nyomtatás  nagyítás kicsinyítés  ablak bezárása 
Címer Jogszabálykereső
Szolgáltatja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
Logó
2011. évi CXCI. törvény
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
2011-12-31
2011-12-31

2011. évi CXCI. törvény

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról1

Magyarország Alaptörvénye XII. cikkének végrehajtása érdekében az Országgyűlés a megváltozott munkaképességű személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás központú rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának, foglalkoztatásának elősegítésére, továbbá a kieső jövedelem miatti keresetpótlás érdekében a következő törvényt alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek) hatálya alá tartozó személyre és ellátásra az uniós rendeletek, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

(2) E törvény alkalmazásában:

1. egészségi állapot: az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait (a továbbiakban: egészségkárosodás) figyelembe véve meghatározott állapot;

2. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

3. havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege;

4. keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti kereső tevékenység azzal, hogy az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban végzett keresőtevékenységet – a jogosult nyilatkozata, vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – szintén figyelembe kell venni;

5. megfelelő munkahely: az Flt. 25. § (2) és (3) bekezdése szerinti munkahely, azzal, hogy álláskereső alatt a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt, álláskeresési járadék alatt a rehabilitációs ellátást kell érteni;

6. minimálbér: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § s) pont 1. alpontjában meghatározott minimálbér;

7. munkaadó: az Flt. 58. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadó;

8. öregségi nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár;

9. rehabilitáció: orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása;

10. rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat.

2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

2. § (1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki

a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított volt,

b) keresőtevékenységet nem végez és

c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,

a) aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy

b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti 1095 nap biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,

b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét.

3. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:

a) rehabilitációs ellátás, vagy

b) rokkantsági ellátás.

(2) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy

a) rehabilitálható, ezen belül

aa) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

ab) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;

b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül

ba) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

bb) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

bc) kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy

bd) egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

4. § A rehabilitálható megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult.

5. § (1) A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.

(2) Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,

a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel

és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

3. A rehabilitációs ellátás

6. § (1) A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy

a) a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatásokra (a továbbiakban: rehabilitációs szolgáltatás), valamint

b) pénzbeli ellátásra (a továbbiakban: rehabilitációs pénzbeli ellátás)

jogosult.

(2) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles, amelynek keretében teljesíti a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket.

(3) A (2) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség keretében a rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles

a) a rehabilitációs hatóságnál a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban megjelenni,

b) értesítési kötelezettségét teljesíteni,

c) aktívan munkahelyet keresni,

d) a felajánlott

da) rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni,

db) megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és

dc) megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.

7. § (1) A rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre.

(2) Amennyiben a rehabilitációs ellátásra jogosult azon a napon, amelytől az (1) bekezdésben foglaltak alapján a rehabilitációs ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, a rehabilitációs ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

(3) A rehabilitációs ellátás időtartama keresőtevékenységet folytató ellátott esetén meghosszabbodik a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenség (a továbbiakban: keresőképtelenség) időtartamával. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőképtelenségére tekintettel – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározottak szerint – táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(4) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra tekintettel, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy keresőképtelen. Erre az időtartamra folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni.

(5) A rehabilitációs ellátás időtartamát – a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével – meghosszabbítani nem lehet.

(6) A rehabilitációs ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.

8. § (1) A rehabilitációs szolgáltatások keretében biztosítani kell a megváltozott munkaképességű személy

a) megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és

b) megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú munkaközvetítést.

(2) A rehabilitációs hatóság biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint megállapodást köt a szolgáltatókkal, és együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel.

(3) A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs célú munkaközvetítés érdekében együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel, a munkáltatókkal, munkaközvetítést végző, illetve a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjával foglalkozó szervezetekkel, és a bejelentett munkaerő-igény alapján biztosítja a megfelelő munkavégző képességgel rendelkező, ellátásban részesülő személy és a munkáltató kapcsolatfelvételét, szükség szerint közvetít az ellátásban részesülő személy és a munkáltató között.

9. § (1) A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,

a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka,

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 1. alpontjában meghatározott minimálbérnek a 2012. évre megállapított összegét kell érteni.

(3) A rehabilitációs ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

10. § (1) A rehabilitációs ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik.

(2) A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő

a) kérte,

b) ellátásának időtartama eltelt,

c) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,

d) egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,

e) egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek,

f) az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti,

g) a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy

h) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.

(3) A rehabilitációs ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés d)–h) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.

(4) A (2) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak fennállását a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani.

(5) Ha a rehabilitációs ellátás megszüntetésére a (2) bekezdés h) pontja alapján került sor, a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított pénzbeli ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.

4. A rokkantsági ellátás

11. § (1) A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.

(2) Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől az (1) bekezdésben foglaltak alapján a rokkantsági ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

12. § (1) A rokkantsági ellátás összege

a) a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka,

b) a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka,

c) a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka,

d) a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 1. alpontjában meghatározott minimálbérnek a 2012. évre megállapított összegét kell érteni.

(3) A rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

13. § (1) A rokkantsági ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik.

(2) A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő

a) kérte,

b) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt,

c) egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,

d) keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát,

e) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,

f) az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy

g) a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

(3) A rokkantsági ellátást a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal, a (2) bekezdés c)–g) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállását a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés alapján kell megállapítani.

(5) Ha a rokkantsági ellátás megszüntetésére az (1) bekezdés e) pontja alapján került sor, a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.

5. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok

14. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.

(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos e törvényben meghatározott eljárás – ideértve a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére irányuló eljárást is – költség- és illetékmentes.

(3) A rehabilitációs hatóság megkeresésére – az ellátás megállapítása céljából –

a) a kérelem benyújtását megelőző öt éven belüli időszakban a biztosításban töltött napok számát

aa) a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan a nyilvántartásában szereplő adatok alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,

ab) a 2009. december 31-ét követő időszakra az állami adóhatóság;

b) a havi átlagjövedelem meghatározásához a 2010. december 31-ét követő időszakra vonatkozó, az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező havi jövedelmi adatokat az állami adóhatóság

a megkereséstől számított tizenöt napon belül közli.

(4) A rehabilitációs hatóság megkeresésére – az ellátás megállapítása céljából – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tizenöt napon belül közli a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai folyósításának időtartamára vonatkozó adatokat.

(5) A rehabilitációs hatóság megkeresésére – az ellátás megállapítása céljából – az egészségbiztosítási szerv

a) tizenöt napon belül közli a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának időtartamára,

b) 45 napon belül közli az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban biztosításban töltött időtartamra

vonatkozó adatokat.

15. § (1) A rehabilitációs hatóság komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít.

(2) A rehabilitációs javaslatban meg kell állapítani a rehabilitáció lehetséges irányát, a rehabilitációs szükségleteket, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamot. A rehabilitációs hatóság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, foglalkozási csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően – a rehabilitációs hatóság által meghatározott feltételek fennállása esetén – alkalmas lehet. A foglalkozások, foglalkozási alcsoportok, foglalkozási csoportok meghatározása a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének figyelembevételével történik.

(3) Amennyiben a rehabilitációs hatóság más szerv eljárásában komplex minősítés során szakhatósági állásfoglalást adott az (1)–(2) bekezdésben foglaltakról, a szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárásban nem kell ismételt komplex minősítést lefolytatni.

16. § A kérelmező a rehabilitációs hatóság vizsgálatán történő személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a kérelmező a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni.

17. § (1) A rokkantsági ellátásban részesülő tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

a) a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, vagy

b) keresőtevékenységet folytat és a jövedelmének 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

(2) A rokkantsági ellátásban részesülő a keresőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg, valamint az abban bekövetkező változás esetén haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét.

(3) A rehabilitációs ellátásban részesülő tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

a) az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,

b) keresőtevékenységet folytat, vagy

c) keresőtevékenysége megszűnt.

18. § (1) A rokkantsági és a rehabilitációs pénzbeli ellátást a Kormány által kijelölt szerv folyósítja az Egészségbiztosítási Alap rokkantsági, rehabilitációs ellátások előirányzatának terhére. Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az Egészségbiztosítási Alapból nem fedezhetők.

(2) Az Egészségbiztosítási Alap pénzeszközeinek hatékony felhasználása érdekében, ha a tényállás tisztázott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátását megállapító és megszüntető döntés jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható, a határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati eljárásban nincs helye a határozat végrehajtása felfüggesztésének.

19. § A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez

a) az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,

b) a rehabilitációs ellátásban részesülő egészségi állapotában történt, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás, vagy legalább 30 napi egybefüggő keresőképtelen állapot esetén,

c) olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény a megállapítás időpontjában nem állt fenn, vagy

d) célzott vizsgálatok elrendelése esetén.

20. § A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni.

6. Adatkezelés

21. § (1) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításának és ellenőrzésének, a Kormány által kijelölt szerv az ellátás folyósítása céljából társadalombiztosítási azonosító jel alapján, társadalombiztosítási folyószámlaszámon, vagy nyugdíjfolyósítási törzsszámon

a) a kérelmező, jogosult

aa) természetes személyazonosító adataira,

ab) biztosítási jogviszonyának időtartamára,

ac) lakó- és tartózkodási helyére,

ad) egészségi állapotára, munkavégző képességére, rehabilitálhatóságára és az abban bekövetkezett változásokra,

ae) szociális helyzetére, szociális ellátásra való jogosultságára,

af) iskolai végzettségére és szakképzettségére,

ag) keresőtevékenységére, foglalkoztatására, munkahelyére, munkakörére,

ah) jövedelmére,

ai) keresőképtelenségére,

aj) társadalombiztosítási azonosító jelére,

b) az ellátás megállapítására és megszüntetésére, kezdő és befejező időpontjára, és

c) a komplex minősítés során megállapított körülményekre

vonatkozó adatokat kezelheti.

(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai folyósításának és a megszüntetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás alapján az ellátásban részesülő jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a rehabilitációs hatósághoz.

(3) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtás szervei, a katonai igazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az állami adóhatóság, a munkaügyi hatóság, a bányafelügyelet, a szociális hatáskört gyakorló szerv, a gyámügyi feladatokat ellátó szerv, az egészségbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény feladatai ellátása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott adatok – törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén történő – igénylésére jogosult. A társadalombiztosítási azonosító jel továbbítására a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az igazgatási szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

(5) Az e törvény felhatalmazása alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(6) Az egészségügyi adatok kezelésére és az adatok védelmére egyebekben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

7. A rehabilitációs hozzájárulás és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

22. § A 23–24. § alkalmazásában – a 2. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében meghatározottakon túl – megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is,

a) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt,

b) akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy

c) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül.

23. § (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).

(2) A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni

a) a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,

b) az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,

c) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalót, ideértve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót is, és

d) a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót.

(3) A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni a (2) bekezdésben meghatározott személyek figyelmen kívül hagyásával. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

(5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól különösen

a) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv,

b) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet.

(7) A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

24. § (1) A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.

(2) A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni.

(3) A rehabilitációs hozzájárulás e törvény által nem szabályozott kérdéseiben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A rehabilitációs hozzájárulás a központi költségvetés bevételét képezi.

25. § (1) A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pályázati úton

a) támogatást nyújthat a munkahely rehabilitációs célú átalakításához,

b) bér- és költségtámogatást nyújthat,

ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás jogosulatlan igénybevételéből fakadó köztartozást adók módjára kell behajtani.

26. § A rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy külön törvényben meghatározott Rehabilitációs kártyára jogosult, ha a komplex minősítés alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

8. A foglalkozási rehabilitációs szakértő

27. § (1) Foglalkozási rehabilitációs szakértőként – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – kizárólag az a személy jogosult eljárni, aki

a) büntetlen előéletű,

b) nem áll foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt és

c) megfelel a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn. A Kormány által kijelölt szerv a bejelentés időtartama alatt kezeli az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését alátámasztó adatokat.

(3) A Kormány által kijelölt szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást (a továbbiakban: foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék) vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy elérhetőségét, valamint a végzettségére, képesítésére vonatkozó adatokat. A foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) A Kormány által kijelölt szerv a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését. A hatósági ellenőrzés céljából a Kormány által kijelölt szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által kijelölt szerv a hatósági ellenőrzés lefolytatásáig kezeli.

9. Záró rendelkezések

28. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy

a) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapításával, folyósításával, szüneteltetésével, megszüntetésével kapcsolatos eljárási szabályokat,

b) a komplex minősítésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat,

c) a rehabilitációs szolgáltatásokra, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokra, az együttműködésre, továbbá a rehabilitációs tervre vonatkozó szabályokat,

d) a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkaadók akkreditációjának és ellenőrzésének szabályait,

e) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható bér- és költségtámogatás feltételeit, mértékét, a támogatás megállapításával, folyósításával, nyilvántartásával, megszüntetésével, visszakövetelésével és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat,

f) a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alóli mentesülés e törvényben nem szabályozott eseteit és részletes feltételeit

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rehabilitációs hatóságot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szervet, a rehabilitációs szakértői szervet, az orvosszakértői szervet, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzéket vezető szervet rendeletben jelölje ki.

(3) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben a komplex minősítésre vonatkozó részletes szakmai szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatásának feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzék személyes adatnak nem minősülő adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat, a foglalkozási rehabilitációs szakterületeket, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.

(5) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait rendeletben határozza meg.

(6) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékbe történő felvételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabályokat rendeletben határozza meg.

29. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglaltak kivételével – 2011. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1–13. §, a 14. § (1)–(3) bekezdése, a 14. § (5) bekezdése, a 15–28. §, a 30–73. §, a 75–89. §, a 90. § (1) bekezdése, a 91–119. §, a 120. § (1) bekezdése, a 121–189. §, a 191. §, valamint a 194–198. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 74. §, 199. § (1) bekezdése, 200. § 2012. február 1-jén lép hatályba.

(4) A 14. § (4) bekezdése és a 199. § (2) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 90. § (2) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

(6) 2012. január 1-jén hatályát veszti a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény.

30. § (1) 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.

(2) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy – az e törvény szerinti ellátások megszüntetését követően – szolgálati járandóság megállapítását kérheti, ha megfelel a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek.

(3) A 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a kérelmezőt tájékoztatja a jogszabályok megváltozásáról, és nyilatkoztatja arról, hogy az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét fenntartja-e. Annak a személynek, aki az e törvény szerinti ellátások tekintetében a kérelmét nem tartja fenn, a 2012. január 1-jét megelőzően igényelt ellátását – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a 2011. december 31-éig terjedő időtartamra kell megállapítani.

(4) Ha kérelmező a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatában a kérelmét fenntartja, és 2011. december 31-éig a komplex minősítést elvégezték, a jogosultsági feltételek fennállása esetén

a) a 2011. december 31-éig terjedő időszakra I., II., III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot kell megállapítani a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint,

b) 2012. január 1-jétől

ba) az I–II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülő személy részére az ellátást rokkantsági ellátásként kell folyósítani azzal, hogy az ellátás összege megegyezik az a) pont szerint megállapított – rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás havi összegével,

bb) a ba) alpont alá nem tartozó III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő személy részére rehabilitációs ellátásként kell folyósítani, azzal, hogy az ellátás összege megegyezik az a) pont szerint megállapított – rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás havi összegével.

A b) pont ba) alpontja alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.

(5) Ha kérelmező a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatában a kérelmét fenntartja, és 2011. december 31-éig a komplex minősítést nem végezték el, a jogosultsági feltételek fennállása esetén

a) a 2012. január 1-jétől terjedő időszakra rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást kell megállapítani,

b) a 2011. december 31-éig terjedő időszakra

ba) rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot kell megállapítani, ha a kérelmező foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

bb) III. csoportos rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, vagy egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

bc) II. csoportos rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, és

bd) I. csoportos rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani, ha a kérelmező egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

(6) Aki rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát a megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

(7) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos 25. §-ának alkalmazásával 2011. december 31-éig hozott, állapotrosszabbodásról szóló határozat alapján a felemelt összegű rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításáról 2011. december 31-ével kell intézkedni.

(8) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos 25. §-ának alkalmazásával 2011. december 31-éig hozott, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj állapotjavulás miatt történő csökkentéséről (leszállításáról) szóló határozatot az abban foglalt időponttól kell végrehajtani úgy, hogy amennyiben a határozat alapján

a) II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, vagy a 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltött személynek III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj kerülne megállapításra, az ellátást rokkantsági ellátásként kell továbbfolyósítani,

b) az a) pont alá nem tartozó III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj kerülne megállapításra, az ellátást rehabilitációs ellátásként kell továbbfolyósítani

a határozatban megjelölt összegben.

31. § A 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, és az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-éig betöltő személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jétől a nyugdíjfolyósító szerv a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 2011. december havi – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – összegével megegyező összegben öregségi nyugdíjként folyósítja tovább. E bekezdés alkalmazása során a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, és a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

32. § (1) A 2011. december 31-én a 30. § (3)–(5) bekezdése és a 31. § alá nem tartozó

a) I–II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban,

d) átmeneti járadékban

részesülő személy ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként folyósítja tovább azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó – az a) és b) pont szerinti esetben a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. A b) és c) pont alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.

(2) Az (1) bekezdés alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E bekezdés alkalmazása során a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe.

(3) Az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

(4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte – kérelmére – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja.

33. § (1) A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő – a 30. § (3)–(5) bekezdése, a 31. § és a 32. § (1) bekezdés b) és c) pontja alá nem tartozó – személyek ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósítja azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó – a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rehabilitációs ellátásra a 6. § (2) és (3) bekezdésében, a 7–9. §-ban és a 10. § (2) bekezdés b) és f) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ellátott a (7) bekezdésben meghatározott időpontig keresőtevékenységet a Tny., illetve az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint végezhet.

(3) A nyugdíjfolyósító szerv 2012. január 31-éig tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti személyt arról, hogy

a) az ellátás rehabilitációs ellátásként kerül folyósításra,

b) Rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra jogosult,

c) amennyiben keresőtevékenység végzésére rehabilitáció nélkül nem képes, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérheti a komplex minősítés elvégzését,

d) a c) pont szerinti jognyilatkozat elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti személy 2012. március 31-éig nem kéri a komplex minősítés elvégzését, a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni. A 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.

(5) A rehabilitációs ellátás (4) bekezdés szerinti megszüntetése esetén – a 2012. március 31-én folyamatban lévő visszakövetelésre irányuló eljárások kivételével – nincs helye a jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelésének.

(6) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzését kérő személyeket az e törvényben meghatározott ellátások megállapítása céljából felülvizsgálja. A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:

a) az életkor,

b) a keresőtevékenység, és

c) az egészségkárosodás mértéke,

azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.

(7) A felülvizsgálatot követően a jogosultsági feltételek fennállása esetén az e törvényben meghatározott ellátást az erről szóló döntést követő harmadik hónap első napjával kell megállapítani, rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama ezzel a nappal kezdődik. A jogosultsági feltételek közül nem kell vizsgálni az előzetesen biztosításban töltött időt.

(8) A (7) bekezdés alapján megállapított

a) rokkantsági ellátás összege megegyezik a megállapítást megelőző hónapra járó ellátás összegével,

b) rehabilitációs ellátás összege megegyezik

ba) a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, ha a jogosult foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható,

bb) a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával, ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

(9) A (8) bekezdés szerinti ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

34. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személynek – felülvizsgálat elvégzése nélkül – az ellátás hatósági döntésben megállapított időtartamáig a rehabilitációs járadékot továbbfolyósítja.

(2) A rehabilitációs járadékban részesülő személy az együttműködési kötelezettségét a rehabilitációs hatóság felé teljesíti.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a rehabilitációs járadékra a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény, a Tny., a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet, valamint a komplex rehabilitációról szóló 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell azzal, hogy – a meghosszabbítás iránt 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyek kivételével – az ellátást meghosszabbítani nem lehet.

(4) Más törvény alkalmazása során a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai alatt a rehabilitációs járadékot is érteni kell.

35. § A 2011. december 31-én bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesülő személy 2012. január 1-jétől az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet alapján bányászok egészségkárosodási járadékára jogosult.

36. § A 2011. december 31-én mezőgazdasági szövetkezeti tag munkaképtelenségi, növelt összegű munkaképtelenségi járadékában, munkaképtelenség címén megállapított özvegyi, növelt összegű özvegyi járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személy a továbbiakban is jogosult az ellátásra.

37. § (1) A 15. § (3) bekezdését a 2012. január 1-jét követően kiadott szakhatósági állásfoglalásokra kell alkalmazni.

(2) A 25. §-t 2012. július 1-jétől kell alkalmazni. 2012. június 30-áig a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók akkreditációjával, ellenőrzésével, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokkal kapcsolatban az Flt. és végrehajtási rendeletei 2011. december 30-án hatályos rendelkezései szerint kell eljárni.

38. § (1) A 23–25. § alkalmazásában

a) a 33. § szerinti felülvizsgálattal érintett személyek esetében a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig,

b) az a) pont alá nem tartozó személyek esetében 2012. december 31-éig

megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is, aki 2011. december 31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 42. és 42/B. §-a szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősült vagy foglalkoztatása alapján a munkáltató 2011. decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy komplex minősítését kérelmére a rehabilitációs hatóság a kérelem benyújtását követő 60 napon belül elvégzi, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki.

39. § (1) Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) E törvény a Tanácsnak a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(3) E törvény a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keret-megállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

10. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása

40. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 536. § (2) bekezdés c) pontjában a „rokkantságot” szövegrész helyébe a „rokkantságot, egészségkárosodást” szöveg lép.

11. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

41. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése a következő 38. ponttal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„38. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítására irányuló eljárás.”

12. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

42. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14/A. § (1) bekezdésében a „legalább 67%-ban rokkant (III. rokkantsági csoport) rokkantnyugdíjas” szövegrész helyébe az „a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő” szöveg lép.

13. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

43. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 8. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkaadó:)

c) szociális hozzájárulási adó fizetésével hozzájárul az álláskeresők ellátásához.”

44. § (1) Az Flt. 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét.”

(2) Az Flt. 14. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben résztvevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ebben az esetben a keresetpótló juttatást – erről szóló külön határozat nélkül – a mulasztás napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.”

45. § (1) Az Flt. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a munkaadó a szövetkezetekről szóló törvény szerinti szociális szövetkezet, a támogatás mértéke a munkabér és járuléka legfeljebb 70 százalékáig terjedhet feltéve, hogy a munkaadó vállalja a hátrányos helyzetű személy továbbfoglalkoztatását legalább a támogatás folyósítási időtartama 50 százalékának megfelelő időtartamra.”

(2) Az Flt. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdésben meghatározott támogatás esetén a támogatás és a továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet.”

46. § Az Flt. 25. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaviszony időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére]

d) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés”

(miatt kerül sor.)

47. § Az Flt. 27. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) – a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző öt év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott ötéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:]

e) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,”

(időtartamával.)

48. § Az Flt. 29. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső)

f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.”

49. § (1) Az Flt. 39. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Munkaerőpiaci Alapon belül – a pénzeszközök felhasználásának célja szerint – a következő alaprészeket kell elkülöníteni:)

a) szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresési segély, a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;”

(2) Az Flt. 39. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételét képező járulék, szociális hozzájárulási adó költségvetési törvényben meghatározott hányada, illetőleg hozzájárulás beszedése érdekében igénybe vett szolgáltatás díja a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak azt az alaprészét terheli, amelynek kiadásai finanszírozása érdekében a járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése történik.”

(3) Az Flt. 39/C. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A Munkaerőpiaci Alap bevétele:)

b) a szociális hozzájárulási adónak a költségvetési törvényben meghatározott százaléka.”

50. § Az Flt. 54. § (14a) bekezdése a következő d)–e) ponttal egészül ki:

(Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása szünetel, ha az álláskereső)

d) terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,

e) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatot teljesít, a szolgálatteljesítés időtartama alatt.”

51. § (1) Az Flt. 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a) pontja a következő ah) alponttal egészül ki:

(Az adatbázis tartalmazza a közfoglalkoztatottak tekintetében a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében:)

ah) a rehabilitációs ellátásban részesülő személy által betölthető munkakörök leírását (FEOR kód),”

(2) Az Flt. 57/B. § (3) bekezdés 2. pont b) pont ba) alpontja a következő 4. ponttal egészül ki:

(Az adatbázis tartalmazza a közfoglalkoztatottak tekintetében a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy)

„4. rehabilitációs ellátásban részesül-e.”

(3) Az Flt. 57/B. § (4) bekezdése a következő 4. ponttal egészül ki:

(A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempontok:)

„4. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki

a) rehabilitációs ellátásban részesül,

b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.”

(4) Az Flt. 57/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (3) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti adatokat a települési önkormányzat jegyzője rögzíti az adatbázisban. A települési önkormányzat jegyzője rögzítheti a (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerinti adatokat is.”

(5) Az Flt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami foglalkoztatási szerv az 57/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok teljesülése érdekében folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja a települési önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez, a rehabilitációs hatóság számára a (3a) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez, valamint az állami felnőttképzési intézmény számára a (4) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez szükséges hozzáférést.”

(6) Az Flt. 57/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs ellátásra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai ellátása érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a) és b) pontjában szereplő adataiba tekinthet be.”

52. § (1) Az Flt. 59/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot és álláskeresési segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani. Az álláskeresési járadék – a folyósítási idő lejártát megelőzően létesített munkaviszony miatt – egy összegben történő kifizetésére az álláskeresési járadék megállapítása idején hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

(2) Az Flt. 59/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 2011. december hónapra vonatkozóan kifizetett ellátások után a Tbj. 2011. december 31-én hatályos 22. §-a alapján fizetendő társadalombiztosítási járulékot a szolidaritási alaprészből kell megfizetni.”

53. § Az Flt.

a) preambulumában az „A Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenki számára biztosítja a jogot a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. E jogok” szövegrész helyébe az „A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog” szöveg,

b) 7. § (1) és (3) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

c) 14. § (1) bekezdés d) pontjában és 17. §-ában a „járadékban” szövegrész helyébe az „ellátásban” szöveg,

d) 24. §-át megelőzően az „ÁLLÁSKERESŐK TÁMOGATÁSA” cím helyébe az „ÁLLÁSKERESŐK ELLÁTÁSA” cím szöveg,

e) 24. §-ában az „álláskeresési támogatásként” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátásként” szöveg,

f) 25. § (1) bekezdésének b) pontjában az „öt éven belül” szövegrész helyébe a „három éven belül” szöveg,

g) 25. § (1) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személyek ellátására” szöveg,

h) 25. § (4) bekezdésében a „munkaviszony” szövegrész helyébe a „jogosultsági idő”,

i) 27. § (1) bekezdésében az „öt év” szövegrész helyébe a „három év” szöveg,

j) 27. § (12) bekezdésében a „180 napot” szövegrész helyébe a „60 napot” szöveg,

k) 28. § (1) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személyek ellátására” szöveg,

l) 30. § (1) bekezdés b) pontjában a „90 napon át” szövegrész helyébe a „45 napon át” szöveg,

m) 30. § (3) bekezdésében az „öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj” szövegrész helyébe az „öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása” szöveg,

n) 39. § (2) bekezdés a) pontjában az „álláskeresők támogatásának” szövegrész helyébe az „álláskeresők ellátásának” szöveg,

o) 39. § (3) bekezdés a) pontjában az „álláskeresési támogatás” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátás” szöveg,

p) 54. § (9) bekezdés c) pontjában a „8 napon” szövegrész helyébe a „15 napon” szöveg,

q) 57/A. § (1) bekezdésében az „álláskeresési támogatással” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátással” szöveg,

r) 57/B. § (1) bekezdésében a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről, rehabilitációs ellátásban részesülő személyekről” szöveg, az „állami foglalkoztatási szerv” szövegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság” szöveg,

s) 57/C. § (4) bekezdésében az „a regionális képző központ” szövegrész helyébe az „az állami felnőttképzési intézmény” szöveg,

t) 58. § (5) bekezdés d) pont 3. alpontjában a „rehabilitációs járadékban” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban” szöveg,

u) 58. § (9) bekezdés a) pontjában az „átmeneti járadékot,” szövegrész helyébe az „átmeneti járadékot, megváltozott munkaképességű személyek ellátásait,” szöveg

lép.

54. § Hatályát veszti az Flt.

a) 3. § (5) bekezdésében az „– az Európai Unió és a Magyar Köztársaság jogszabályaiban foglaltaknak megfelelően –” szövegrész,

b) 14. § (10) bekezdése,

c) 19. § (2) bekezdése és a §-t megelőző alcím,

d) 20. § (2) bekezdése,

e) 25. § (5) bekezdésében az „(ideértve a közfoglalkoztatást is)” szövegrész,

f) 26. § (6) bekezdése,

g) 27. § (5) bekezdése,

h) 28. § (1) bekezdés i) pontja,

i) 31. §-a,

j) 39. § (6) bekezdése,

k) 41/A–42/B. §-a, valamint a 41/A. §-t megelőző fejezetcím,

l) 49. §-a,

m) 57/A. § (10) bekezdése,

n) 58. § (5) bekezdés m) pontjában a „; a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából a 42. §-ban meghatározott személy” szövegrész,

o) 58. § (8a) bekezdése,

p) 58. § (11) bekezdése.

14. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

55. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kollektív szerződést a szerződő felek együttesen kötelesek az állami foglalkoztatási szervnek a megkötést követő harminc napon belül nyilvántartásba vételre bejelenteni és a kapcsolódó adatszolgáltatást elektronikus úton teljesíteni (a továbbiakban együtt: bejelentési kötelezettség) az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétett elektronikus adatlapon.”

(2) Az Mt. 41/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjában előírt bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésnek a szerződést kötő felek eredeti aláírásával ellátott példányát az állami foglakoztatási szervnél letétbe kell helyezni.”

56. § Az Mt. 65. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni:)

i) a családi élet és a munkatevékenység összehangolását érintő munkáltatói intézkedések tervezetét.”

57. § Az Mt. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra irányul. A cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot.”

58. § Az Mt. 87/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) E törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy rokkantsági ellátásban részesül.

(2) A munkavállaló akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították.”

59. § Az Mt. a 129/A. §-át követően a következő alcímmel és 129/B. §-sal egészül ki:

„A cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó rendelkezések

129/B. § (1) A cselekvőképtelen munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni.

(2) A munkavállaló munkakörét az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. A munkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására.

(3) A munkavállaló munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa.

(4) A cselekvőképtelen munkavállaló esetében a Harmadik Rész VIII. fejezetének szabályai nem alkalmazhatók, egyebekben a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.”

60. § Az Mt. 132. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

a) egy gyermeke után kettő,

b) két gyermeke után négy,

c) kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.”

61. § (1) Az Mt. 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.”

(2) Az Mt. 138. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szülési szabadság tartamát – a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve – munkában töltött időnek kell tekinteni azzal, hogy a 84. § rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.”

(3) Az Mt. 138. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.”

62. § (1) Az Mt. 211. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A 2011. augusztus 1-je után kezdődő és az azt követően lejáró fizetés nélküli szabadságok megszűnésekor a (6) bekezdés szerint köthető megállapodás alapján a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot lehet csak pénzben megváltani abban az esetben is, ha az igénybevett fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első évére jár a munkavállaló részére szabadság.”

(2) Az Mt. 211. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A kikölcsönzés ideiglenességére vonatkozó rendelkezéseket a 2011. december 1-jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyokban történő kikölcsönzés esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a kikölcsönzés időtartamának számítása során kezdő időpontnak 2011. december 1-jét kell tekinteni.”

63. § Az Mt. a következő 211/B. §-sal egészül ki:

„211/B. § Ha a munkaviszony 2011. december 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató a felmondást, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését vagy a munkavállaló a rendkívüli felmondást a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően közölte, a munkavállaló a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak.”

64. § Az Mt. 212. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

h) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keret-megállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelv.”

65. § (1) Az Mt.

a) 1. § (1) bekezdésében, valamint 106/A. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 89. § (7) bekezdésében a „b)–h)” szövegrész helyébe a „b) és c)” szöveg,

c) 89. § (8) bekezdésében, 90. § (1) bekezdés g) pontjában, 91. §-ában a „rehabilitációs járadékban” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban” szöveg,

d) 186. § (1) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági nyugdíj” szövegrész helyébe a „rokkantsági nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása” szöveg,

e) 186. § (2) bekezdés b) pontjában a „munkaképesség-csökkenés” szövegrész helyébe a „munkaképesség megváltozása, egészségkárosodás” szöveg,

f) 186. § (2) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági nyugállományba helyezés” szövegrész helyébe a „rokkantsági nyugállományba helyezés, megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának” szöveg,

g) a 193/D. § (7) bekezdésében a „Magyar Köztársaságon” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Mt. 89. § (6) bekezdésében az „a)–g) pontjai” szövegrész.

15. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

66. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 19/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A 17. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a 19. § (8) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, rokkantsági ellátásban részesül, vagy

d) a 17. § (2) bekezdés g) pontja alapján a felmentését kéri.

(2) A köztisztviselő akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították.”

(2) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény a következő 77/A. §-sal egészül ki:

„77/A. § Ha a közszolgálati jogviszony 2011. december 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató a felmentést vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően közölte, a köztisztviselő, ügykezelő a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak.”

(3) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény

a) 17. § (2) bekezdés e) pontja,

b) 17. § (8) bekezdése,

c) 19/A. § (4) bekezdése.

16. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

67. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy rokkantsági ellátásban részesül, vagy

d) a felmentésére a 30. § (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor.

(2) A közalkalmazott akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították.”

68. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 93. §-sal egészül ki:

„93. § Ha a közalkalmazotti jogviszony 2011. december 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató a felmentést, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését vagy a munkavállaló a rendkívüli lemondást a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően közölte, a közalkalmazott a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak.”

69. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

a) 37/B. § (3) bekezdése,

b) 78. § (4) bekezdésében az „ , illetve (3)” szövegrész.

17. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

70. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„23. nyugdíjszerű ellátás: a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és mindaz az ellátás, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik, vagy amely ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó rendelkezések szerint kell emelni.”

71. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény

a) 50. §-ában az „a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban” szövegrész helyébe a „nyugdíjszerű ellátásban” szöveg,

b) 85. § (8) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban” szövegrész helyébe a „nyugdíjszerű ellátásban” szöveg

lép.

18. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

72. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 50/D. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az önsegélyező pénztár az 50/B–50/C. §-ban meghatározott szolgáltatások közül a következőket az 50. § (1) bekezdésében meghatározott egyéni szolgáltatásként is nyújthatja:]

c) az 50/B. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott ellátások közül

ca) a táppénz, baleseti táppénz, a baleseti járadék valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

cb) a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, valamint a bányászok egészségkárosodási járadéka összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

cc) a rokkantsági járadék valamint az ápolási díj összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben;”

19. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

73. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény

a) 2. § g) pontjában az „a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 1. §-ának a) pontja” szövegrész helyébe az „a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény” szöveg,

b) 8. § (1) bekezdés a) pontjában a „rokkantságát” szövegrész helyébe a „rokkantságát, egészségkárosodását” szöveg

lép.

20. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

74. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 74. § e) pontjában a „bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka” szövegrész helyébe a „bányászok egészségkárosodási járadéka, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai” szöveg lép.

21. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása

75. § (1) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13/B. § (1) bekezdésében a „jogosultsági feltételeinek” szövegrész helyébe a „jogosultsági feltételeinek, továbbá öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban és rehabilitációs ellátásban nem részesül” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13/B. § (4) bekezdés b) pontjában a „, rokkantsági (baleseti rokkantsági)” szövegrész.

22. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

76. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 23. pont l) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

Nyugdíj:)

l) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, valamint a bányászok egészségkárosodási járadéka;”

(2) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

a) 3. § 15. pontjában az „a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény,” szövegrész helyébe az „a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény,” szöveg,

b) 1. számú melléklet 1. pont 1.1. alpontjában „az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj” szövegrész helyébe „az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai” szöveg,

c) 1. számú melléklet 6. pont 6.5. alpont d) pontjában a „rokkanttá nyilvánítása” szövegrész helyébe a „rokkanttá nyilvánítása, egészségkárosodása, megváltozott munkaképessége” szöveg

lép.

23. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

77. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)

j) a szociális hatóság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben.”

(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 3. § e) pontjában az „egészségbiztosítási szerv,” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság,” szöveg lép.

24. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosítása

78. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha

a) az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmatlanná vált, és a Munka Törvénykönyvének megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, vagy

b) az 56. § (7) bekezdése alapján a felmentését maga kérte.”

79. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény XVIII. Fejezete „A kegyeleti gondoskodás” alcímet megelőzően a következő 207/A. §-sal egészül ki:

„207/A. § (1) A hősi halott hozzátartozója a Tny. tv. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 50 százalékának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult.

(2) A kiegészítő hozzátartozói támogatást a 208. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján a 191. § szerinti nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg, és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(3) A kiegészítő hozzátartozói támogatás forrását a központi költségvetés biztosítja.

(4) Más jogszabályok – különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény – alkalmazása során az e törvényben szabályozott eltérésekkel a kiegészítő hozzátartozói támogatás hozzátartozói nyugellátásnak minősül.”

80. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 341/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„341/B. § (1) Ha jogszabály alapján az ellátást nem kell megszüntetni vagy módosítani, az e törvény alapján 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátásokat és baleseti járadékot 2012. január 1-jétől hivatalból – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – kell továbbfolyósítani. A továbbfolyósításról nem kell döntést hozni.

(2) Az e törvény alapján megállapított hozzátartozói nyugellátásokra és baleseti járadékra 2012. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról, illetve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. E rendelkezésre hivatkozva a 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátások és baleseti járadék összege nem csökkenthető.

(3) Az e törvény alapján 2011 decemberére hősi halott után hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok és a 207/A. § rendelkezései alapján a nyugdíjmegállapító szervtől 2012. június 30-áig kérheti a hozzátartozói nyugellátás ismételt megállapítását és kiegészítő hozzátartozói támogatás megállapítását. A hozzátartozói nyugellátás összegét – 2012. január 1-jétől kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani és egyúttal kiegészítő hozzátartozói támogatást megállapítani, ha az így megállapított hozzátartozói nyugellátás és kiegészítő hozzátartozói támogatás együttes összege magasabb az (1) bekezdés szerint folyósított összegnél.

(4) A hozzátartozói nyugellátás és baleseti járadék összegének módosítása során a 2011 decemberében folyósított ellátás összegének alapjául szolgáló átlagkeresetet kell figyelembe venni, ha ez az ellátásban részesülőre kedvezőbb, mint az általános szabályok alapján számított átlagkereset.”

81. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

a) 56. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „nyugellátásra” szövegrész helyébe a „nyugellátásra vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására” szöveg,

b) 64. § (3) és (4) bekezdésében az „a rokkantságát” szövegrész helyébe a „rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását” szöveg,

c) 173. § (1) bekezdés b) pontjában a „rokkantsági nyugdíj” szövegrész helyébe a „rokkantsági nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása” szöveg,

d) 173. § (3) bekezdés c) pontjában az „a rokkantsági nyugállományba helyezés” szövegrész helyébe az „a rokkantsági nyugállományba helyezés, megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának” szöveg,

e) 181. § (3) bekezdésében az „(1)–(2) bekezdés szerinti nyugellátások esetében” szövegrész helyébe az „állomány tagjának és hozzátartozóinak nyugellátására” szöveg

lép.

82. § Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

a) 43. § (3) bekezdésében a „rokkantsági” szövegrész,

b) 181. § (1) és (2) bekezdése,

c) 185. §-a és az azt megelőző alcím,

d) 186. §-a és az azt megelőző alcím,

e) 187. és 188. §-a, valamint a 187. §-t megelőző alcím,

f) 190. §-a és az azt megelőző alcím,

g) 191. §-a és az azt megelőző alcím,

h) 192/A. §-át megelőző alcím,

i) 342. § (1) bekezdés k) pontja és (3) bekezdése.

25. A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosítása

83. § Hatályát veszti a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 49/A. §-a.

26. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

84. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 2/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkaügyi hatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a munkaügyi hatóság vezetője által megállapított, és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi.”

85. § (1) A Met. 6. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt eljárása során a következő intézkedésekkel élhet:)

j) a további jogsértés megelőzésének érdekében – a b) pont alkalmazhatóságának hiányában – megállapítja a munkáltató jogsértését.”

(2) A Met. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkaügyi hatóság, amennyiben tudomására jut, hogy a jogsértésre

a) társadalombiztosítási nyugellátásban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor, a jogsértést megállapító jogerős döntését közli a nyugdíj-megállapító szervvel,

b) megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor, a jogsértést megállapító jogerős döntését közli a rehabilitációs hatósággal.”

86. § A Met. 7. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A kiszabott munkaügyi bírságot a központi költségvetés javára kell befizetni.”

87. § (1) A Met. 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben a 3. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak ellenőrzése során a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt érvényes munkavállalási engedély, illetve EU Kék Kártya nélkül foglalkoztat, kötelezni kell a központi költségvetésbe történő befizetésre a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint.”

(2) A Met. 7/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A munkaügyi hatóság a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával összefüggő engedély, illetve EU Kék Kártya nélküli foglalkoztatást megállapító, illetve befizetésre kötelező jogerős határozatát közli az idegenrendészeti hatósággal.”

88. § (1) A Met. 8/C. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hatósági nyilvántartás adatait a munkaügyi hatóság az általa létrehozott informatikai rendszerben kezeli. Az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítése a munkaügyi hatóság által történik a jogsértést megállapító határozat jogerősítésének napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatáról való tudomásszerzést követő munkanapon.”

(2) A Met. 8/C. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A munkaügyi hatóság a 6/B. § (1) bekezdése szerinti határozat esetében a munkáltatóra vonatkozó adatokat a határozat jogerőssé válását követő napon hozza nyilvánosságra a honlapján történő közzététel útján, és a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított két év elteltével törli. E határozatok esetében a (6) bekezdés nem alkalmazható.”

89. § A Met.

a) preambulumában az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben” szöveg,

b) 2/A. § (2) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „munkaügyi hatóság vezetője” szöveg,

c) 3. § (2) bekezdésében a „d), l)–n) és p) pontjaiban foglalt esetekben” szövegrész helyébe a „p) pontjában foglalt esetben” szöveg,

d) 3. § (3) bekezdés a) pontjában az „f), h)–j) és l)–n) pontjaiban” szövegrész helyébe az „f) és h) pontjaiban” szöveg,

e) 3. § (3) bekezdés c) pontjában a „d), g), i) és k), valamint o) pontjában” szövegrész helyébe a „g), i), k), o), valamint s) pontjában” szöveg,

f) 3. § (4) bekezdésében az „a)–j), valamint l)–r) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a)–c), e)–i), valamint o)–s) pontjaiban” szöveg,

g) 6. § (2) bekezdésében a „c) pontjában” szövegrész helyébe az „a) pontjában” szöveg,

h) 7. § (1) bekezdés a) pontjában a „valamint a b), c), d), f), i), k), l), m) és n) pontjában” szövegrész helyébe a „valamint b), c), f), i) és k) pontjában” szöveg,

i) 7. § (1) bekezdés b) pontjában az „e), g), h), j), o), p), q) és r) pontjában” szövegrész helyébe az „e), g), h), o), p), q) és r) pontjában” szöveg,

j) 7. § (2) bekezdés b) pontjában az „(1) bekezdésének c), d), l), m), n) pontjában foglalt rendelkezések” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés” szöveg,

k) 7. § (2) bekezdés c) pontjában a „valamint e), g), h), j), o), p), q) és r) pontjában” szövegrész helyébe a „valamint e), g), h), o), p), q) és r) pontjában” szöveg

lép.

90. § (1) Hatályát veszti a Met.

a) 1. § (2) bekezdés a) pontja,

b) a 3. § (1) bekezdés d), j), l), m) és n) pontja,

c) a 6. § (1) bekezdés d) és f) pontja,

d) a 6/A. § (3) bekezdése,

e) a 7. § (9) és (10) bekezdése,

f) 7. § (8) bekezdésében a „– a 6. § (1) bekezdés f) pontját kivéve –” szövegrész,

g) a 11. § (4) bekezdésében „a 6/A. § (3) bekezdésének alkalmazásában továbbá első jogsértésként a Módtv. hatálybalépését követően megállapított jogsértés vehető figyelembe”

szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Met. 8/C. § (8) bekezdése.

27. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

91. § (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény

a) 3. § i) pontjában, 22/E. §-t megelőző alcímben, 22/E. § (1), (3) és (4) bekezdésében a „szociális szakértői szerv” szövegrészek helyébe a „szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság” szöveg,

b) 22/E. § (1) bekezdésében a „szakértői tevékenységének” szövegrész helyébe a „tevékenységének, szakértői tevékenységének” szöveg

c) 22/E. § (2) bekezdésében a „szociális szakértői szervnek” szövegrész helyébe a „szociális szakértői szervnek, rehabilitációs hatóságnak” szöveg,

d) 22/E. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés szerinti tevékenység, szakértői tevékenység” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 3. § i) pontjában a „tevékenységének ellátását segítő” szövegrész és a 15/A. § (2) bekezdésében a „tevékenységének ellátását segítő” szövegrész.

28. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

92. § Hatályát veszti az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 22. § (3) bekezdésében az „és az igazságügyi alkalmazott rokkantsági nyugellátásra nem szerzett jogosultságot” szövegrész.

29. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

93. § (1) A Tbj. 4. § r) pontja a következő 4. alponttal egészül ki:

(Igazgatási szerv)

„4. a 40. §, a 41. § (2) és (3) bekezdése és a 42–43/A. § alkalmazásánál a rehabilitációs hatóság.”

(2) A Tbj. 14. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Egészségbiztosítási ellátások:)

d) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:

da) rokkantsági ellátás,

db) rehabilitációs ellátás;”

(3) A Tbj. 43. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból)

i) a szociális hatóság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben a g) pont”

(szerinti adatok igénylésére jogosultak.)

(4) A Tbj. 44/A. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentést)

g) a rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban részesülők esetében az ellátást folyósító szerv”

(a jogosultság kezdetét és megszűnését követő 10 napon belül köteles teljesíteni az egészségbiztosítási szervnek.)

(5) A Tbj.

a) 16. § (1) bekezdés c) pontjában az „átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában” szöveg,

b) 26. § (1) bekezdésében a „rehabilitációs járadékban” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadékban, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban” szöveg, a „járadék összege” szövegrész helyébe a „járadék, ellátás összege” szöveg,

c) 41. § (3) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási szerv” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság” szöveg,

d) 41. § (4) bekezdésében a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a rehabilitációs hatóság” szöveg,

e) 43/A. § a) pontjában az „egészségbiztosítási szerv” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság” szöveg,

f) 44/A. § (5) bekezdésében az „az orvosszakértői szerv szakvéleményével” szövegrész helyébe az „az orvosszakértői szerv, a rehabilitációs szakértői szerv vagy a rehabilitációs hatóság szakvéleményével, szakhatósági állásfoglalásával” szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti a Tbj.

a) 4. § f) pont 1. alpontjában a „, rokkantsági, baleseti rokkantsági” szövegrész,

b) 4. § f) pont 2. alpontjában a „, rokkantsági, baleseti rokkantsági” szövegrész,

c) 14. § (3) bekezdés a) pontjának ab) és ac) alpontja,

d) 15. § (1) bekezdésében a „baleseti rokkantsági nyugdíjra,” szövegrész,

e) 16. § (1) bekezdés j) pontjában az „egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri,” szövegrész helyébe az „egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű,”

f) 18. § (3) és (6) bekezdése,

g) 26. § (1) bekezdésében a „rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a” szöveg,

h) 42. § (1) bekezdés e) pontjában és 43. § (1) bekezdés b) pontjában az „a rokkantság fokára,” szöveg,

i) 44/A. § (4) bekezdésében az „átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányászati dolgozók egészségkárosodási járadékában” szöveg.

30. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

94. § A Tny. 4. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

k) megváltozott munkaképességű: az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.”

95. § A Tny. V. Fejezete az 1. Címet megelőzően a következő 44/D. §-sal egészül ki:

„44/D. § Ha az elhunyt jogszerző

a) öregségi nyugdíjban nem részesült, valamint

b) az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és szolgálati ideje nem éri el a huszonöt évet,

a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a 12. § (1) bekezdésében foglaltak helyett – a 61. § szerinti kivétellel – kormányrendeletben meghatározottak szerint kell megállapítani azzal, hogy a kormányrendeletben a havi átlagkeresetnek az egyes szolgálati évekhez meghatározott százalékos mértékei nem lehetnek alacsonyabbak az azonos szolgálati évekhez a 12. § (1) bekezdésében meghatározott százalékos mértékeknél.”

96. § A Tny. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

ab) összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

(2) Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa az (1) bekezdés szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni

a) az elhunyt jogszerzőnek a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott – legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges – tanulmányi idejét a 41. §-ban foglaltak szerint, de a tanulmányok időpontjára tekintet nélkül,

b) azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.”

97. § A Tny. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 47. § (2) bekezdés b) pontja alapján megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjas már nem megváltozott munkaképességű.”

98. § A Tny. 58. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A szülői nyugdíj – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban az (1), (2) és (5) bekezdésben említett személy halála napjától jár. A szülői nyugdíjat meg kell szüntetni, ha arra tekintettel állapították meg, hogy a szülő megváltozott munkaképességű, ez az állapota már nem áll fenn, és hatvanötödik életévét még nem töltötte be.

(4) Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be és nem megváltozott munkaképességű, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül

a) a hatvanötödik életévét betölti, vagy

b) megváltozott munkaképességűvé válik

és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.”

99. § A Tny. 61. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A baleseti hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg a havi átlagkereset hatvan százaléka, ha az elhunyt jogszerző egy év szolgálati idővel sem rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés szerinti összeg az elhunyt jogszerző szolgálati idejének minden éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet.”

100. § A Tny. 70. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdésben megjelölt határidő után akkor lehet az igényt érvényesíteni, ha egykorú okirat (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készült irat, orvosi lelet, boncolási jegyzőkönyv stb.) alapján kétséget kizáróan bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá a sérülés és a halál között okozati összefüggés van.”

101. § A Tny. a következő 102/D. §-sal egészül ki:

„102/D. § A 2012. január 1-jét megelőző időre folyósított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj visszafizetésére és megtérítésére a 2011. december 31-én hatályos szabályokat 2011. december 31-ét követően is alkalmazni kell.”

102. § A Tny.

a) preambulumában az „Alkotmányban” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben” szöveg,

b) 22. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében és a) pontjában a „rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék és a rehabilitációs ellátás” szöveg,

c) 38. § (1) bekezdés e) pontjában a „gyermekgondozási díj folyósításának” szövegrész helyébe a „gyermekgondozási díj, továbbá a rehabilitációs ellátás folyósításának” szöveg,

d) 39. § (1) bekezdésében az „ , a 20. §-ának, a 29. § (1) és (4) bekezdésének, valamint a 34. § (2) és (4) bekezdésének” szövegrész helyébe az „és 20. §-ának” szöveg,

e) 43/A. § (2) bekezdésében a „ , 20., 29. és 34.” szövegrész helyébe az „és 20.” szöveg,

f) 47. § (2) bekezdés b) pontjában, 58. § (1) bekezdés a) pontjában a „rokkant” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű” szöveg,

g) 50. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „saját jogú” szövegrész helyébe a „rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú” szöveg,

h) 53. §-ának (5) bekezdésében az „a saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja” szövegrész helyébe az „az öregségi nyugdíja, rokkantsági ellátása, rehabilitációs ellátása” szöveg,

i) 54. § (1) bekezdésében a „haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg” szövegrész helyébe a „megfelel a 46. §-ban az elhunyt házastársra meghatározott feltételeknek” szöveg,

j) 55. § (1) bekezdésében a „megrokkant” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességűvé válik” szöveg,

k) 56. § (2) bekezdés b) pontjában a „rokkant” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű” szöveg,

l) 58. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg” szövegrész helyébe a „megfelel a 46. §-ban az elhunyt házastársra meghatározott feltételeknek” szöveg,

m) 60. § (3) bekezdésében a „halt ugyan meg, de vélelmezhető, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult” szövegrész helyébe a „halt meg” szöveg,

n) 64. § (4) bekezdésében az „egészségkárosodáson alapuló ellátás esetén az egészségkárosodással” szövegrész helyébe a „egészségi állapottól függő ellátás esetén az egészségi állapottal” szöveg,

o) 64. § (8) bekezdésében az „Egészségkárosodáson alapuló” szövegrész helyébe az „Egészségi állapottól függő” szöveg,

p) 64. § (9) bekezdésében az „Egészségkárosodáson alapuló” szövegrész helyébe az „Egészségi állapottól függő” szöveg, a „munkaképesség-csökkenés, illetve az egészségkárosodás” szövegrész helyébe a „munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetve egészségiállapot-romlás” szöveg,

q) 66. § (1) bekezdés a) pontjában a „rokkant vagy az árva részére kivételes nyugellátást, a rehabilitációs járadékra való jogosultság megállapításához szükséges feltételeknek – az előírt szolgálati idő kivételével – megfelelő személy részére kivételes rehabilitációs járadékot” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátást” szöveg, 66. § (1) bekezdés b) pontjában a „meghatározott személyek” szövegrész helyébe a „meghatározott személyek, a rehabilitációs járadékban részesülő személy” szöveg,

r) 72. §-ában az „egészségkárosodáson alapuló” szövegrész helyébe az „egészségi állapottól függő” szöveg, a „komplex minősítést végez” szövegrész helyébe a „megvizsgálja az egészségi állapotot” szöveg,

s) 75. §-ában az „egészségkárosodáson alapuló” szövegrész helyébe az „egészségi állapottól függő” szöveg,

t) 87. § (1a) bekezdésében az „egészségkárosodások” szövegrész helyébe az „egészségkárosodások, egészségiállapot-romlások” szöveg,

u) 89. § (10) bekezdés a) pontjában a „baleseti rokkantsági nyugdíjra” szövegrész helyébe a „baleseti hozzátartozói nyugellátásra” szöveg,

v) 96. § (2) bekezdés e) pontjában az „egészségkárosodás” szövegrész helyébe az „egészségkárosodás, egészségi állapot” szöveg,

w) 97. § (10) bekezdésében a „rehabilitációs járadékban” szövegrész helyébe a „rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban” szöveg,

x) 101. § (5) bekezdésében a „költségvetési” szövegrész helyébe az „a központi költségvetésről szóló” szöveg,

y) 101. § (5) bekezdés c) pontjában az „az a)–b)” szövegrész helyébe az „a b)” szöveg

z) 101. § (7) bekezdésében a „Magyar Köztársaság tárgyévi költségvetési törvényében” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben” szöveg

lép.

103. § Hatályát veszti a Tny.

a) 1. § (1) bekezdésében a „ , megrokkanás, megrokkanással járó baleset” szövegrész,

b) 1. § (3) bekezdése,

c) 2. § (5) bekezdésében a „ , baleseti rokkantsági nyugdíját” szövegrész,

d) 4. § (1) bekezdés c) és d) pontja,

e) 6. § (1) bekezdés b) és c) pontja,

f) 6. § (3) bekezdésének második mondata,

g) 15. §-a,

h) 21. § (2) és (3) bekezdésében a „ , baleseti rokkantsági nyugdíj” szövegrész,

i) III. Fejezete,

j) 41. § (1) bekezdés b) pontja,

k) 44. § (2) bekezdése,

l) 44/B. §-ában az „ , illetve a rokkantsági” szövegrész,

m) 50. § (1) és (2) bekezdésében a „ , rokkantsági vagy baleseti rokkantsági” szövegrész,

n) 56. § (1) bekezdésében a „ , rokkantsági nyugdíjként, baleseti rokkantsági” szövegrész,

o) 60. § (2) bekezdése,

p) 70. § (1) és (2) bekezdése,

q) 79. §-át megelőző alcímben az „és a baleseti nyugellátások” szövegrész,

r) 88. § (1) bekezdésében az „egészségkárosodásáért, megrokkanásáért vagy” szövegrész,

s) 89. § (4) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj,” szövegrész,

t) 97. § (7) és (8) bekezdése,

u) 101. § (1) bekezdés f) pontjában a „rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj” szövegrész,

v) 101. § (5) bekezdés a) pontja.

31. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

104. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény preambuluma helyébe a következő szöveg lép:

„A magánnyugdíjrendszer létrehozása és működése érdekében az Országgyűlés a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról a következő törvényt alkotja:”

(2) Hatályát veszti a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény

a) 4. § (2) bekezdés j) pontjában a „továbbá ha a pénztártag munkaképesség-csökkenése eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket vagy egészségkárosodása eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket és nem rehabilitálható,” szövegrész,

b) 23. § (1) bekezdés d) pontja,

c) 24. § (6) bekezdésének utolsó mondata.

32. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

105. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A megváltozott munkaképességű személyek egészségbiztosítási ellátások körébe tartozó ellátásairól külön törvény rendelkezik.”

(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

a) 40. § (2) bekezdés c) pontjában a „rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás” szöveg,

b) 42/A. § (4) bekezdés c) pontjában a „rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás” szöveg,

c) 57. § (1) bekezdésében a „, de baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg” szövegrész helyébe a „, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (4) bekezdésében a „baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy” szövegrész.

33. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

106. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

a) 106. § felvezető szövegében a „társadalombiztosítási ellátások” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási, vagy szociális ellátások” szöveg,

b) 106. § c) pontjában az „a rokkantság fokának” szövegrész helyébe az „az egészségi állapot, egészségkárosodás” szöveg

lép.

34. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása

107. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak az állomány tagjára, ha

a) a szolgálatra alkalmatlanná vált, és a Munka Törvénykönyvének megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül,

b) az 59. § (2a) bekezdése alapján a felmentését maga kérte, vagy

c) a szolgálatra méltatlanná vált.”

108. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény„A kegyeleti gondoskodás” alcímet megelőzően a következő 236/A. §-sal egészül ki:

„236/A. § (1) A hősi halott hozzátartozója a Tny. tv. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 50 százalékának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult.

(2) A kiegészítő hozzátartozói támogatást a 237. § (2) bekezdése szerinti határozat alapján a 212. § szerinti nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg, és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(3) A kiegészítő hozzátartozói támogatás forrását a központi költségvetés biztosítja.

(4) Más jogszabályok – különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény – alkalmazása során az e törvényben szabályozott eltérésekkel a kiegészítő hozzátartozói támogatás hozzátartozói nyugellátásnak minősül.”

109. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 286/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„286/B. § (1) Ha jogszabály alapján az ellátást nem kell megszüntetni vagy módosítani, az e törvény alapján 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátásokat és baleseti járadékot 2012. január 1-jétől hivatalból – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – kell továbbfolyósítani. A továbbfolyósításról nem kell döntést hozni.

(2) Az e törvény alapján megállapított hozzátartozói nyugellátásokra és baleseti járadékra 2012. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról, illetve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. E rendelkezésre hivatkozva a 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátások és baleseti járadék összege nem csökkenthető.

(3) Az e törvény alapján 2011 decemberére hősi halott után hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok és a 236/A. § rendelkezései alapján a nyugdíjmegállapító szervtől 2012. június 30-áig kérheti a hozzátartozói nyugellátás ismételt megállapítását és kiegészítő hozzátartozói támogatás megállapítását. A hozzátartozói nyugellátás összegét – 2012. január 1-jétől kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani és egyúttal kiegészítő hozzátartozói támogatást megállapítani, ha az így megállapított hozzátartozói nyugellátás és kiegészítő hozzátartozói támogatás együttes összege magasabb az (1) bekezdés szerint folyósított összegnél.

(4) A hozzátartozói nyugellátás és baleseti járadék összegének módosítása során a 2011 decemberében folyósított ellátás összegének alapjául szolgáló átlagkeresetet kell figyelembe venni, ha ez az ellátásban részesülőre kedvezőbb, mint az általános szabályok alapján számított átlagkereset.”

110. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény

a) 47. § (3) bekezdésében a „vagy annak jogosultsága esetén szolgálati nyugállományba helyezni” szövegrész helyébe az „ennek hiányában rendelkezési állományba helyezni, vagy – ha az állomány tagja a Munka Törvénykönyvének megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül – felmenteni, illetve a jogosultság fennállása esetén nyugállományba helyezni” szöveg,

b) 59. § (5) bekezdés c) pontjában a „nyugellátásra” szövegrész helyébe a „nyugellátásra vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására” szöveg,

c) 68. § (3) bekezdés c) pontjában a „nyugdíjra” szövegrész helyébe a „nyugdíjra, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására” szöveg,

d) 69. § (3) és (4) bekezdésében az „a rokkantságát” szövegrészek helyébe a „rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását” szöveg,

e) 194. § (1) bekezdés b) pontjában a „rokkantsági nyugdíj” szövegrész helyébe a „rokkantsági nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása” szöveg,

f) 194. § (3) bekezdés c) pontjában a „rokkantsági nyugállományba helyezés” szövegrész helyébe a „rokkantsági nyugállományba helyezés, megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának” szöveg,

g) 202. § (3) bekezdésében az „(1)–(2) bekezdés szerinti nyugellátások esetében” szövegrész helyébe az „állomány tagjának és hozzátartozóinak nyugellátására” szöveg,

h) 212. § (1) bekezdésében az „Az e törvény alapján járó nyugellátások és baleseti járadék” szövegrész helyébe az „A baleseti járadék, – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény szerinti, e törvény 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján kiszámításra kerülő – rögzített nyugdíj, valamint kormányrendeletben meghatározott esetben a szolgálati járandóság” szöveg,

i) 230. § (1) bekezdésében a „hivatásos állományból nyugállományba helyezett, valamint a szerződéses állományból rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjba helyezett” szövegrész helyébe a „nyugállományba helyezett” szöveg,

j) 287. § (2) bekezdés h) pontjában a „nyugellátásra, baleseti járadékra” szövegrész helyébe a „baleseti járadékra” szöveg, az „összefüggésének” szövegrész helyébe az „összefüggésének és a rögzített nyugdíj” szöveg

lép.

111. § Hatályát veszti a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény

a) 47. § (2) bekezdésében a „rokkantsági” szövegrész,

b) 126. § (2) bekezdésének b) pontjában a „(rokkantsági, baleseti rokkantsági)” szövegrész,

c) 202. § (1) és (2) bekezdése,

d) 207. §-a és az azt megelőző alcím,

e) 208. §-a és az azt megelőző alcím,

f) 209–210/A. §-a és a 209. §-t megelőző alcím,

g) 211. §-a és az azt megelőző alcím,

h) 212. §-át és 215. §-át megelőző alcímek.

35. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

112. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. § (2) bekezdés d) pontja a következő dd) alponttal egészül ki:

(Az adóigazolványt kiegészítő kártya a következő adatokat tartalmazza:

az érvényesség időtartama,)

dd) amely Rehabilitációs kártya esetén a kártya érvényességének kezdő időpontjától a kártya visszavonásáig terjedő időszak.”

(2) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártya kiállításáig a kártya helyettesítése céljából igazolást állít ki, amely tartalmazza a (2) bekezdés szerinti adatokat. Ahol jogszabály Rehabilitációs kártyát említ, azon a Rehabilitációs kártyát helyettesítő igazolást is érteni kell.”

(3) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bekezdés b) pontja a következő bf) alponttal egészül ki:

[Az állami adóhatóság

elektronikus úton hivatalból átadja a (4) bekezdésben meghatározott bevallásra kötelezettek és a mezőgazdasági őstermelő által]

„bf) a 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásokból a rehabilitációs hatóság részére a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának folyósítása mellett munkát végző magánszemélyek és foglalkoztatóik azonosító adatait, valamint e magánszemélyek pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapjára (keresetére, jövedelmére) vonatkozó adatokat a rehabilitációs hatóság által folyósított ellátások jogszerűségének vizsgálata céljából a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig,”

(4) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

a) 52. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, rehabilitációs hatóság” szöveg,

b) 52. § (7) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „egészségbiztosítási szerv” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság” szöveg

lép.

36. A Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Népművészet Mestere járadékáról szóló 2004. évi CVI. törvény módosítása

113. § A Kiváló Művész, az Érdemes Művész és a Népművészet Mestere járadékáról szóló 2004. évi CVI. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében a „nyugellátásban részesül – ideértve az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját is –” szövegrész helyébe a „nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül” szöveg,

b) 2. §-ában a „nyugellátásban” szövegrész helyébe a „nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában” szöveg

lép.

37. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása

114. § (1) A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 56. § (1) bekezdése a következő 9. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„9. nyugdíjszerű ellátás: a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék, továbbá mindaz az ellátás, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik, vagy amely ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó rendelkezések szerint kell emelni.”

(2) Hatályát veszti a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 40/B. § (2) bekezdésében a „rendszeres szociális” szövegrész.

38. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása

115. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 1. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[E törvény hatálya kiterjed]

f) a 16/A. § (1) bekezdése szerinti megváltozott munkaképességű személyre.”

116. § A Pftv. a 16. §-t követően a következő III/B. fejezettel egészül ki:

„III/B. Fejezet

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása

16/A. § (1) Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint

a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

(2) Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki

a) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült vagy

b) rehabilitációs járadékban részesül.

(3) A Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnik, ha a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem teljesül.

(4) A jogosult kérelmére a rehabilitációs hatóság gondoskodik a Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról.

(5) A jogosult közli a rehabilitációs hatósággal az adóazonosító jelét, melyet a rehabilitációs hatóság kezelhet a Rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásával és megszűnésével kapcsolatos, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatás céljából.

(6) A Rehabilitációs kártya érvényességének

a) kezdő időpontja az a nap, amikor a rehabilitációs hatóság (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatása az állami adóhatósághoz beérkezik,

b) záró időpontja a kártya visszavonásának napja.

(7) A rehabilitációs hatóság a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén gondoskodik a Rehabilitációs kártya visszavonásával kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a jogosultság megszűnéséről, valamint a Rehabilitációs kártyát letétbe helyező munkaadó nevéről, székhelyéről, telephelyéről.

(8) Az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén a kártyát visszavonja. A Rehabilitációs kártyával rendelkező személy a visszavont kártyát az állami adóhatóságnak visszaszolgáltatja.

(9) A Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos egyéb eljárási szabályokról az Art. rendelkezik.

16/B. § (1) A munkaadó az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén nem fizet szociális hozzájárulási adót.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta.

(3) Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményre.”

117. § A Pftv. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért, a szociál- és nyugdíjpolitikáért, valamint az egészségbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a Rehabilitációs kártya felhasználásának és az ehhez kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait.”

39. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

118. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény

a) 68. § (2) bekezdésében a „nyugdíjasát” szövegrész helyébe az „azt a volt munkavállalóját, aki legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő naptól kezdődően nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül (a továbbiakban: nyugdíjas)” szöveg,

b) 68/H. § (4) bekezdés d) pontjában a „nyugdíjszerű társadalombiztosítási ellátás” szövegrész helyébe a „68. § (2) bekezdése szerinti ellátás” szöveg

lép.

40. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása

119. § (1) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 10. § (1) bekezdésében a „19/A. § (1) bekezdésének j) és k) pontja és (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „19/A. § (1) bekezdés d) pontja” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény

a) 8. § (2) bekezdés f) pontja,

b) 8. § (6) bekezdése.

41. A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerének átalakításával kapcsolatos egyéb rendelkezések

120. § (1) Hatályát veszti

a) a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény,

b) a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 2009. évi CLVII. törvény,

c) az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet.

(2) Nem lép hatályba a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLI. törvény 60. §-a és az azt megelőző alcím.

(3) Nem lép hatályba az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény 159. §-a.

(4) Nem lép hatályba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény 35. §-a.

(5) A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény

a) 67. §-ának a Tny. 83/B. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a „nyugellátásban” szövegrész helyett a „korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 1. § c) pontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíjban” szöveggel,

b) 71. §-ának a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdés f) pontját megállapító rendelkezése az „illetve az átmeneti bányászjáradék” szövegrész helyett az „a balettművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék” szöveggel,

c) 97. §-ának az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/B. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a „fedezetére” szövegrész helyett a „fedezetére, a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre” szöveggel

lép hatályba.

42. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

121. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 18. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

(A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)

l) a lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtása esetén

la) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot,

lb) a lakáscélú kölcsönszerződés adósának és adóstársának a kölcsönt nyújtó pénzintézet általi azonosításához szükséges adatot,

lc) a lakásbérlet vagy albérlet igénybevételére irányuló szerződést bérbevevő félként megkötő személy természetes személyazonosító adatait,

ld) a közös költség megfizetésére kötelezett személy természetes személyazonosító adatait.”

122. § Az Szt. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A jegyző a szolgáltató részére – a természetbeni szociális ellátás formájában nyújtott lakásfenntartási támogatás érvényesítésével kapcsolatos feladata teljesítése céljából – a 18. § a), c), f) pontjában, valamint a 18. § l) pont la) alpontjában foglalt adatokat a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott módon átadja.”

123. § Az Szt. 20/C. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából elektronikus úton továbbítani kell a kincstárnak.

(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból adatot kérhet a működést engedélyező szerv a működési engedélyezésre és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó eljárása lefolytatása céljából.”

124. § Az Szt. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A jegyző a 18. § l) pont la) alpontjában foglaltak körében adatot kérhet a természetbeni szociális ellátás formájában nyújtott lakásfenntartási támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján nyújtó szolgáltatótól.”

125. § (1) Az Szt. 25. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szociális rászorultság esetén a jogosult számára)

a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint

aa) időskorúak járadékát,

ab) foglalkoztatást helyettesítő támogatást,

ac) rendszeres szociális segélyt,

ad) lakásfenntartási támogatást

ae) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat;”

[állapít meg (a továbbiakban: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).]

(2) Az Szt. 25. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdésben foglaltakat az ápolási díj alapösszegének változása esetén megfelelően alkalmazni kell.”

126. § Az Szt. 33. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,)

a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy”

127. § Az Szt. 34. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki)

i) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül.”

128. § (1) Az Szt. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt

a) az e törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), vagy

b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek.”

(2) Az Szt. 38. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A települési önkormányzat rendeletében a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(10) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a jegyző a (9) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan

a) a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet, valamint

b) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a normatív lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható.”

129. § Az Szt. 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 41. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti ápolási díjra való jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy

a) a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban,

b) korhatár előtti ellátásban,

c) szolgálati járandóságban,

d) balettművészeti életjáradékban,

e) átmeneti bányászjáradékban,

f) rokkantsági ellátásban vagy

g) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban

részesül, továbbá az ápolási díjat az a)–g) pont szerinti ellátásra való jogosultság keletkezésének időpontjában több mint tíz éve folyósítják.”

130. § Az Szt. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy – ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt – az ellátás után nyugdíjjárulék vagy magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére kötelezett.”

131. § (1) Az Szt. 47. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható)

a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás a (2) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén,”

(2) Az Szt. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásáról dönt, úgy ennek eljárási szabályait és a természetbeni juttatás formáit rendeletében szabályozza, azzal, hogy védelembe vett gyermekenként az ellátás megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben.”

132. § Az Szt. 50. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közgyógyellátásra jogosult)

g) az, aki rokkantsági ellátásban;”

(részesül.)

133. § Az Szt. 57. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fővárosi önkormányzat fenntartásában lévő, illetve a fővárosi önkormányzattal ellátási szerződést kötött nem állami, egyházi fenntartó által nyújtott éjjeli menedékhely engedélyezett férőhelyszáma az ellátás iránti szükséglet által különösen indokolt esetben meghaladhatja a százötven főt.”

134. § Az Szt. 58/A. §-a a következő (2b)–(2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A házi segítségnyújtás nem állami fenntartója – ide nem értve az egyházi fenntartót – esetében a 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszám külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe 2012. július 1-jétől történő befogadásának feltétele, hogy a kérelemhez csatolja az ellátási területe szerinti települési önkormányzat hozzájáruló nyilatkozatát.

(2c) Az önkormányzat a hozzájárulását különösen akkor adja meg, ha a (2b) bekezdés szerinti nem állami fenntartó olyan területen biztosít szolgáltatást, ahol az önkormányzat vagy a kistérség által biztosított szolgáltatás nem elérhető, vagy olyan többletszolgáltatást biztosít az adott területen, amely kiegészíti az önkormányzat által nyújtott ellátást. Ha az ellátási területen az önkormányzatok társulásban vagy többcélú kistérségi társulásban biztosítanak szolgáltatást, a társuláshoz, illetve kistérséghez tartozó települések

a) több mint felének hozzájáruló nyilatkozata kell, feltéve, hogy ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja az összlakosságszám 60%-át, vagy

b) több mint 60%-ának hozzájáruló nyilatkozata kell, feltéve, hogy ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja az összlakosságszám felét.

(2d) A (2a) bekezdés szerinti esetben – ide nem értve a (2b) bekezdés szerinti nem állami fenntartású házi segítségnyújtás 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszámát – a normatív hozzájárulás a külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás nélkül is jár, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé.”

135. § Az Szt. a következő 68/B. §-sal egészül ki:

„68/B. § (1) Idősek otthonában – a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig – a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a 115. § (9) bekezdése szerinti szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben

a) az ellátott után normatív állami hozzájárulás nem vehető igénybe,

b) nem kell alkalmazni a 68/A. §, a 114. § (3) bekezdése, a 115. § (2) bekezdés második és harmadik mondata, és 115. § (6) bekezdése, a 117. §, a 117/A. § (1) és (2) bekezdése, a 117/B. §, valamint a 119/C. § szerinti szabályokat,

c) a 68. § (5) bekezdése alapján más személy az ellátottal együtt akkor helyezhető el, ha szintén vállalja az (1) bekezdés szerinti személyi térítési díj megfizetését,

d) a 115. § (7) bekezdésének alkalmazásában felülvizsgálatnak a szolgáltatási önköltség megállapításának, illetve évközbeni korrigálásának időpontját kell tekinteni,

e) biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mintha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

(3) Az ellátás megkezdésétől számított egy éves időtartamot követően, ha az (1) bekezdés szerinti ellátott állapota indokolja, az intézményvezető döntése alapján elvégezhető a gondozási szükségletének vizsgálata. A gondozási szükséglet

a) megállapítása esetén az ellátott után normatív állami hozzájárulás vehető igénybe és térítési díját az V. Fejezet III. címe szerint kell megállapítani,

b) hiányának megállapítása az intézményi jogviszony további fennállását nem érinti.”

136. § Az Szt. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén

a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést,

b) háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idősek nappali ellátását,

c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)–b) pont szerinti alapszolgáltatásokat és a b) pontban nem említett nappali ellátást,

d) harmincezer főnél több állandó lakos él, az a)–c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást

köteles biztosítani.”

137. § Az Szt. 92/G. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, aki)

c) már nem áll munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban az intézménnyel.”

138. § Az Szt. 132. § (4) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza)

e) a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat,

f) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásának eljárási szabályait és a természetbeni juttatás formáit.”

139. § Az Szt. 140/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság (3) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálata során a 36. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt követelmény teljesítése szempontjából figyelembe kell venni a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy által 2010. december 31-ét követően, de a bérpótló juttatásra való jogosultsága megállapítását megelőzően, továbbá a bérpótló juttatásra való jogosultsága megállapítását követően teljesített, a 36. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységek együttes időtartamát.”

140. § Az Szt. a következő 140/L. §-sal egészül ki:

„140/L. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénnyel megállapított 25. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontjában és 38. § (1) bekezdésében foglaltakat a 2012. január 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénnyel megállapított 38. § (9) és (10) bekezdésének rendelkezései a normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására a 132. § (4) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott önkormányzati rendelet hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében alkalmazhatóak.”

141. § Az Szt. a következő 140/M. §-sal egészül ki:

„140/M. § A 127/A. § (6) bekezdésének hatályon kívül helyezése alapján az egyházi kiegészítő támogatás megtérítése alóli mentesülésre akkor van lehetőség, ha 2012. január 1-jéig a fenntartóváltozásra, illetve az új szolgáltató, intézmény létrehozására tekintettel a működési engedély, illetve annak módosítása jogerőre emelkedett.”

142. § (1) Az Szt.

a) 3. § (6) bekezdésében az „a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény” szövegrész helyébe az „a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény” szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés i) pontjában a „nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,” szövegrész helyébe a „nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék,” szöveg, valamint az „a rehabilitációs járadék,” szövegrész helyébe az „a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai,” szöveg,

c) 10. § (4) bekezdés c) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb összegét” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét” szöveg,

d) 19. § (1) bekezdésében az „egészségbiztosítási szerv,” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság,” szöveg,

e) 33. § (1) bekezdés g) pontjában a „baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj” szövegrész helyébe a „baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj” szöveg,

f) 34. § (2) bekezdés a) pontjában az „a–g) pontja” szövegrész helyébe az „a)–g), valamint i) pontja” szöveg,

g) 42. § (1) bekezdés b) pontjában a „rendszeres pénzellátásban részesül” szövegrész helyébe a „rendszeres pénzellátásban – ide nem értve az e) pont szerinti ellátást – részesül” szöveg,

h) 59. § (1) bekezdésében az „a települési” szövegrész helyébe az „az állam és a települési” szöveg,

i) 68. § (1) bekezdésében az „otthonában” szövegrész helyébe az „otthonában – a 68/B. § szerinti kivétellel –” szöveg,

j) 92/B. § (1) bekezdés i) pontjában a „készít” szövegrész helyébe a „készít – figyelemmel a 92. § (3) bekezdésére –” szöveg,

k) 115. § (9) bekezdésében az „az előző év adatai” szövegrész helyébe az „a tárgyévre tervezett adatok” szöveg,

l) 132. § (4) bekezdés c) pontjában az „eseteit, és” szövegrész helyébe az „eseteit” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Szt.

a) 25. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja,

b) 58/B. § (1) és (3) bekezdése,

c) 92/E. § (3) bekezdésében a „végző személy esetében a működési nyilvántartást (a továbbiakban: szociális nyilvántartás)” szövegrész, valamint az „(a továbbiakban: gyermekjóléti nyilvántartás)” szövegrész,

d) 92/G. § (2) bekezdése,

e) 127/A. § (6) bekezdése.

43. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

143. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás – a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint – természetben is nyújtható.”

144. § (1) A Gyvt. 24. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyámhivatal hivatalból vagy a külön jogszabályban meghatározott szervek és személyek értesítése alapján a gyermektartásdíj folyósítását – legfeljebb hat hónapra – felfüggeszti, ha)

b) a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménnyel jár, feltéve, hogy annak mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja,

c) a kötelezett a kérelmező részére legalább két egymást követő alkalommal közvetlenül fizet tartásdíjat, feltéve, hogy annak összege alkalmanként a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja,”

(2) A Gyvt. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyámhivatal a felfüggesztést követő vizsgálat eredményeképpen, ha a felfüggesztés időtartama alatt a jogosult nem részesült a 22. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott mértékű gyermektartásdíjban – a felfüggesztés lejárta után – elrendeli a gyermektartásdíj további folyósítását és a felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj utólagos, egy összegben történő kifizetését vagy a megelőlegezést megszünteti.”

145. § A Gyvt. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást nyújt, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat – a társulási megállapodásban meghatározottak szerint – a nyújtott ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról rendeletet alkot.”

146. § A Gyvt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásra irányuló jogviszony keletkezését

a) a helyi önkormányzat képviselő-testületének határozata,

b) a települési önkormányzat jegyzőjének vagy a gyámhivatalnak a határozata,

c) a települési önkormányzat által fenntartott átmeneti gondozást nyújtó intézmény esetében az intézményvezető intézkedése,

d) a c) pontban foglaltakon túl a fenntartó önkormányzat rendeletében vagy az állami fenntartó által meghatározott körben az intézményvezető intézkedése,

e) a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése

alapozza meg.

(2) Ha az ellátás igénybevételére az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kerül sor, a határozatot közölni kell a működtetővel és az ellátást nyújtó intézmény vezetőjével is.

(3) Állami fenntartású intézmény esetén az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti döntésről az intézményvezető értesíti a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét. Az ellátás igénybevételének elutasítása esetén a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét írásban kell értesíteni.

(4) Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének (3) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik, a kérelmező, illetve törvényes képviselője az arról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ezekben az esetekben a fenntartó határozattal dönt.

(5) A gyermekjóléti alapellátások igénybevételének megkezdése előtt és az utógondozói ellátás igénybevételének megkezdésekor

a) állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a szolgáltató vezetője, illetve az intézményvezető,

b) egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy

a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.

(6) Nem kell az (5) bekezdés szerint megállapodást kötni

a) gyermekjóléti szolgáltatás esetén,

b) – ha a fenntartó döntése alapján a szolgáltatás jellegére tekintettel az nem indokolt – alternatív napközbeni ellátás

esetén.

(7) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza

a) az ellátás kezdetének időpontját,

b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

c) a gyermek, fiatal felnőtt számára nyújtott szolgáltatások és ellátások tartalmát, módját,

d) a személyi térítési díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó szabályokat, ha az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,

e) az ellátás megszüntetésének módjait,

f) a gyermek és törvényes képviselője, valamint a fiatal felnőtt személyazonosító adatait.

(8) Az intézményvezetőnek az ellátásra jogosult gyermek, fiatal felnőtt azonnali elhelyezéséről kell gondoskodnia

a) az elhelyezés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását elrendelő határozat alapján,

b) soron kívüli elhelyezésre vonatkozó indokolt kérelem alapján,

c) az 57. § (2) bekezdése szerinti esetben.

(9) Ha az egyházi, nem állami fenntartó a helyi önkormányzattal vagy állami szervvel kötött ellátási szerződés hatálya alá tartozó esetben az ellátásra irányuló kérelmet elutasítja, a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét írásban értesíti. Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője a döntést vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzathoz vagy állami szervhez fordulhat. A helyi önkormányzat vagy állami szerv a kérelemről határozattal dönt.

(10) Ha a helyi önkormányzattal vagy állami szervvel ellátási szerződést kötött egyházi, nem állami fenntartó az elhelyezést elrendelő döntés ellen fellebbezést nyújt be, a helyi önkormányzatot vagy állami szervet írásban értesíti.”

147. § A Gyvt. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái – a gyermekek életkorának megfelelően –

a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde,

b) a családi napközi,

c) a családi gyermekfelügyelet,

d) a házi gyermekfelügyelet,

e) az alternatív napközbeni ellátás.”

148. § A Gyvt. 43. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A családi napközi esetében a 32. § (5) bekezdése szerint megkötött megállapodások száma – a szolgáltatás eltérő időpontokban történő igénybevétele esetén – túllépheti a családi napközi működési engedélyében meghatározott férőhelyek számát. A szolgáltatást azonos időben igénybe vevő gyermekek száma ebben az esetben sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszámot.”

149. § A Gyvt. 43/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A családi gyermekfelügyelet esetében a 32. § (5) bekezdése szerint megkötött megállapodások száma – a szolgáltatás eltérő időpontokban történő igénybevétele esetén – túllépheti a családi gyermekfelügyelet működési engedélyében meghatározott férőhelyek számát. A szolgáltatást azonos időben igénybe vevő gyermekek száma ebben az esetben sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszámot.”

150. § A Gyvt. a következő 44/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Alternatív napközbeni ellátás

44/A. § Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott,

a) a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás,

b) a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés,

feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételekkel.”

151. § A Gyvt. 68/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68/A. § (1) A gyermek után járó iskoláztatási támogatás teljes összege folyósításának a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglaltak szerinti felfüggesztésével egyidejűleg a települési önkormányzat jegyzője elrendeli a 16. életévét be nem töltött gyermek védelembe vételét.

(2) A települési önkormányzat jegyzője

a) a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben dönt az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről és ezzel egyidejűleg az iskoláztatási támogatás összegének a települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) történő utalásáról,

b) a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben kezdeményezi az iskoláztatási támogatást folyósító szervnél az ellátás szüneteltetését.

(3) Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése esetén a felfüggesztés időtartama alatt

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermek után járó iskoláztatási támogatást a családtámogatási folyószámlán kell gyűjteni,

b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után járó iskoláztatási támogatást a gyermek számára természetbeni formában kell nyújtani.

(4) Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének és szüneteltetésének indokoltságát a külön jogszabályban foglalt esetekben rendszeresen felül kell vizsgálni. Ha a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma a 16. életévének betöltését megelőző utolsó felülvizsgálat és az azt követő első felülvizsgálat közötti időtartamban eléri a tizet, a települési önkormányzat jegyzője kezdeményezi az iskoláztatási támogatást folyósító szervnél az ellátás szüneteltetését és rendelkezik a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatás családi pótlék előirányzat javára történő visszafizetéséről.”

152. § (1) A Gyvt. 139. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Kormány által kijelölt szerv a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)

e) hatósági döntéssel elhelyezett gyermek, illetve fiatal felnőtt esetén

ea) a határozatot hozó szerv nevét, a határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,

eb) a hatósági döntés jellegét (ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel, tartós nevelésbe vétel, utógondozói ellátás elrendelése),

ec) a gyermek ellátási szükségletét,

ed) a gyermek gondozási helyét, a fiatal felnőtt ellátásának helyét, a gyermek hatósági döntéssel elrendelt nevelőszülői elhelyezése, illetve a fiatal felnőtt nevelőszülőnél nyújtott utógondozói ellátása esetén a nevelőszülő nevét és címét.”

(2) A Gyvt. 139. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából elektronikus úton továbbítani kell a kincstárnak.

(7) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból adatot kérhet a működést engedélyező szerv a működési engedélyezésre és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó eljárása lefolytatása céljából.”

153. § A Gyvt. 145. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami, egyházi és nem állami fenntartó normatív állami hozzájárulásra való jogosultságának feltétele a

a) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást nyújtó új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak,

b) gyermekek napközbeni ellátása és gyermekek átmeneti gondozása esetében az új férőhelyeknek

a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása.

(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak, illetve férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó 2011. december 31-én nem rendelkezett jogerős működési engedéllyel és a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe nem nyert még befogadást.”

154. § A Gyvt. 145. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A (2a) bekezdés szerinti esetben a normatív hozzájárulás a külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás nélkül is jár, ha a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé.”

155. § A Gyvt. 146–151. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„146. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért és gyermekek átmeneti gondozásáért, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított utógondozói ellátásért térítési díjat kell fizetni.

(2) Az e törvényben meghatározottak szerint a térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő nagykorú jogosult,

b) az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő,

c) az ellátást igénybe vevő gondnokolt esetében a törvényes képviselő

(az a)–c) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett) az intézménynek fizeti meg.

147. § (1) A fenntartó megállapítja a 146. § (1) bekezdése szerinti ellátások intézményi térítési díját, ami a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. Az intézményi térítési díjat több szolgáltatás és ellátás nyújtása esetében is szolgáltatásonként (ellátásonként) kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti (ellátásonkénti) közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával.

(2) A bölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra (a továbbiakban együtt: gondozására), valamint a 151. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan.

(3) A szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján a tárgyév április elsejéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják.

(4) A fenntartó az intézményi térítési díjat az (1) bekezdés szerint kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.

148. § (1) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető, a szolgáltatást vezető vagy a működtető (a továbbiakban együtt: intézményvezető) konkrét összegben állapítja meg.

(2) A bölcsődei ellátás esetében az intézményvezető a 151. § (4) bekezdés alapján megállapítja a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetésre vonatkozó személyi térítési díjat, valamint emellett – a fenntartó döntésétől függően – a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapíthat személyi térítési díjat.

(3) Az intézményvezető a kötelezettet írásban értesíti a személyi térítési díj összegéről

a) a gyermekek napközbeni ellátása esetén a szolgáltatás, ellátás igénybevételét megelőzően,

b) a gyermekek átmeneti gondozása és utógondozói ellátás esetén legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított harminc napon belül.

(4) A személyi térítési díj – a gyermekétkeztetés kivételével – nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla.

(5) A személyi térítési díj összege – önkormányzati intézmény esetén – a fenntartó rendeletében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.

(6) Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.

(7) Ha a kötelezett a személyi térítési díj egyházi vagy nem állami fenntartó által megállapított összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a személyi térítési díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított személyi térítési díjat kell megfizetni.

(8) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha a kötelezett jövedelme olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra vonatkozóan az új térítési díj megfizetésére.

(9) A térítési díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg.

(10) A kötelezett írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, vagy a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben nem kell a 150. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást a kötelezett nem tenné meg.

(11) A normatív állami hozzájárulásban nem részesülő fenntartó esetén a 147. §-t, a 148. § (4) bekezdését és a 150. §-t nem kell alkalmazni.

149. § Térítésmentesen kell biztosítani a 40. § (1)–(3) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatást, amely esetben intézményi térítési díjat sem kell megállapítani.

150. § (1) A személyi térítési díj megállapításánál

a) utógondozói ellátás esetében az igénybe vevő fiatal felnőtt rendszeres havi jövedelmét,

b) a gyermekek napközbeni ellátása és a gyermekek átmeneti gondozása esetében a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet

kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 19. § (4) bekezdés a)–e) pontjában felsorolt személyek jövedelmét kell figyelembe venni.

(3) A személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem

a) 50%-át családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén,

b) 20%-át az a) pont alá nem tartozó egyéb gyermekek napközbeni ellátása esetén,

c) 25%-át az a) pont alá nem tartozó egyéb gyermekek napközbeni ellátása esetén, ha annak keretében étkezést is biztosítanak,

d) 50%-át átmeneti gondozás esetén,

e) 30%-át a fiatal felnőtt utógondozói ellátása esetén.

(4) A családok átmeneti otthona esetében a szolgáltatást a gyermekkel együtt igénybe vevő szülő és nagykorú testvér számára is személyi térítési díjat kell megállapítani a (3) bekezdés d) pontjának figyelembevételével.

(5) Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.

(6) Bölcsőde esetében

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek,

b) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek,

c) a három- vagy többgyermekes család gyermekének,

d) az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek

gondozását térítésmentesen kell biztosítani. Ezekben az esetekben személyi térítési díj – a 151. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – csak az étkezésért kérhető. A c) pont szerinti gyermekszámot a 151. § (10) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.

151. § (1) A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni

a) a bölcsődében, hetes bölcsődében,

b) az óvodában,

c) a nyári napközis otthonban,

d) az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban,

e) az általános iskolai, továbbá – ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik – középfokú iskolai menzai ellátás keretében,

f) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében,

g) a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében

nyújtott étkeztetésre.

(2) Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.

(3) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.

(4) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az (5) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.

(5) Gyermekétkeztetés esetén

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő

aa) bölcsődés,

ab) óvodás,

ac) 1–8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő,

ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)–ac) alpont szerinti életkorú

gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,

b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,

c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,

d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,

kedvezményként kell biztosítani [az a)–e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény].

(6) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.

(7) Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött – tanulószerződése alapján már jogosult.

(8) A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.

(9) A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve – ha a gyermek közoktatási intézményben részesül étkezésben – a nevelési-oktatási intézmény vezetője – a fenntartó által megállapított szabályok keretei között – a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg.

(10) Az (5) bekezdés szerinti normatív kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni

a) a tizennyolc éven aluli,

b) a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint

c) életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos

gyermekeket.

(11) A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani.”

156. § A Gyvt. a következő 161/D–161/H. §-sal egészül ki:

„161/D. § E törvénynek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénnyel megállapított 24. § (3) bekezdés b) és c) pontjában és 24. § (4) bekezdésében foglaltakat a 2011. december 31-ét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

161/E. § Az önkormányzati társulásban vagy többcélú kistérségi társulásban részt vevő települési önkormányzat az általa nyújtott gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló, 2012. január 1-jén hatályos rendeletét 2012. április 1-jéig felülvizsgálja abból a célból, hogy a társulási megállapodásban erre kijelölt önkormányzat rendelete tartalmazza a nyújtott ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat.

161/F. § E törvénynek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénnyel megállapított 146–151. §-át azok esetében, akik 2011. december 31-én gyermekek napközbeni ellátásában, gyermekek átmeneti gondozásában vagy utógondozói ellátásban részesülnek, a személyi térítési díj soron következő felülvizsgálatakor kell alkalmazni.

161/G. § A 145/A. § (5) bekezdésének hatályon kívül helyezése alapján az egyházi kiegészítő támogatás megtérítése alóli mentesülésre akkor van lehetőség, ha 2012. január 1-jéig a fenntartóváltozásra, illetve az új szolgáltató, intézmény létrehozására tekintettel a működési engedély, illetve annak módosítása jogerőre emelkedett.

161/H. § E törvénynek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénnyel módosított 68/A. §-át alkalmazni kell

a) azon ügyekben, amelyekben a közoktatási intézmény igazgatójának az igazolatlan mulasztásokról szóló, Cst. 15. § (1) bekezdés a) pontja, ennek hiányában a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jelzése 2012. január 31-ét követően érkezik meg a települési önkormányzat jegyzőjéhez, és

b) az iskoláztatási támogatás folyósítása felfüggesztésének 2012. január 31-ét követő felülvizsgálata során.”

157. § (1) A Gyvt. 162. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

r) a védelembe vételhez kapcsolódóan a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárásra, valamint az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztésére, a felfüggesztés megszüntetésére és az iskoláztatási támogatás szüneteltetése kezdeményezésére irányuló eljárásra, a felfüggesztés és a szüneteltetés felülvizsgálatára és a családtámogatási folyószámlán rendelkezésre álló összeg felhasználására vonatkozó részletes szabályokat,”

(2) A Gyvt. 162. § (1) bekezdése a következő y) és z) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

y) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó 20/A. § szerinti támogatás természetbeni formában történő nyújtásának feltételeit és eljárási szabályait,

z) a gyermekétkeztetésre vonatkozó részletes szabályokat.”

158. § A Gyvt.

a) 37/A. § (3) bekezdésében a „feltételei” szövegrész helyébe a „feltételei, okai” szöveg,

b) 66. § (1) és (2) bekezdésében a „megyei, fővárosi önkormányzat” szövegrész helyébe a „megyei fenntartó és a fővárosi önkormányzat” szöveg,

c) 66. § (3) bekezdés b) pontjában a „megyei, fővárosi és megyei jogú városi önkormányzat” szövegrész helyébe a „megyei fenntartó és a fővárosi önkormányzat” szöveg,

d) 66. § (3) bekezdés d) pontjában a „megyei, fővárosi” szövegrész helyébe a „megyei fenntartó, a fővárosi” szöveg,

e) 139. § (3) bekezdés a) pontjában az „a 41. § (4) bekezdése szerinti ellátások” szövegrész helyébe az „alternatív napközbeni ellátás” szöveg,

f) 145. § (3) bekezdésében a „nem állami fenntartású” szövegrész helyébe az „egyházi és nem állami fenntartású” szöveg

lép.

159. § Hatályát veszti a Gyvt.

a) 30. § (1) bekezdése,

b) 31. § (3) bekezdése,

c) 40. § (4) bekezdése,

d) 41. § (4) bekezdése,

e) 47. § (1) és (2) bekezdése,

f) 69. § (4) bekezdése

g) 145/A. § (5) bekezdése.

44. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

160. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nevelési ellátásra jogosult)

b) a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,

c) a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,”

(még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.)

161. § A Cst. 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Iskoláztatási támogatásra jogosult)

b) a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára.”

162. § A Cst. 12. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa)

c) megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,”

163. § A Cst. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva

a) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményekre,

b) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után – a jelzés beérkezésétől számított 15 napon belül –

ba) felfüggeszti az iskoláztatási támogatás folyósítását, ha a gyermek az a) pont szerinti végzés meghozataláig a 16. életévét nem töltötte be, vagy

bb) kezdeményezi az iskoláztatási támogatást folyósító szervnél az ellátás szüneteltetését, ha a gyermek az a) pont szerinti végzés meghozataláig a 16. életévét betöltötte.”

164. § A Cst. 21. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet)

d) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után a b) pont szerinti korlátozás nélkül folytathat, azzal, hogy az e pont szerinti feltételekkel keresőtevékenységet folytató személy az ikergyermekek számától függetlenül az egy gyermek után járó összegű gyermekgondozási segélyre jogosult.”

165. § A Cst. 27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát” szövegrész helyébe a „rokkantsági ellátást, a bányászok egészségkárosodási járadékát” szöveg lép.

166. § A Cst. 37. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 15. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben az iskoláztatási támogatás szüneteltetését a gyámhatóságként eljáró jegyző jelzésének beérkezését követő második hónap első napjától kell elrendelni.”

167. § A Cst. a következő 50/A. §-sal egészül ki:

„50/A. § E törvénynek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvénnyel módosított 15. § (1) bekezdését alkalmazni kell

a) azon ügyekben, amelyekben a közoktatási intézmény igazgatójának az igazolatlan mulasztásokról szóló, 15. § (1) bekezdés a) pontja, ennek hiányában 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jelzése 2012. január 31-ét követően érkezik meg a települési önkormányzat jegyzőjéhez, és

b) az iskoláztatási támogatás folyósítása felfüggesztésének 2012. január 31-ét követő, Gyvt. szerinti felülvizsgálata során.”

168. § Hatályát veszti a Cst. 12. § (3) bekezdés e) pontjában a „rendszeres szociális járadékban,” szövegrész.

45. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992. évi LXVI. törvény módosítása

169. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő q) ponttal egészül ki:

(E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:)

q) a szociális hatóság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben.”

46. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

170. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a veszélyes munkaeszközt, technológiát próba- vagy kísérleti jelleggel üzemeltetik, úgy az üzembe helyezési eljárás során figyelemmel kell lenni a próba- vagy kísérleti üzemeltetés kockázataira is. A veszélyes munkaeszköz, technológia próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetésére kizárólag a (3) bekezdés szerinti próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetéstől független előzetes vizsgálatok lefolytatását követően kerülhet sor. Az ilyen jellegű üzemeltetés a 180 napot nem haladhatja meg.”

171. § Az Mvt. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot érintő kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért a Polgári Törvénykönyv szerinti fővállalkozó, ennek hiányában bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek az érdekében a munkavégzés folyik.”

172. § Az Mvt. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Rendellenes körülmények kialakulása esetére – amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be – a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg. A mentési terv a külön jogszabály által előírt – biztonsági, védelmi, intézkedési vagy más hasonló tárgyú – tervbe foglalva is elkészíthető.”

173. § Az Mvt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § A munkahelyen – jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó hatások és egészségkárosító kóroki tényezők figyelembevételének, valamint a munka szervezésének megfelelően – biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.”

174. § Az Mvt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha

a) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,

b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,

c) foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára,

d) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.

A munkára való alkalmasságról külön jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.”

175. § (1) Az Mvt. 54. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

(3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek.”

(2) Az Mvt. 54. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:)

g) a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja;”

(3) Az Mvt. 54. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles

a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni;

b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;

c) a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;

d) új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit;

e) a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani;

f) a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az V. Fejezet rendelkezéseinek megfelelően eljárni;

g) biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiéniés állapotát, szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, pótlását;

h) teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására;

i) a munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásáról az e törvényben meghatározott módon gondoskodni és az előírt feladatok ellátására e törvényben meghatározott személyt, illetve szervezetet biztosítani.”

(4) Az Mvt. 54. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzése munkabiztonsági és ezzel egyidejűleg munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelés elvégzésekor a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglalt szempontokat is figyelembe kell venni.

(9) A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.”

176. § Az Mvt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„58. § (1) A munkáltató az 57. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségén túl, a külön jogszabályban meghatározottak szerint és valamennyi munkavállalójára kiterjedően a 21. § (3) bekezdésében – ide nem értve a munkaeszközöket –, a 23. § (2) bekezdésében, a 40. § (1) bekezdésében, a 42. §-ban, a 44. § (1) bekezdésében, a 46. §-ban, a 49. § (1) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdés b) és d)–g) pontjaiban, (2) bekezdésében, (7) bekezdés b) pontjában és az 56. §-ban előírt feladatainak ellátásához foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása történhet a munkáltató által működtetett vagy a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján.

(2) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében, a munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősített, külön jogszabályok által előírt feladatok ellátásában.

(3) A munkáltatónak biztosítania kell, hogy munkavállalói és azok munkavédelmi képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban, így különösen a 61. §-ban biztosított jogaik gyakorlása során a szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól megkaphassák.

(4) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatokra kiterjedő szakmai irányítását a munkavédelmi hatóság – a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv közreműködésével – látja el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat. A szakmai irányítás magában foglalja a helyes gyakorlat módjának meghatározását és annak érvényre juttatását.”

177. § Az Mvt. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanúját panaszoló vagy annak kivizsgálása elmulasztását sérelmező személyt a bejelentésre jogosult orvoshoz vagy a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez irányítja.

(2) Ha az érintett munkavállaló egészségi állapotának romlása a munkavégzéssel vagy a munkavégzés, munkafolyamat során előforduló kóroki tényezőkkel hozható összefüggésbe, és a foglalkozási megbetegedést a 64. § (2) bekezdésében meghatározott szerv, illetve személy nem jelentette be, a munkavállaló a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanúját a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló jogszabályban meghatározott szervhez előzetes vizsgálat és bejelentés céljából továbbítja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eljárásban a sérült, vagy ha a sérült meghalt, vagy egészségi állapota miatt jogainak érvényesítésére nem képes, a hozzátartozója ügyfélnek minősül. A kérelemben a hozzátartozói minőséget valószínűsíteni kell.”

178. § (1) Az Mvt. 79. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében)

a) előzetesen véleményezi a 11. §-ban megjelölt jogszabály-koncepciók és egyéb előírások, intézkedések tervezeteit, a beszámolókat, jelentéseket és az időszakos programokat azzal, hogy egyhangú állásfoglalását vagy a tárgyaló csoportok eltérő véleményét az előterjesztéseken fel kell tüntetni;”

(2) Az Mvt. 79. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében)

c) tárgyal és állást foglal, illetve ajánlást vagy véleményt alakít ki a tárgyaló csoportok által előterjesztett munkavédelmi kérdésekről;”

(3) Az Mvt. 79. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében)

g) dönt a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározásával kapcsolatos kérdésekben.”

179. § Az Mvt. a következő 81/A. §-sal egészül ki:

„81/A. § (1) A munkavédelmi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a munkavédelmi hatóság vezetője által közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. Az irányelvet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként február 20-áig kell közzétenni.

(2) Az ellenőrzési irányelv tartalmazza

a) az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait,

b) az a) pontban foglaltakkal összhangban a kiemelten ellátandó feladatokat és azok teljesítménymutatóit,

c) az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat.”

180. § (1) Az Mvt. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettség megvalósításáért felelős személlyel vagy szervezettel szemben.”

(2) Az Mvt. 82. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő javaslata alapján a munkavédelmi hatóság szabja ki. A munkavédelmi hatóság a bírságot

a) a veszélyeztetés mértékének,

b) a veszélyeztetettek számának,

c) a veszélyeztetés időtartamának, ismétlődő jellegének,

d) a megsértett jogszabályi előírások számának,

e) a veszélyeztetés várható következményeinek,

f) a sérülés és az egészségkárosodás mértékének,

g) a munkáltató vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettséget elmulasztó személy vagy szervezet által foglalkoztatott munkavállalók számának és éves nettó árbevételének vagy mérlegfőösszegének,

h) a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése mértékének, valamint

i) a bírság kiszabására okot adó veszélyeztetés kialakulásához vezető egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményeinek

mérlegelésével szabja ki.”

181. § Az Mvt. 83/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges okból és mértékben megismerheti és kezelheti az érintett munkavállalók – az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott – egészségügyi adatait, betekinthet a munkavállaló hatósági eljárás lefolytatásával kapcsolatos irataiba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, továbbá a munkáltatót, illetve a munkavállalót adatközlésre hívhatja fel.”

182. § (1) Az Mvt. 86. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkavédelmi hatóság hatósági jogköre nem terjed ki)

b) a kémiai biztonsággal összefüggő feladatok végrehajtására, kivéve a munkájuk során veszélyes anyagokkal és veszélyes keverékekkel kapcsolatos expozícióban foglalkoztatott munkavállalók egészsége és biztonsága védelmét biztosító feladatokra, előírások ellenőrzésére,”

(2) Az Mvt. 86. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkavédelmi hatóság hatósági jogköre nem terjed ki)

e) a Magyar Honvédségre, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra, a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságokra, a rendvédelmi szervekre és az önkormányzati tűzoltóságra.”

183. § (1) Az Mvt. 87. § 9. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban – ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést –, a közfoglalkoztatási, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat, a szabálysértési határozat alapján a Magyar Honvédségnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, a rendvédelmi szerveknél, az önkormányzati tűzoltóságoknál szolgálati jogviszonyban végzett munka, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti közérdekű önkéntes tevékenység, és a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.”

(2) Az Mvt. 87. §-a a következő 9/B. ponttal egészül ki:

„9/B. Természetes személy munkáltató háztartásában történő munkavégzés: kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony.”

(3) Az Mvt. 87. §-a a következő 14–15. ponttal egészül ki:

„14. Munkáltatói érdekképviseleten a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvény szerinti országos munkáltatói érdekképviseleteket, illetve érdekképviseleti szövetségeket kell érteni.

15. Munkavállalói érdekképviseleten a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvény szerinti munkavállalói érdekképviseleteket, illetve érdekképviseleti szövetségeket kell érteni.”

184. § (1) Az Mvt. 88. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

a) a munkavédelmi hatóságot vagy hatóságokat, illetőleg az e törvény 86. §-ának (2) bekezdésében említett Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a honvédelemért felelős miniszter vagyonkezelésébe tartozó gazdasági társaságok, a rendvédelmi szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóságok tekintetében a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó szerveket rendeletben jelölje ki;”

(2) Az Mvt. 88. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy)

a) a rendkívüli munkavégzési körülmények esetére, illetőleg a rendvédelmi szervek, az önkormányzati tűzoltóságok tekintetében a munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban kifejtett munkatevékenységre vonatkozóan – az egyes szervek specifikumait figyelembe véve – ezen törvényben meghatározottaktól eltérő munkavédelmi követelményeket, eljárási szabályokat, tevékenységek veszélyességi osztályba sorolását, továbbá a balesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentésére, kivizsgálására és minősítésére vonatkozó szabályokat ágazati rendeletben határozza meg;”

(3) Az Mvt. 88. § (4) bekezdés a) pont af) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy

a) rendeletben határozza meg)

af) az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági követelményeinek;”

(részletes szabályait;)

185. § Az Mvt.

a) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép: „Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket, az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit meghatározva az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:”,

b) 1. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaság területén” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,

c) 2. § (1) bekezdésében az „országos programját” szövegrész helyébe a „nemzeti politikáját” szöveg,

d) 14. § (1) bekezdés a) pontjában az „országos programjának” szövegrész helyébe a „nemzeti politikájának” szöveg,

e) 15. § b) pontjában az „országos programjával” szövegrész helyébe a „nemzeti politikájával” szöveg,

f) 18. § (3) bekezdésében a „gyártói megfelelőségi” szövegrész helyébe az „EK-megfelelőségi” szöveg,

g) 79. § (1) bekezdés b) pontjában az „országos programjának” szövegrész helyébe a „nemzeti politikájának” szöveg,

h) 83/A. § (4) bekezdésében a „jogszabály alapján foglalkozás-egészségügyi feladatokat ellátó és a munkavédelmi hatóság tevékenységében közreműködő, kormányrendeletben meghatározott” szövegrész helyébe a „munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi” szöveg,

i) 87. § 3. pontjában a „Bányászati munkabaleset: az a munkabaleset, amely a bányászati tevékenység során bármely munkáltatónál következett be.” szövegrész helyébe a „Bányászati munkabaleset: az a munkabaleset, amely a bányafelügyelet hatósági felügyelete alá tartozó tevékenységek végzése során bármely munkáltatónál következett be.” szöveg

lép.

186. § Hatályát veszti az Mvt. 19. § (2) bekezdése, valamint az Mvt. 84. § (4) bekezdésében a „súlyos” szövegrész.

47. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása

187. § (1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 35. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják)

e) a munkavédelmi hatóság;”

(2) A Szabstv. 140. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (l) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség, a bányafelügyelet, valamint a munkavédelmi hatóság hatáskörébe tartozik.”

48. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása

188. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény

a) preambulumában az „az Alkotmányban biztosított” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

b) 3. § (4) bekezdésében a „lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. § szerint létrejött” szövegrész helyébe a „lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény 11. § (2) bekezdése szerinti” szöveg,

c) 4. § (3) bekezdés e) pontjában a „Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,

d) 4. § (5) bekezdésében az „a miniszternek” szövegrész helyébe az „az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek” szöveg,

e) 4. § (6) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv” szöveg,

f) 4/A. § (1) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv” szöveg, az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az állami szakképzési és felnőttképzési szerv” szöveg,

g) 4/A. § (2) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az állami szakképzési és felnőttképzési szerv” szöveg,

h) 7. §-t megelőző alcímében, és a 7. §-ában az „állami szakképzési és felnőttképzési intézet” szövegrész helyébe az „állami szakképzési és felnőttképzési szerv” szöveg,

i) 12. § (5) bekezdésében az „az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez” szövegrész helyébe az „az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez” szöveg,

j) a 19. § (3) bekezdésében az „az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez” szövegrész helyébe az „az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez” szöveg,

k) Mellékletének 1. pont a) alpontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg

lép.

49. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

189. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.”

(2) Az Efo tv. a következő 25. §-sal egészül ki:

„25. § Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-ai 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.”

(3) Az Efo tv.

a) 8. § (5) bekezdés a) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,

b) 11. § (4) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg

lép.

50. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény módosítása

190. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény 37. § (1) bekezdésének az Szt. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontját, valamint 37. § (2) bekezdésének a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontját módosító rendelkezése az „egyházi jogi személy” szövegrész helyett az „egyházi jogi személy (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó)” szöveggel lép hatályba.

51. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

191. § (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely

a) e törvényben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat vagy

b) a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy

c) a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy

d) a helyi vagy azon túlmutató közösségi – így különösen – egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi, természet-, környezet- és állatvédelemi, gyermek- és ifjúságvédelemi, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelemi célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat vagy

e) a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat

ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormánytisztviselői jogviszonyt.”

(2) A Kftv. 1. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Közfoglalkoztató lehet:

a) helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,

b) költségvetési szerv,

c) egyház,

d) közhasznú jogállású szervezet,

e) civil szervezet,

f) az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,

g) vízitársulat,

h) erdőgazdálkodó, amennyiben a közfoglalkoztatás keretében

ha) az erdő külön törvényben meghatározott közjóléti céljainak megvalósítása

érdekében végzett feladatok ellátására,

hb) a természeti károkat szenvedett erdőterületek rehabilitációjára,

hc) erdészeti sétautak, turistautak és tanösvények kijelölésére, karbantartására,

hd) határjelek és környezetének karbantartására,

he) tűzpászták készítését és tűzmegelőzést szolgáló feladatok ellátására,

hf) kommunális hulladék gyűjtésére és elszállítására,

hg) az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására

kerül sor,

i) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatok ellátása esetén a szociális szövetkezet,

j) a vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztántartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, továbbá a vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában.”

(3) A Kftv. 1. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki)

b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti álláskereső, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesül.”

(4) A Kftv. 2. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közfoglalkoztatottat megillető munkabér összege megegyezik a teljesítményhez kötött tevékenységek kivételével a közfoglalkoztatási bérrel, a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált bérrel, azzal, hogy)

a) a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér el kell, hogy érje a közfoglalkoztatott számára a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék, rehabilitációs ellátás, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét, és”

(5) A Kftv. 2. § (5) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közfoglalkoztatási jogviszony esetén az Mt. 193/P. §-ában foglaltakon túlmenően:)

i) az Mt. 100. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztatott nem kérheti a jogviszonyba történő visszahelyezését,”

192. § A Kftv. 24. §-ának az Szt. 58/A. § (2a) bekezdését megállapító rendelkezése a „befogadást.” szövegrész helyett a „befogadást, valamint 2012. július 1-jétől a nem állami fenntartású házi segítségnyújtás – ide nem értve az egyházi fenntartású házi segítségnyújtást – esetében a 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszám.” szöveggel lép hatályba.

193. § Nem lép hatályba a Kftv. 58. § (2) bekezdés d) pontja.

52. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása

194. § Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban ÁPBtv.) 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ÁPB-ben megkötött kollektív szerződésnek a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét érintő szabályainak hatályát – az ÁPB két oldala együttes kérelmének megfelelően a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény szerinti országos munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek képviselői, valamint az illetékes ágazati miniszter véleményének kikérése után – a miniszter az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatókra kiterjesztheti. Ha a kollektív szerződést nem az ÁPB-ben kötötték, a kiterjesztésre – a szerződést kötő szervezetek együttes kérelme esetén – e törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával kerülhet sor.”

195. § (1) Az ÁPBtv. 24. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (továbbiakban: NGTT) részt vevő országos munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekhez, illetve érdek-képviseleti szövetségekhez való tartozás;”

(2) Az ÁPBtv. 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az ÁPB-ben részt venni kívánó érdekképviselet a 6–8. § szerinti részvételi feltételeknek való megfelelés vagy a 12. § (1) bekezdésében foglalt jogosultságok megállapítására vonatkozó ÁRMB eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet, a kollektív szerződést kötő érdekképviseletek a szerződés kiterjesztésére vonatkozó kérelmet, továbbá a kapcsolódó adatszolgáltatást elektronikus úton nyújtja be, illetve teljesíti, az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétett elektronikus adatlap felhasználásával.”

(3) Az ÁPBtv. 24. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az állami foglalkoztatási szerv közreműködik az ÁRMB határozatát megalapozó adatok feldolgozásában. Ebben az esetben az állami foglalkoztatási szerv erre kijelölt szervezeti egységének munkatársa, akinek a munkaköri leírása az adatkezelési feladatot tartalmazza, az adatokat kezelheti.”

196. § Az ÁPBtv. 1. számú melléklete 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Az NGTT munkavállalói oldalán résztvevő országos munkavállalói érdekképviseletekhez, illetve érdek-képviseleti szövetségekhez való tartozás

Az NGTT munkavállalói oldalán résztvevő érdekképviseletekhez, illetve érdek-képviseleti szövetségekhez való tartozás arányában összesen 10 pont osztható fel.

Azok a munkavállalói érdekképviseletek, amelyek tagjai valamely, az NGTT munkavállalói oldalán résztvevő országos szövetségnek, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.”

197. § Az ÁPBtv. 2. számú melléklete 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. Az NGTT gazdaságot képviselők oldalán belül az országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségekhez (a továbbiakban: NGTT munkáltatói oldal) való tartozás

Az NGTT tagság alapján összesen 10 pont osztható fel. Azok a munkáltatói érdekképviseletek, amelyek tagjai valamely, az NGTT munkáltatói oldalán résztvevő országos szövetségnek, vagy maguk tagjai az NGTT-nek, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.”

53. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése

198. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 8. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„8. § (1) Az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot

aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel

kapja;

b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

a c)–d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.””

(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 296. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„296. § (1) Az Art. 31. § (2) bekezdés 23. pontja a következők szerint módosul, valamint a 31. § (2) bekezdése a következő új 29–31. ponttal egészül ki:

[(2) A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról –, járulékról és az alábbi adatokról:]

„23. a külön jogszabály szerinti START-, START PLUSZ-, START EXTRA, START BÓNUSZ, valamint Rehabilitációs kártyával rendelkező személy után, valamint a Karrier Híd programban résztvevő személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapjáról és összegéről, továbbá a külön jogszabály szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény alapjáról és összegéről, valamint a külön jogszabály szerint gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és az ő gyermekgondozási szabadságának időtartalma alatt munkakörében foglalkoztatott vagy gyermekgondozási szabadságának lejártát követően a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása után a foglalkoztató által igénybevett szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény összegéről,”

„29. a magánnyugdíjpénztári tagság tényéről,

30. a szociális hozzájárulási adó alapjáról és összegéről,

31. szociális hozzájárulási adóból igénybe vett kedvezmény (a 23. pontban meghatározott kedvezmények kivételével) esetén a személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapjáról és összegéről, továbbá a külön jogszabály szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett kedvezmény jogcíméről, alapjáról és összegéről,””

(3) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 463. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A külön törvényben meghatározott START PLUSZ, START EXTRA, START BÓNUSZ vagy a Rehabilitációs kártya után járó adókedvezmény más, e törvényben szabályozott adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető. A legfeljebb két jogcímen érvényesíthető együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendő adó összegét. Ha a foglalkoztató által az adott hónapra érvényesített adókedvezmények együttes összege meghaladja az adott hónapra fizetendő adó összegét, a különbözetre az adózás rendjéről szóló törvénynek a költségvetési támogatásra vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.”

54. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása

199. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke

a) a cigarettára 11 500 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 30 százaléka, de legalább 21 100 forint ezer darabonként,

b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka;

c) a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 10 150 forint kilogrammonként,

d) az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 10 150 forint kilogrammonként.”

(2) A Jöt. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke

a) a cigarettára 11 900 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 31 százaléka, de legalább 22 300 forint ezer darabonként,

b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka;

c) a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 11 150 forint kilogrammonként,

d) az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 11 150 forint kilogrammonként.”

200. § A Jöt. a következő új 128/A. §-sal egészül ki:

„128/A. § A 2012. május 1-jét megelőzően gyártott és az adójegy-felhasználó által átvett, a sorszámot vonalkód formájában – a 99. § (3) bekezdés d) pontjától eltérően – nem tartalmazó adójegy – figyelemmel a 98/A. § (1) bekezdésében foglaltakra – 2012. június 30-ig felhasználható.”

55. Hatályba nem lépésről szóló rendelkezések

201. § Nem lép hatályba

1. a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 29. § (8) bekezdésének e) pontja,

2. az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény 10–11. §-a.

Dr. Schmitt Pál s. k.,
köztársasági elnök

Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke