. Szám:

2. 1968. november 8-i közúti közlekedési egyezmény

3. Érvényes: ...........-ig

4. Kibocsátotta:

5. Kibocsátás helye:

6. Kibocsátás időpontja:

7. Nemzetközi vezetői engedély száma:

8. P. H.

9. Kibocsátó hatóság aláírása

10. A VEZETŐRE VONATKOZÓ ADATOK

11. Név:

12. Utónév:

13. Születési hely:

14. Születési idő:

15. Lakhely:

16. JÁRMŰKATEGÓRIÁK, MELYEKRE AZ ENGEDÉLY ÉRVÉNYES

17. Motorkerékpárok. „A”

18. Az „A” kategóriába nem tartozó gépjárművek, melyeknek engedélyezett legnagyobb súlya 3500 kg-ot nem haladja meg, és az ülőhelyek száma – a vezető ülését nem számítva – nem több mint nyolc. „B”

19. Áruszállításra használt gépjárművek, melyeknek megengedett legnagyobb össztömege 3500 kg-ot meghaladja. „C”

20. Személyszállításra használt gépjárművek, melyeknek – a vezető ülését nem számítva – több mint nyolc ülőhely van. „D”

21. Gépjárműszerelvények, melyeknél a vontató gépjármű megfelel a „B”, „C” vagy „D” kategóriáknak – melyre a vezető fel van jogosítva –, de maga a gépjárműszerelvény nem felel meg a kategóriák egyikének sem „E”

22. HASZNÁLATRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK

23. Jelen engedély nem érvényes a Magyarország területén való közlekedésre.

24. Érvényes valamennyi többi Szerződő Állam területén. Azoknak a járműkategóriáknak a megjelölése, melyeknek vezetésére az engedély érvényes, a könyvecske utolsó oldalán található.

25. Szerződő Államok:

26. Jelen engedély nem menti fel tulajdonosát attól a kötelezettségtől, hogy minden államban, ahol közlekedik, alkalmazkodjék azokhoz a törvényekhez és szabályokhoz, melyek valamely foglalkozás megkezdésére vagy űzésére vonatkoznak. Különösképpen az engedély érvényét veszti abban az államban, melynek területén az engedély jogosítottja állandó lakhelyet szerez.

27. „A”

28. „B”

29. „C”

30. „D”

31. „E”

32. Photographie

33. Signature dutitulaire

34. EXCLUSIONS:

35–36. Le titulaire est déchu du droit de conduire sur le territoire de jusqu'au A le

10. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez58

11. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez

Közúti járművek fényvisszaverő rendszámtábláinak műszaki leírása

I. A rendszámtábla típusai, méretei és anyaga

1. A rendszámtábla típusai: „A”, „B”, „C”, „D” és „E”

A rendszámtábla méretei:

Rendszámtábla típusok

Hosszúság
mm

Szélesség
mm

Keretvastagság
mm

Betűmagasság
mm

Domborítási magasság
mm

„A” típus

520

110

4,5

77

1,8

„B” típus

240

130

4

49

1,8

„C” típus

280

200

4,5

77

1,8

„D” típus

520

110

4,5

77

0

„E” típus

108

134

3

30

1,8

Tűréshatárok

±2,5

±2,5

±1

±1

±0,4

2. A rendszámtábla anyaga az „A”, „B”, „C” és „E” típusú rendszámtábla esetén fényvisszaverő fóliával bevont alumínium lemez, a „D” típusú rendszámtábla esetén öntapadó fényvisszaverő fólia. A fényvisszaverő fólia az MSZ 9620/8 szerint meghatározott anyag.

„A” típusú rendszámtábla rajzai:

1. ábra

„B” típusú rendszámtábla rajzai:

2. ábra

„C” típusú rendszámtábla rajzai:

3. ábra

„D” típusú rendszámtábla rajzai:

4. ábra

„E” típusú rendszámtábla rajzai:

5. ábra

II. A rendszámtábla keretének és karaktereinek kialakítása

1. Az „A”, „B”, „C” és „E” típusú rendszámtábla széle a betű- és számjegycsoportokkal azonos színű és kivitelű, domborított kerettel merevített. A „D” típusú öntapadó fólia rendszámtábla a betű- és számjegycsoportokkal azonos színű és kivitelű, nyomtatott kerettel rendelkezik.

2. Az „A”, „B”, „C” és „E” típusú rendszámtáblán lévő betűk, számjegyek és a kötőjel domborított és színezett kivitelűek. A „D” típusú öntapadó fólia rendszámtáblán lévő betűk, számjegyek és a kötőjel nyomtatott kivitelűek. A domborított perem szélének, illetve a rendszámon lévő domborított betűk, számjegyek és a kötőjel szélének a rendszámtábla síkjával bezárt szöge 90°-tól eltérhet.

Rendszámtábla keretének és karaktereinek kialakítása

6. ábra

III. A tagállamjelzés kialakítása, méretei és elhelyezése

A tagállamjelzést a rendszámtábla bal szélén, külön mezőben, nyomtatott fényvisszaverő grafikával kell feltüntetni. Ez a nyomtatott grafikai elem képezze a fényvisszaverő fólia alkotórészét (implantált vagy beépített grafika). A tagállamjelzés ne legyen eltávolítható a rendszámtábláról sem mechanikai, sem vegyi eljárásokkal a fólia fényvisszaverő szerkezetének látható és helyre nem állítható roncsolódása nélkül.

„A” és „B” típusú rendszámtábla tagállamjelzésének méretei

7. ábra

„C” és „D” típusú rendszámtábla tagállamjelzésének méretei

8. ábra

„E” típusú rendszámtábla tagállamjelzésének méretei

9. ábra

IV. A rendszámtábla betűi és számjegyei

1. Az „A”, „B”, „C”, „D” és „E” típusú rendszámtáblán lévő betűk és számjegyek függőleges középvonala essen egybe az elhelyezésükre szolgáló mezők függőleges középvonalával. A rendszámtáblán alkalmazott érvényesítő címkék esztétikus elhelyezése érdekében a szélső pozícióban lévő betűk és számjegyek, valamint a tagállamjelzés közötti, illetve a domborított keret, valamint a szélső pozícióban lévő betűk és számjegyek közötti méretek legfeljebb ±10 mm-rel változtathatók.

Az egyes rendszámtábla típusoknál alkalmazott betűk és számjegyek méretei:

Rendszámtábla típusok

Betűk és számok magassága

Betűk szélessége
mm

Számok szélessége
mm

„A” típus

77

55

44

„B” típus

49

35

28

„C” típus

77

55

44

„D” típus

77

55

44

„E” típus

30

21,4

17,1

2. „A”, „B”, „C”, „D” és „E” típusú rendszámtáblák karakterkészlete

10. ábra

V. Szín- és fénytechnikai követelmények

1. A rendszámtábla alapjának színe fehér, a betű- és számcsoportok, valamint a keret és a kötőjel fekete, az Európai Közösség tagállamjelzése pedig kék alapon sárga csillagok és fehér H betű.

2. A fehér, a kék és a sárga színű felület fényvisszaverő, a fekete szín közönséges felületszín. A fehér, a kék és a sárga színre az MSZ 20186/2 fényvisszaverő bevonatokra vonatkozó, a fekete színre pedig a szabvány közönséges felületszínekre vonatkozó előírásai érvényesek.

3. A rendszámtábla felületi színének fénysűrűségi tényezője legalább:

–    a fehér 0,35

–    a kék 0,01

–    a sárga 0,27

–    a feketéé pedig legfeljebb 0,03.

A rendszámtábla felülete nem lehet tükröző.

Színtartományok a rendszámtábla nappali színeire vonatkozóan:

Rendszámtábla színei

Színkoordináták jele

Színtartomány sarokpontjai és azok színkoordinátái

Fénysűrűségi tényező

1.

2.

3.

4.

Fehér

X

0,355

0,305

0,285

0,335

>0,35

Y

0,355

0,305

0,325

0,375

Kék

X

0,078

0,150

0,210

0,137

>0,01

Y

0,171

0,220

0,160

0,038

Sárga

X

0,545

0,487

0,427

0,465

>0,27

Y

0,454

0,423

0,483

0,534

Színtartományok a rendszámtábla éjszakai fehér alapszínére vonatkozóan:

Rendszámtábla színei

Színkoordináták jele

Színtartomány sarokpontjai és azok színkoordinátái

Fénysűrűségi tényező

1.

2.

3.

4.

Fehér

X

0,450

0,548

0,417

0,372

>0,35

Y

0,513

0,404

0,359

0,405

4. A rendszámtáblán alkalmazott, új állapotban lévő fényvisszaverő bevonat különböző színeinek fénysűrűségi együtthatói:

Fényvisszaverő bevonat színei

Megfigyelési szög

Fénysűrűségi együttható
cd
· 1x–1 m–2

30°

45°

legfeljebb

megvilágítási szög esetén, legalább

 

Fehér

0° 12’

70

30

6

250

0° 20’

50

25

3

 

1° 30’

5

2

1

 

Kék

0° 12’

3

1,5

20

0° 20’

 

1° 30’

 

Sárga

0° 12’

50

20

4

175

0° 20’

35

15

2

 

1° 30’

3

1

 

A rendszámtábla fényvisszaverő felületét esőnek kitéve a fénysűrűségi együttható a táblázatban megadott értékek 90%-nál nem lehet kisebb.

VI. A fényvisszaverő fólia biztonsági megjelölése

A rendszámtábla gyártásánál alkalmazott fényvisszaverő fólia optikai biztonsági jelöléssel rendelkezik. A jelölés egyértelmű és könnyen beazonosítható információval szolgál a rendszámtábla származásáról.

Az optikai biztonsági jelölés a fényvisszaverő fólia alkotórészét képezi, annak nem a felületére nyomtatott elem, és nem lehet eltávolítani a rendszámtábláról sem mechanikai, sem vegyi eljárásokkal a fólia fényvisszaverő szerkezetének látható és helyre nem állítható roncsolódása nélkül.

A jelölés nem befolyásolhatja a rendszámtábla megjelenését, szín- és fénytechnikai tulajdonságait, valamint annak olvashatóságát sem nappali, sem éjszakai látási viszonyok mellett.

VII. A rendszámtábla hátlapjának megjelölése

A gyártó köteles az ellenőrzött minőséget minden rendszámtábla hátlapjába olyan beütött (stancolt) jelzéssel tanúsítani, amely tartalmazza:

a)    a rendszámtábla forgalmazójának a nevét,

b)    a rendszámtábla gyártójának nevét és címét,

c)    a rendszámtábla gyártására és alapanyagára vonatkozó egyéb adatokat.

A biztonsági gyártóműi jelzés ne legyen eltávolítható a rendszámtábla megsértése nélkül.

12. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A regisztrációs matrica tartalmi elemei

1. EU felségjelzés (Európai Uniós zászlót jelképező kék mezőben 12 db sárga csillag)

2. A Magyarország államjelzése (H)

3. A Magyarország hivatalos címere

4. A jármű rendszámát tartalmazó vonalkód

5. A jármű rendszáma

6. A regisztrációs matrica egyedi sorszáma

13. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A különleges rendszámtáblák leírása

1. A DT betűjelű rendszámtábla alapszíne kék, karakterei és a keret színe fehér, két betűjelet és kötőjellel elválasztott két-két (összesen 4) számjegyet tartalmaz.

2. A CK betűjelű rendszámtábla alapszíne fehér, karakterei és a keret színe piros, két betűjelet és kötőjellel elválasztott két-két (összesen 4) számjegyet tartalmaz.

3.59 Az OT rendszámtábla alapszíne fehér, karakterei és a keret színe fekete, két betűjelet és kötőjellel elválasztott két-két (összesen 4) számjegyet tartalmaz

4. Az RR betűjelű rendszámtábla alapszíne fehér, karakterei és a keret színe fekete, két betűjelet és kötőjellel elválasztott két-két (összesen 4) számjegyet tartalmaz. A Büntetés Végrehajtás 1–4999-ig, a NAV 5000–9999-ig terjedő számjeleket alkalmazza.

5. Az R kezdő betűjelű összesen két betűjelet és kötőjellel elválasztott két-két (összesen 4) számjegyet tartalmazó – kivéve az RR – rendszámtábla alapszíne fehér, a karakterei és a keret színe fekete.

6. A H kezdő betűjelű összesen két betűjelet és kötőjellel elválasztott két-két (összesen 4) számjegyet tartalmazó rendszámtábla alapszíne fehér, a karakterei és a keret színe fekete.

7. A C kezdő betűjelű rendszámtábla kötőjellel elválasztott összesen két betűjelet – kivéve a CK – és 4 számjegyet tartalmaz, alapszíne fehér, a karakterei és a keret színe fekete.

8. Az X kezdő betűjelű rendszámtábla kötőjellel elválasztott összesen két betűjelet és 4 számjegyet tartalmaz, alapszíne fehér, a karakterei és a keret színe fekete.

9. Az 1–8. pontban meghatározott rendszámtáblák számjegyei 1–9999-ig terjednek.

10. A lassú jármű rendszámtáblájának alapszíne fehér, karakterei és a keret színe piros, három betűjelből és három számjegyből áll.

11. A közúti közlekedési szolgáltatást végző járműre kiadott rendszámtábla alapszíne sárga, karakterei és a keret színe fekete, három betűjelből és három számjegyből áll.

12. A különleges rendszámtáblák B és C típusainak – kivéve a 7. és 8. pontok – karakterei között nincs kötőjel.

13. A négykerekű segédmotoros kerékpárra kiadott S, vagy R kezdő betűjelű „E” típusú rendszámtábla összesen 4 betűjelet és 2 számjegyet tartalmaz, alapszíne fehér, a karakterei és a keret színe fekete.

14. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez

Az ideiglenes rendszámtáblák leírása

1.60 A CD és az SP betűjelű rendszámtáblák két betűjelet és 4 számjegyet tartalmaznak 1-től 9999-ig.

2.61 A Z, a P, az E és a V betűjelű rendszámtáblák a betűjel után 5 számjegyet tartalmaznak növekvő sorrendben, 1-től 99999-ig. A P, az E és a Z betűjelű rendszámtábla a rendszám után tartalmazza a kiadás évének utolsó két számjegyét, a V betűjelű rendszámtábla esetén a rendszámtábla érvényességi évének utolsó két számjegyét. Az SP betűjelű rendszámtábla két betűjelet és kötőjellel elválasztott két-két (összesen 4) számjegyet tartalmaz.

3. Az ideiglenes rendszámtáblák alapszíne fehér, karaktereinek színe fekete. A közúti közlekedési szolgáltatást végző járműre kiadott V betűjelű rendszámtábla alapszíne sárga.

4. Az ideiglenes rendszámtáblák az MSZ 140 szabványban meghatározott nemzeti színű sávozással, H jelzéssel, osztóvonallal és kerettel készülnek.

5. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla egy betű és hat szám karaktert tartalmaz, a 4. pontban leírtak szerint a következő eltérésekkel:

– a betű és számkarakterek színe zöld,

– az alapszín fehér.

Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla A-B és B-B típusban kerül előállításra.

15. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez

I. A járműkísérő lap tartalmi elemei

H

MAGYARORSZÁG

JÁRMŰKÍSÉRŐ LAP

(A járművek forgalmi engedélyéről szóló 1999/37/EK Irányelv figyelembevételével)

A járműkísérő lap száma

(A) rendszám

(C.1.) személyi adatok

(C.1.1.) családi név vagy cégnév

(C.1.2.) utóneve

(C.1.3.) címe

(C.4.) a jármű üzemben tartója

a) a jármű tulajdonosa

b) nem a jármű tulajdonosa

(D) a jármű

(D.1.) gyártmánya

(D.2.) típusa

a) típusváltozata

b) felszereltségi változata

(D.3.) kereskedelmi leírása

(E) alvázszáma

(F) tömege

(F.1) együttes tömeg

(G) saját tömeg

Műszaki érvényességre vonatkozó adatok

(I) a jármű első magyarországi nyilvántartásba vételének időpontja

(K) típus-jóváhagyási szám

(P) a motor

(P.1.) hengerűrtartalom (cm3)

(P.2.) a legnagyobb leadott teljesítmény (kW)

(P.3.) hajtóanyag

(P.5.) motorkód (motorszám)

(Q) teljesítmény/tömegarány (kW/kg-ban és csak a motorkerékpároknál)

(R) a jármű színe

(S) szállítható személyek száma

(S.1.) ülések száma (beleértve a vezető ülését is)

(S.2.) állóhelyek száma

vontatásra vonatkozó adatok (kódszám)*

környezetvédelmi osztályba sorolás (kódszám)**

sebességváltóra vonatkozó adatok (kódszám)***

a jármű gyártási éve [a többször módosított 5/1990. (IV. 12.) KHVM rendelet 2. § (4) bekezdés b) pontja]

forgalmi engedély száma

gyártó megnevezése

forgalmazó megnevezése

Kódszámok:

* Vontatásra vonatkozó adatok

0: fék nélküli

1: ráfutófékes

2: átmenőfékkel

3: nyeregterhelés

** A gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolását a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet II. pontja alapján kell elvégezni.

*** Sebességváltóra vonatkozó adatok

0: mechanikus

1: félautomata

2: automata

3: szekvenciális

a járműkísérő lap kiállításának helye és ideje, a kiállító aláírása, a bélyegzőlenyomat helye

(A) rendszám

(B) a jármű első nyilvántartásba vételének időpontja

(C.1.) személyi adatok

(C.1.1.) családi név vagy cégnév

(C.1.2.) utóneve

(C.1.3) címe

(C.4.) a jármű üzemben tartója

a) a jármű tulajdonosa

b) nem a jármű tulajdonosa

Műszaki érvényességre vonatkozó adatok

a kiállítás helye, ideje, a kiállító közlekedési igazgatási hatóság megnevezése, bélyegzőlenyomat helye

II. A járműkísérő lap kitöltésének szabályai

I. Új jármű forgalomba helyezése előtt;

a) A járműimportőr:

Az importőrnek – a Hivatal Központi Okmányirodája által nyilvántartott, Járműkísérő lap felvételére és kiadására feljogosított gazdálkodó szervezet – a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározott műbizonylattal összhangban a Járműkísérő lap következő adatmezőit kell kitölteni:

– D adatmező, (D.1.), (D.2.), a) pont az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet A. függelék A/2. számú melléklet I. Rész meghatározása alapján, B. függelék I. rész alapján, (D.3.),

– E adatmező,

– F adatmező: (F.1.) kötelezően, a műbizonylatnak megfelelően,

– K adatmező (Típusbizonyítvány hiánya esetén forgalomba helyezési engedély kötelező),

– P adatmező (ha a járműben beépített motor van): (P.1), (P.2.), (P.3.) műbizonylat alapján, (P.5.) mező a jármű motorkódjával együtt, a fellelhető gyári motorszám (ha van) adatmező,

– Gyártó megnevezése,

– Forgalmazó megnevezése (a Járműkísérő lapot a Központi Okmányirodából felelősen átvevő cég megnevezése),

– A fenti adatokat kitöltő cégbélyegzője, a kiállításért felelős aláírása, a kiállítás dátuma.

b) Az értékesítő:

A gyártótól, illetve az importőrtől az adott járműhöz tartozó Járműkísérő lapot a műszaki megvizsgálást követően a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlap alapján, illetve a Közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározottak szerinti eljárást követően az értékesítés során az alábbi adatokkal kell kiegészíteni:

– C.1. adatmező,

– G adatmező (műbizonylat szerint, ha gyári állapot, egyéb esetben Műszaki Adatlap),

– Műszaki érvényességre vonatkozó adatok,

– R adatmező,

– S adatmező (valós állapotnak megfelelően),

– Vontatásra, sebességváltóra, környezetvédelmi osztályra vonatkozó adatok,

– A jármű gyártási éve.

Az értékesítő a Járműkísérő lap második oldalán az általa rögzített adatokat a „kiállító aláírása” rovatnál az értékesítő aláírással és cégbélyegzővel hitelesíti.

c) A közlekedési igazgatási hatóság:

Kitölti a Járműkísérő lap első oldalán az (A), szükség esetén a (C.4.) adatmezőket, az I. rovatot, a forgalmi engedély számát, továbbá a második oldal alsó részén szereplő adatmezőket. Ezt követően az ügyintéző aláírja és bélyegzőlenyomattal látja el az okmányt.

A forgalmazók, értékesítők által kiállított Járműkísérő lap – függetlenül attól, hogy a régebbi vagy az új formátumú – az első forgalomba helyezés során használható fel.

A lapok hatósági felhasználása során a különböző felhasználók által kötelezően kitöltendő adatmezők adatainak feltüntetését ellenőrizni kell, hiányosan kiállított okmány nem használható fel.

16. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A.
A törzskönyv tartalmi elemei

Első oldal

H

JÁRMŰ TÖRZSKÖNYV

1. Sorszám

2. Gyártmány

3. Típus

4. Szín

5. Alvázszám

6. Motorszám

7. Gyártási év

8. Hengerűrtartalom (cm3)

9. Teljesítmény (kW)

10. Saját tömeg (kg)

11. Össztömeg (kg)

12. Szállítható személyek száma

13. Kiállítás helye, kelte

14. Kiállító hatóság

Második oldal

15. Tulajdonosi adatok (természetes személynél: név, születési hely és idő, anyja neve; gazdálkodó szervezetnél: a gazdálkodó szervezet megnevezése, a cégjegyzék vagy nyilvántartási száma)

16. Hivatalos feljegyzések

17. A törzskönyv nyomdai sorszámának vonalkódja

B.
A 2009. július 1-jét követően kiadásra kerülő törzskönyv tartalmi elemei

Első oldal

H

JÁRMŰ TÖRZSKÖNYV

1. Sorszám

2. Gyártmány

3. Típus

4. Kereskedelmi megnevezés (ha van)

5. Alvázszám

6. Motorszám/motorkód

7. Gyártási év

8. Kiállítás helye, kelte

9. Kiállító hatóság

Második oldal

10. Tulajdonosi adatok (természetes személynél: név, születési hely és idő, anyja neve; gazdálkodó szervezetnél: a gazdálkodó szervezet megnevezése, a cégjegyzék vagy nyilvántartási száma)

11. Hivatalos feljegyzések

12. A törzskönyv nyomdai sorszámának vonalkódja

17. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A.

Az 1998. december 31-ig kiadott forgalmi engedély tartalmi elemei

Előlap tartalmazza:

a Magyar Köztársaság forgalmi engedélye megnevezést és az illusztrációt, a forgalmi engedély számát.

Hátlap tartalmazza:

a hivatalos feljegyzések rovatát és a műszaki érvényességi rovatot.

Törzslap (belül a második oldal) tartalma:

1. Rendszám

2. Alvázszám

3. Motorszám

4. Gyártmány

5. Típus

6. Gyártási év

7. Szín

8. Hengerűrtartalom

9. Teljesítmény

10. Hajtóanyag

11. Saját tömeg

12. Össztömeg

13. Szállítható személyek száma

14. Vontatásra

15. Katalizátorra

16. Sebességváltóra vonatkozó adatok

17. Forgalomba helyezés időpontja

18. Kiállító hatóság megnevezése

19. Kiállítás kelte

Üzemben tartói lap (belül első oldal) tartalmazza:

a jármű tulajdonosának (üzemben tartójának) személyi adatait (név, születési hely és idő, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét/székhelyét, telephelyét).

B.

Az 1999. január 1-jétől bevezetett forgalmi engedély tartalmi elemei

„Jármű forgalmi engedély” megnevezés

„Certificat d’immatriculation” felirat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG megnevezés és felségjelzés

Műszaki lap első oldalán a jármű

A    – rendszáma

E    – alvázszáma

– motorszáma

– fajtája

D    – gyártmánya

– típusa

– színe

gyártási éve:

hengerűrtartalma: (cm3)

hajtóanyaga:

teljesítmény: (kW)

G    – saját tömege (kg)

F    – megengedett legnagyobb össztömege (kg)

szállítható személyek száma:

környezetvédelmi osztályba sorolása: (kódszáma)*

sebességváltójának típusa: (kódszáma)**

B    – első nyilvántartásba vételének időpontja

– forgalmi engedély száma.

Műszaki lap második oldalán:

– kiállítás kelte

– kiállító aláírása

– kiállító hatóság bélyegzőjének helye

H    – műszaki érvényessége

– érvényesítő címke sorszáma

vontatásra vonatkozó adatokat***.

Üzemben tartói lap első oldalán:

C    – üzemben tartó nevét, természetes személy neve, anyja neve, születési helye és ideje; jogi személy megnevezése

– üzemben tartó lakcíme, székhelye, telephelye

forgalmi engedély száma:

rendszám:

Üzemben tartói lap második oldalán

– elidegenítés dátuma:

– eladó aláírása:

Bejelentő lap első oldalán:

tulajdonos adatai, neve, anyja neve, születési helye és ideje

vevő adatai, neve, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme (székhelye, telephelye):

forgalmi engedély száma:

rendszám:

Bejelentő lap második oldalán a tudnivalókat:

elidegenítés időpontja:

az eladó és vevő aláírása:

Kódok:

*    Környezetvédelmi osztályba sorolás:

0:    katalizátor nélküli Otto-motoros

– jóváhagyási előírások szerint nem minősített dízelmotoros

– ENSZ-EGB 83.00-83.01/A vagy 49.00-49.01/A előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott, dízelmotoros

1:    katalizátoros, nem szabályozott keverékképzésű Otto-motoros

2:    katalizátoros, szabályozott keverékképzés

3:    az ENSZ-EGB 83.01/C vagy 49.02/A előírás (EURO-I.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott, dízelmotoros

4:    az ENSZ-EGB 83.02/C, 83.03/C, 83.03/D, 83.04/C, 83.04/D, illetőleg 49.02B és 51.02 előírások (EURO-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott, dízelmotoros

5:    tiszta gázüzemű vagy elektromos meghajtású, illetőleg hibrid (elektromos és Otto- vagy dízelmotoros) hajtású

6:    katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05/B előírás szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros

7:    az ENSZ-EGB 83.05/C, 83.05/D, illetőleg a 49.03/A és 51.02 előírás (EURO-III.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott dízelmotoros

8:    az ENSZ-EGB 83.05/C, 83.05/D vagy a 49.03/A és 51.02 előírás (EURO-III.) szerint jóváhagyott OBD-rendszerrel ellátott dízelmotoros

**    Sebességváltó típusa:

0:    mechanikus

1:    félautomata

2:    automata

3:    szekvenciális

***    Vontatásra vonatkozó adatok:

0:    fék nélküli

1:    ráfutófékes

2:    átmenőfékes össztömegű vontatmány

3:    nyeregterhelés

C.

A járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK irányelv figyelembevételével kiadásra kerülő forgalmi engedély tartalmi elemei

MAGYARORSZÁG megnevezés és felségjelzés (H)

EURÓPAI KÖZÖSSÉG MEGNEVEZÉS

„FORGALMI ENGEDÉLY” megnevezés

„Forgalmi engedély” felirat az Európai Közösség többi nyelvén

A hatáskörrel rendelkező hatóság megnevezése

Az engedély sorszáma

A forgalmi engedély első oldalán:

(Az irányelvben meghatározott kötelező adatok – harmonizált közösségi kódoknak megfelelően)

A    – rendszám

B    – első nyilvántartásba vétel időpontja

C.1    – a forgalmi engedély jogosultja

C.1.1    – családi név vagy cégnév

C.1.2    – utónév

C.1.3    – címe

C.4    – utalás arra a tényre, hogy a forgalmi engedély jogosítottja:

a) tulajdonosa

b) nem a jármű tulajdonosa

c) a forgalmi engedélyben nincs a jármű tulajdonosaként azonosítva

D.1    – gyártmánya

D.2    – típusa

D.3    – kereskedelmi leírása(i)

E    – alvázszám

F.1    – együttes tömeg

G    – saját tömeg

H    – okmány érvényességének ideje (ha nem korlátlan)

I    – első magyarországi nyilvántartásba vétel időpontja

K    – típus-jóváhagyási szám (ha van)

P.1    – hengerűrtartalma (cm3)

P.2    – legnagyobb leadott teljesítménye (kW) (ha rendelkezésre áll)

P.3    – hajtóanyaga

Q    – teljesítmény/tömeg arány (kW/kg) (csak motorkerékpároknál)

S.1    – ülések száma vezetővel

S.2    – állóhelyek száma (ha van)

(Az irányelvben külön nevesített választható adatok – harmonizált közösségi kódoknak megfelelően)

J    – jármű kategóriája

O    – vontatási adatok (kg)

O.1    – fékezett

O.2    – fékezetlen

P.5    – motorkód/szám

R    – a jármű színe

V.9    – környezetvédelmi osztályba sorolás

(További adatok a forgalmi engedély első oldalán, amelyeket az irányelv külön nem nevesít)

– Gyártási év

– Vontatási adatokhoz kapcsolódóan:

Fék nélkül (0)

Ráfutófékkel (1)

Átmenőfékkel (2)

Nyeregterhelés (3)

– Sebességváltó fajtája (kódszáma):    0: mechanikus

1: félautomata

2: automata

3: szekvenciális

– Eurotax kód

A forgalmi engedély második oldalán (Az irányelvben külön nem nevesített adatok)

– kiállítás kelte

– kiállító aláírása

– kiállító hatóság bélyegzőjének helye

– műszaki érvényességi idő

érvényesítő címke sorszáma

– Hivatalos feljegyzések

regisztrációs matrica rendszámot tartalmazó vonalkódja

– A harmonizált közösségi kódok magyarázata

18. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez

Az ideiglenes forgalomban tartási engedély tartalmi elemei

I. Az A típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély tartalmi elemei

Ideiglenes forgalomban tartási engedély

Engedélyező szerv kódja és az engedély száma

1. Engedélyes neve, lakcíme, székhelye/telephelye

2. Rendszám

3. Jármű gyártmánya

4. Jármű típusa

5. Jármű alvázszáma

6. Az engedély érvényességi ideje: ............. év ............................... hó ..... napig

7. Az engedély kiadásának célja

8. Korlátozások

9. Korlátozások alóli mentesség, annak indokai

10. Kiadás: ..... év ......................... hó ..... nap

11. Aláírás

12. P. H.

13. Az engedélyt meghosszabbító hatóság

14. Meghosszabbított érvényességi idő: ..... év ........................ hó ..... napig

15. Kiadás: ..... év ....................... hó ..... nap

16. Aláírás

17. P. H.

II. A B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély tartalmi elemei

Ideiglenes forgalomban tartási engedély

Engedélyező szerv kódja és az engedély száma

1. Engedélyes neve, lakcíme, székhelye/telephelye

2. Rendszám

3. Jármű gyártmánya

4. Jármű típusa

5. Jármű alvázszáma

6. Műszaki alkalmasság érvényességi ideje: ..... év ......................... hó ..... napig

7. A forgalomban tarthatóság feltételei

8. A forgalmazási korlátozásra vonatkozó adatok

9. A kiadás alapja (a hosszabbítás esetén)

10. Az engedély érvényességi ideje: ..... év .............................. hó ..... napig

11. Kiadás: ..... év ......................... hó ..... nap

12. Aláírás

13. P. H.

19. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez

I. A járművek származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételéhez szükséges okmányok

1. A nyilvántartásba vételi eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásakor be kell mutatni:

a) a jármű tulajdonjogának megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hitelesített másolati példányát, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását,

b) a jármű külföldi hatósági engedélyét és jelzéseit,

c) a származás-ellenőrzés igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást.

2. A származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel egyidejűleg ideiglenes forgalomban tartási engedély iránti kérelem benyújtásakor – a fentieken kívül – be kell mutatni:

a) a Műszaki Adatlapot,

b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétéről, vagy a mentességről szóló igazolást,

c) az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint az érvényesítő címke igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást,

d) személyes megjelenés esetén az ügyfél, képviseleti eljárás esetén a meghatalmazott személyazonosságát igazoló okmányt, illetve képviseleti eljárás esetén meghatalmazást, valamint

e) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében

ea) 3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzést vagy – ha az ügyfél nem kívánja, hogy azt a hatóság szerezze be – a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat által közokirat vagy elektronikus közokirat formájában kiadott cégkivonatot vagy ezek közjegyző vagy ügyvéd által hitelesített másolatát,

eb) közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát, avagy ezek közjegyző által hitelesített másolatát,

ec) a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló okiratot.

[A d) és e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: ügyfél-azonosító okmány].

II. A járművek forgalomba helyezéséhez szükséges okmányok

1. A származás-ellenőrzésre kötelezett használt jármű forgalomba helyezése során

A) A forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell:

a) a harmadik országból származó jármű esetében az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély és törzskönyv (feltéve, hogy kiadásra került) eredeti példányát vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát és annak hiteles fordítását, továbbá a külföldi hatósági jelzést, feltéve, hogy azt a külföldi hatóság nem vonta vissza,

b) az EGT valamely más tagállamából származó jármű esetében:

ba) a származási ország hatósága által kiadott igazolást a nyilvántartásába történő bejegyzés, szereplés tényéről, továbbá az okiratot, amely a forgalmi engedély hiányának okát tartalmazza,

bb) a nem harmonizált forgalmi engedély másolati példányát,

bc) a harmonizált forgalmi engedély I. részének eredeti példányát, ha a származási tagállamban I. és II. részből áll a forgalmi engedély, vagy

bd) ha a származás szerinti tagállamban csak I. részből áll a forgalmi engedély, annak másolati példányát, továbbá a külföldi hatósági jelzést, feltéve, hogy azt a külföldi hatóság nem vonta vissza,

c) ha a jármű ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték, a korábban kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, valamint az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát,

d) a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének, az állandó rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjának, valamint az érvényesítő címke díjának befizetéséről szóló igazolást,

e) a Műszaki Adatlapot,

f) a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hitelesített másolati példányát, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását is.

B) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:

a) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétéről, vagy a mentességről szóló igazolást,

b) a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást, ha a tulajdonszerzés és a jármű birtokba vétele a Magyarország területén történt,

c) a regisztrációs adóról szóló törvény hatálya alá tartozó gépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást, amennyiben az papír alapon kiállításra került,

d) az ügyfél-azonosító okmányt,

e) a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjármű és autóbusz esetén – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a jármű tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását.

2. Az EGT valamely más tagállamából származó használt jármű forgalomba helyezése során

A) A forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell:

a) a származási tagállam hatósága által kiadott, nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyt vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát vagy a harmonizált adattartalmú forgalmi engedély I. és II. részének eredeti példányát, feltéve, hogy a jármű származási tagállamában a forgalmi engedély II. része kiállításra került, valamint a külföldi hatósági jelzést, feltéve, hogy azt a külföldi hatóság nem vonta vissza,

b) a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének, az állandó rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjának, valamint az érvényesítő címke díjának befizetéséről szóló igazolást,

c) a Műszaki Adatlapot,

d) a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hitelesített másolati példányát, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását is.

B) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:

a) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétéről vagy a mentességről szóló igazolást,

b) a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást, ha a tulajdonszerzés és a jármű birtokba vétele a Magyarország területén történt,

c) a regisztrációs adóról szóló törvény hatálya alá tartozó gépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást, amennyiben az papír alapon kiállításra került,

d) az ügyfél-azonosító okmányt,

e) a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjármű és autóbusz esetében – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a jármű tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását.

3. Új jármű forgalomba helyezése során

A) Az első forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell:

a) a Műszaki Adatlapot,

b) a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást,

c) a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hitelesített másolati példányát, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását is,

d) a rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjának, valamint az érvényesítő címke díjának befizetéséről szóló igazolásokat.

B) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:

a) a forgalmazók részére biztosított és a jármű értékesítésekor kitöltött járműkísérő lapot,

b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétéről, vagy a mentességről szóló igazolást,

c) a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást, ha a tulajdonszerzés és a jármű birtokba vétele a Magyarország területén történt,

d) a regisztrációs adóról szóló törvény hatálya alá tartozó gépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást, amennyiben az papír alapon kiállításra került,

e) az ügyfél-azonosító okmányt,

f) a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjármű és autóbusz esetén – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a jármű tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását.

III. A járművek tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vételéhez (a továbbiakban: átírás) szükséges okmányok

1. Régi típusú forgalmi engedélyek (17. melléklet A. pont) esetében szükséges okmányok

A) A kérelemhez csatolni kell:

a) a járműhöz korábban kiadott régi típusú forgalmi engedélyt,

b) a forgalmi engedély és törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást,

c) a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot,

d) a Műszaki Adatlapot, kivéve, ha a műszaki érvényesség a forgalmi engedély adattartalmából megállapítható,

e) ha új rendszámtábla kiadására is sor kerül, a rendszámtábla, valamint az érvényesítő címke igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást.

B) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:

a) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétéről vagy a mentességről szóló igazolást,

b) az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot,

c) a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást,

d) az ügyfél-azonosító okmányt,

e) a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjármű és autóbusz esetében – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a jármű tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását.

2. Az új típusú forgalmi engedélyek (17. melléklet B. és C. pont) esetében szükséges okmányok

A) A kérelemhez csatolni kell:

a) a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedélyt,

b) a jármű korábban kiadott törzskönyvét, kivéve az e rendeletben meghatározott eseteket,

c) a forgalmi engedély, illetve a törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást,

d) a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot,

e) a Műszaki Adatlapot, kivéve, ha a műszaki érvényesség a forgalmi engedély adattartalmából megállapítható,

f) ha új rendszámtábla kiadására is sor kerül, a rendszámtábla, valamint az érvényesítő címke igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást.

B) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:

a) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétéről, vagy a mentességről szóló igazolást,

b) az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot,

c) a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást,

d) az ügyfél-azonosító okmányt,

e) a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjármű és autóbusz esetén – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a jármű tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását.

IV. A járművek forgalomból történő kivonásához szükséges okmányok

1. A járművek forgalomból történő ideiglenes kivonásához szükséges okmányok

A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:

a) a járműhöz kiadott régi vagy új típusú forgalmi engedélyt,

b) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,

c) az ügyfél-azonosító okmányt.

2. A külön jogszabályban meghatározott M1, N1 kategóriájú, valamint a motoros triciklinek nem minősülő háromkerekű gépjármű végleges forgalomból történő kivonásához szükséges okmányok

A) A kérelemhez csatolni kell:

a) bontási átvételi igazolást,

b) a rendszámtáblát,

c) a jármű törzskönyvét, ha az kiadásra került,

d) a jármű forgalmi engedélyét.

B) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:

a) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,

b) az ügyfél-azonosító okmányt.

3. A 2. pontba nem tartozó jármű végleges forgalomból történő kivonásához szükséges okmányok

A) A kérelemhez csatolni kell a rendszámtáblát.

B) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:

a) a jármű forgalmi engedélyét,

b) a jármű törzskönyvét, ha az kiadásra került,

c) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,

d) az ügyfél-azonosító okmányt.

4. A járműnek az ügyfél igazolt kérelmére átmeneti időszakra történő forgalomból kivonásához szükséges okmányok

A) A kérelemhez csatolni kell:

a) a rendszámtáblát, kivéve a jármű eltulajdonítása esetét,

b) a kérelemben megjelölt indokot tanúsító okirat másolatát.

B) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:

a) a jármű törzskönyvét, ha az kiadásra került,

b) a jármű forgalmi engedélyét, feltéve, hogy azzal rendelkeznek,

c) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,

d) az ügyfél-azonosító okmányt.

C) A járműnek az ügyfél kérelmére átmeneti időszakra történő forgalomból kivonása során a kérelemben megjelölt indok igazolására különösen az alábbi okiratok alkalmasak:

a) jármű eltulajdonítása esetén a rendőrség által érkeztetett feljelentés, a nyomozás elrendeléséről vagy a nyomozás felfüggesztéséről szóló határozat,

b) a járművel külföldön történő letelepedés vagy tartós külföldi tartózkodás esetén a külföldi hatóság letelepedési vagy tartózkodásra jogosító engedélye,

c) a jármű külföldre történő értékesítése esetén a tulajdonjog átruházását igazoló irat,

d) a jármű muzeális előminősítése esetén a Muzeális Minősítő Bizottság igazolás,

e) a versenyjárművé történő átalakítást igazoló Műszaki Adatlap.

V. Az ügyintézés során szükséges egyéb okmányok

A) A kérelemhez csatolni kell:

1. Forgalmi engedély, illetve rendszámtábla cseréje esetén

a) az előző rendszámtáblát, illetve forgalmi engedélyt,

b) a forgalmi engedély illetékének megfizetését tanúsító igazolást, illetve a rendszámtábla, valamint az érvényesítő címke igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló igazolást.

2. Üzemben tartói jog bejegyzése, illetve változása esetén

a) a vagyoni értékű jog bejegyzését megalapozó okiratot,

b) az előző forgalmi engedélyt,

c) a forgalmi engedély illetékének megfizetését tanúsító igazolást, ha új okmány kerül kiállításra.

3. Karosszéria, alvázszámot hordozó szerkezeti elem cseréje, illetve jármű átalakítás esetén

a) fődarab származását igazoló okiratot vagy számlát,

b) külföldről származó használt alváz beépítése esetén a származás-ellenőrzés megtörténtét igazoló határozatot,

c) a Műszaki Adatlapot,

d) a jármű forgalmi engedélyét,

e) a törzskönyvet, ha az kiadásra került,

f) a forgalmi engedély, illetve törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást.

4. Jármű azonosító jellel történő utólagos ellátása nyilvántartásba vételének esetén

a) az engedélyező határozatot,

b) a Műszaki Adatlapot,

c) a jármű forgalmi engedélyét,

d) a törzskönyvet, ha az kiadásra került,

e) a forgalmi engedély, illetve a törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást.

5. A V kezdő betűjelű rendszámtáblával történő forgalomba helyezés esetén

a) a II. fejezet 1., illetve 2. pontjában meghatározottak szerinti okmányokat,

b) a vámhatóság engedélyét.

6. Motorcsere esetén

a) a motor tulajdonjogának jogszerű megszerzését igazoló okiratot,

b) a Műszaki Adatlapot,

c) a jármű forgalmi engedélyét,

d) a törzskönyvet, ha az kiadásra került,

e) a forgalmi engedély, illetve a törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást.

7. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használata és ideiglenes fogalomban tartási engedély iránti kérelem benyújtása esetén

a) az ügyfél nyilatkozatát a felvenni kívánt rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, gyártmányára, típusára és egyedi azonosíthatóságára vonatkozó adatokkal,

b) az ügyfél nyilatkozatát az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton közlekedő járművek biztonságos közlekedésre való alkalmasságáról,

c) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,

d) a mezőgazdasági erőgép gépkönyvéről, típusbizonyítványáról vagy a Műszaki Adatlapról készült – ügyintéző által hitelesített – másolatot.

8. Forgalmi engedély vagy törzskönyv pótlása esetén

a) az okmány elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről szóló jegyzőkönyvet,

b) a forgalmi engedély vagy törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást.

9. A rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőség, telefonszám vagy elektronikus levélcím bejegyzése esetén:

a) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését tanúsító igazolást,

b) a rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőség, telefonszám vagy elektronikus levélcím bejegyzésére irányuló kérelmet.

B) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:

a) az ügyfél-azonosító okmányt,

b) az A/1. és az A/7. pontban meghatározott eset kivételével az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,

c) az A/2. pontban meghatározott esetben a vagyoni értékű jog megszerzése után fizetendő vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást,

d) az A/3. pontban meghatározott esetben – alvázszámot hordozó elem cseréje esetén – az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot,

e) az A/3. és A/6. pontban meghatározott esetben – a regisztrációs adóról szóló törvény hatálya alá tartozó gépjármű átalakítása esetén – a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást, amennyiben az papír alapon kiállításra került,

f) az A/7. pontban meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által külön jogszabály alapján megállapított regisztrációs számot, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésének igazolását,

g) az A/1. pontban meghatározott forgalmi engedély cseréje esetén az érvényesítő címke rendszámtáblán történő elhelyezése céljából a jármű hátsó rendszámtábláját,

h) a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjármű és autóbusz esetén a jármű tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti igazolását.

VI. A vezetői engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés során szükséges okmányok

A) A kérelemhez csatolni kell:

1. Új, kezdő vezetői engedély esetén

a) az egészségügyi alkalmassági véleményt,

b) a vezetői engedély kiállítása illetékének megfizetését tanúsító igazolást.

2. Csere, illetve új kategória megszerzése esetén

a) a kiadás alapjául szolgáló előző vezetői engedélyt,

b) az egészségügyi alkalmassági véleményt,

c) a vezetői engedély kiállítása illetékének megfizetését tanúsító igazolást.

3. Pótlás esetén

a) a vezetői engedély elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről szóló jegyzőkönyvet,

b) a vezetői engedély kiállítása illetékének megfizetését tanúsító igazolást.

4. PÁV kategória megszerzésének nyilvántartásban történő rögzítése esetén a PÁV határozatot.

5. Külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély cseréje, honosítása esetén

a) a külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt és annak hiteles fordítását,

b) az e rendeletben meghatározott esetben egészségügyi alkalmassági véleményt,

c) a vezetői engedély kiadását megalapozó nyilatkozatot tartalmazó okiratot.

B) A vezetői engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés során be kell mutatni:

a) a személyazonosításra alkalmas okmányt,

b) a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt,

c) külföldi esetén a szokásos tartózkodási hely országát igazoló okmányt,

d) az új, kezdő vezetői engedély kiadása, új kategória megszerzése, illetve külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély honosítása esetén az e rendeletben meghatározott tanfolyammentes gyakorlati, illetve elméleti vizsgakötelezettség teljesítésének igazolására a sikeres vizsga tényét tanúsító, a közlekedési hatóság által kiállított vizsgalapot, illetve vizsgaigazolást.