nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2007. évi XCIII. törvény
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról
2007-09-01
2011-01-01
1

2007. évi XCIII.
törvény

a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény módosításáról1

1. § (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Állományilletékes parancsnok: az az elöljáró (vezető), aki a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása (felügyelete) alá tartozó, illetve a Honvédség olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkezik, valamint aki más helyőrségben települve, az oda kikülönített alegységeket közvetlenül vezeti, ha azt a szervezeti egység alapító okirata rögzíti; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket jogszabály nem határoz meg más parancsnok, vezető részére. A külföldi szolgálatot teljesítő állomány vonatkozásában a miniszter által kijelölt parancsnok egyes külön jogszabályban meghatározott állományilletékes parancsnoki jogköröket gyakorol.”

(2) A Hjt. 2. § (32) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(32) Külföldi szolgálat: a külföldi állomáshelyen teljesített katonai szolgálat. A külföldi szolgálat teljesítésének formái különösen:]

b) nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain és katonai szervezeteiben, továbbá más ország védelmi minisztériumában, katonai parancsnokságán, illetve alakulatánál, a Magyar Köztársaság önálló külföldi képviseleteinél és külföldön működő nemzeti szervezeteinél teljesített szolgálat;”

2. § A Hjt. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A katonai beosztás köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré átminősítése az azt betöltő hivatásos (szerződéses) katonának a szolgálati jogviszonyát nem érinti.”

3. § A Hjt. 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Műveleti területen a vallásgyakorlás feltételeiről a Tábori Lelkészi Szolgálat vezetőivel egyeztetve a Honvéd Vezérkar főnöke gondoskodik.”

4. § A Hjt. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Külföldi műveleti területen a választójog gyakorlását a külképviseleti szerv külön törvény rendelkezései szerint biztosítja.”

5. § A Hjt. a következő 38/B. §-sal egészül ki:

38/B. § (1) A Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma (a továbbiakban: SZÉF) az e törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű, ágazatközi érdekegyeztetési fóruma.

(2) A SZÉF-ben a Kormány – az alapszabályban meghatározott – az állomány képviseletét ellátó országosan reprezentatív szakszervezetekkel egyeztet.

(3) A SZÉF az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.

(4) A SZÉF működésének feltételeit a Kormány a rendészetért felelős miniszter útján biztosítja.”

6. § A Hjt. 41. § (3) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, együttműködésből eredő feladat végrehajtására önkéntes jelentkezés alapján ennél rövidebb, illetve a nem katonai oktatási intézményben honvédségi ösztöndíjasként végzettek esetében az ösztöndíj folyósításának időtartamával megegyező időtartamra is köthető szerződés.”

7. § A Hjt. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állományba felvett személlyel – a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek, valamint a szerződéses állományból hivatásos állományba átvett vagy folyamatosan szerződést hosszabbító katonák kivételével – a szolgálati viszony létesítésekor legalább 3, de legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. A fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb a próbaidő leteltéig kell teljesíteni.”

8. § (1) A Hjt. 46. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Szolgálat az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül – vezényléssel – a következő szerveknél is teljesíthető]

b) a szövetséges fegyveres erőknél, valamint az EU katonai és védelmi kérdésekkel foglalkozó szerveiben, valamint az általa indított műveletekben,”

(2) A Hjt. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A miniszter által vezetett minisztériumban, valamint hivatalainál, ügynökségeinél és háttérintézményeinél a megüresedett szolgálati beosztás katonával történő feltöltésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a beosztás elemzése alapján a feladatok ellátásához katonai-szakmai ismeretek szükségesek.”

(3) A Hjt. 46. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A katonai-szakmai ismeretek (5) bekezdés szerinti szükségessége vonatkozásában az ország fegyveres védelmére történő felkészítéséből, a béke- és minősített időszaki honvédségi feladatrendszerből, különösen a rendeltetés szerinti alkalmazás és a szövetségi kötelezettségek sajátosságaiból következő, különleges ismereteken, jártasságokon, készségeken és képességeken, szakmai gyakorlaton, tapasztalaton alapuló követelményeket, illetve a feladatellátás függelmi rendszerhez és fokozott felelősséghez kötöttségét kell érvényesíteni.”

9. § A Hjt. 52. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az egy évet meg nem haladó külföldi szolgálatra való vezénylés időtartama, az egy év elteltét követően – az állomány tagjának rendelkezési állományba helyezése nélkül – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal szolgálati érdekből meghosszabbítható, ha a hazaérkezés, utazás, áthelyezés körülményei azt indokolttá teszik.”

10. § A Hjt. 59. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állomány tagjának szolgálati viszonya – az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével – felmentéssel akkor szüntethető meg, ha]

c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintű beosztást – figyelemmel az 51. § (4) bekezdésére is – pedig nem fogadta el;”

11. § A Hjt. a következő 59/A. §-sal egészül ki:

59/A. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg.

(2) A két hónapos felmentési idő a szolgálati viszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal

b) tíz év után két hónappal

c) tizenöt év után három hónappal

d) húsz év után négy hónappal

e) huszonöt év után öt hónappal

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik.”

12. § (1) A Hjt. 60. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az állomány tagjának kezdeményezésére a felek írásban a felmentési idő 59/A. § szerinti tartamánál rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.”

(2) A Hjt. 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szakmailag alkalmatlan minősítést kapott személy szolgálati viszonyát 30 napos felmentési idővel, a szolgálatra méltatlanná vagy nemzetbiztonsági szempontból neki felróható okból alkalmatlanná vált személy szolgálati viszonyát felmentési idő nélkül kell megszüntetni.”

13. § A Hjt. 61. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt:]

c) a terhesség ideje, a szülést követő 3 hónap, a szülési szabadság, a gyermekgondozás céljából – a gyermek három éves koráig – kapott illetménynélküli szabadság, valamint illetménynélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermekgondozási segély folyósításának ideje.”

14. § A Hjt. a következő 69/A. §-sal egészül ki:

69/A. § Annak a volt hivatásos állományú katonának, akinek szolgálati jogviszonya a szolgálat érdekében áthelyezéssel köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyra változik, és ezt követően ismét szolgálati jogviszonyt létesít, az ismételt szolgálati viszony létesítésekor a 69. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”

15. § A Hjt. 77. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól]

c) az orvosi vizsgálat teljes időtartamára, továbbá az egészségügyi szabadságot nem igénylő egészségügyi kezelések időtartamára;”

16. § A Hjt. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állomány speciális beosztást betöltő tagja – az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig – a 83. § (9) bekezdésében meghatározott kivétellel, kizárólag a (2) bekezdés szerinti meghatározott várakozási idő leteltekor lép elő a következő rendfokozatba.”

17. § A Hjt. 101. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre módosul:

„(2) Az (1) bekezdés b)–e) pontjaiban megjelölt egészségügyi szabadság mértéke – ha mindkét szülő az állomány tagja – a szülőket együttesen illeti meg.”

18. § A Hjt. 103. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az éves szabadság megállapítása során jogszerző időnek kell tekinteni:

a) tizenkét éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott illetménynélküli szabadság első évét,

b) a harminc napot meg nem haladó illetménynélküli szabadság időtartamát.”

19. § A Hjt. 110. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állomány tagja illetménykiegészítésre jogosult, ha]

a) a minisztériumban, a minisztérium hivatalaiban, ügynökségeiben, valamint országos parancsnokságon,”

[teljesít szolgálatot.]

20. § A Hjt. 114. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő pont lép:

[Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:]

s) a kórházban, krónikus egészségügyi és rehabilitációs intézetben három műszakban foglalkoztatott katona orvos, egészségügyi tiszt, tiszthelyettes délutáni, illetőleg éjszakai pótlékának óránkénti mértéke a délutáni műszakban 0,5–0,75%, az éjszakai műszakban pedig 1,0–1,5%;”

21. § A Hjt. 114/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 47/A. § (2) bekezdése alapján tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítés idejére a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra, az állománytábla szerinti beosztásához tartozó kategóriának megfelelő beosztási illetményre, valamint – iskolai végzettségétől és a szolgálatteljesítési helyétől függően – illetménykiegészítésre, továbbá laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési ellátásra és a szolgálatteljesítésének ideje alatt helyközi utazási költségeinek a megtérítésére jogosult. A 47/A. § (3) és (4) bekezdései alapján tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos állomány esetében a szolgálatteljesítés idejét, az illetményét, a költségtérítések, kedvezmények és támogatások mértékét a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.”

22. § A Hjt. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

123. § „Távolléti díjként az állomány tagja részére a kifizetés esedékességekor járó alapilletmény, az illetménykiegészítés, a rendszeres illetménypótlék, valamint a rendszeres kiegészítő illetmény együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. Rendszeres illetménypótlékként a 111–112. §-okban, valamint a 114. § (1) bekezdésének a), l)–q) és t)–v) pontjaiban felsorolt pótlékokat, továbbá a 252. § (2) bekezdésében meghatározott titkosszolgálati pótlékot kell figyelembe venni.”

23. § A Hjt. 125. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állomány tagjai étkezési hozzájárulásra jogosultak, kivéve azokat, akik 30 napnál hosszabb illetménynélküli szabadságon, illetve a 263. § szerinti esetekben a szolgálattól 30 napot meghaladóan távol vannak, valamint akik jogszabály alapján térítésmentes étkezésben részesülnek.”

24. § (1) A Hjt. 126. § (1) bekezdése a következő g)–i) pontokkal egészül ki:

[A hivatásos állomány tagja lakhatási támogatásra – a végleges letelepedés esetét kivéve – a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében jogosult a következők szerint:]

g) a részére juttatott a minisztérium rendelkezése alatt lévő lakás – kivéve, ha az részben vagy egészben felújított – felújításához részleges lakásfelújítási átalányra;

h) a szolgálati érdekű, helyőrségváltással is járó áthelyezés és átköltözés következtében visszaadott állami vagy önkormányzati tulajdonú bérlakás helyreállítási kötelezettségeinek teljesítéséhez lakáskarbantartási költségtérítésre;

i) szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés, továbbá más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés következtében más lakóhelyre történő költözködéshez – külön jogszabályban megállapított feltételekkel – a honvédelmi szerv által nyújtott költségtérítés, általány (utazásra, ingóságok szállítására, költözködésre).”

(2) A Hjt. 126. § (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A hivatásos állomány tagjának magántulajdonú lakás megszerzéséhez – (3) bekezdésben foglalt kivétellel –

a) a katonai szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel, vagy

b) csak a szolgálati (rokkantsági, baleseti rokkantsági) nyugállományba helyezésről szóló parancs (határozat) közlését követően

lehet vissza nem térítendő juttatást nyújtani.

(3) A (2) bekezdés szerinti eseteken felül a hivatásos állomány tagjának vissza nem térítendő támogatást lehet nyújtani, ha a hivatásos állomány tagját haderő-átalakítás, átszervezés következtében helyőrségváltással is járó beosztásba helyezik át (nevezik ki), és három éven belül az új szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében történő lakásszerzéshez kéri a vissza nem térítendő juttatást.”

25. § A Hjt. 127. § (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„Nem jár utánpótlási egyenruházati ellátmány az 1 évet meghaladó illetménynélküli szabadság időtartamára és a 263. § szerint a szolgálati idő számítása szempontjából figyelembe nem vehető 1 évet meghaladó időtartamra.”

26. § A Hjt. 131. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fenyítés mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy – figyelembe véve az elkövető magatartását és szolgálati rendhez való viszonyát, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményeket – a figyelmeztetés is elégséges.”

27. § A Hjt. 133. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Hvt. 70. §-a (1) bekezdésének a)–d), f)–h) pontjában, továbbá a 121. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szolgálati feladatok végrehajtásával együtt járó veszély során az állomány tagja végszükségre nem hivatkozhat.”

28. § A Hjt. 143. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A fegyelmi vizsgálat a fegyelmi eljárást elrendelő határozat aláírásával kezdődik és az összefoglaló jelentés elkészítésével fejeződik be.”

29. § (1) A Hjt. 154. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyelmi vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját és képviselőjét felhívja, hogy az iratismertetésen – a felhívásban megjelölt időpontban – jelenjen meg.”

(2) A Hjt. 154. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vizsgáló az iratismertetést követően jelentésben foglalja össze a fegyelmi vizsgálattal kapcsolatos ténymegállapításait, az állomány eljárás alá vont tagja és képviselője észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A keletkezett iratokat és a jelentést a fegyelmi vizsgálat befejezését követő 3 napon belül átadja a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnoknak.”

30. § A Hjt. 156. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Ha az elöljáró a fegyelmi vizsgálat felterjesztett anyagát elbírálásra alkalmasnak tartja – az iratok kézhezvételétől számított 15 napon belül – meghallgatást tűz ki és dönt a fegyelmi ügyben. Ennek keretében fenyítést szab ki, vagy ha a tényállás nincs kellően felderítve, illetve olyan eljárási szabálysértés történt, ami az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolja, kiegészítő eljárást rendel el. A kiegészítő eljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot, ez azonban nem számít bele az elbírálás határidejébe.”

31. § A Hjt. 158. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a fegyelmi eljárás során azt állapították meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló magatartás bűncselekmény, vagy fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés alapos gyanújának megállapítására alkalmas, az illetékes nyomozó, illetve szabálysértési hatósághoz feljelentést kell tenni.”

32. § A Hjt. 159. § (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok döntését határozatba kell foglalni, amely bevezető, valamint rendelkező részből és indokolásból áll:”

33. § (1) A Hjt. 164. § (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A fenyítés jogerős és végrehajtható, ha

a) a jogorvoslati jogról lemondtak, a lemondás napján;

b) az első fokú fegyelmi határozat ellen – az erre nyitva álló határidőn belül – fellebbezést nem jelentettek be a határidő elteltét követő napon;

c) a miniszter által hozott határozat, illetve a másodfokú határozat ellen – az erre nyitva álló határidőn belül – a bírósághoz keresetet nem nyújtottak be a határidő elteltét követő napon;

d) a fellebbezést vagy a keresetet visszavonták, a visszavonás napján;

e) a bíróság a benyújtott kereset alapján a fegyelmi felelősséget jogerősen megállapította, a jogerő beállta napján.

(3) A (2) bekezdés a)–d) pontjai esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését és időpontját a jogerőre emelkedett határozatot hozó parancsnok (vezető) állapítja meg, amit záradékként rávezet a fegyelmi határozatra.”

(2) A Hjt. 164. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A jogorvoslati jogról való lemondás tényét és időpontját jegyzőkönyvbe kell foglalni és a határozat irattári példányára rá kell vezetni.”

34. § A Hjt. 168. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha az állomány tagja terhére rótt bűncselekmény a Honvédség tekintélyét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan sérti vagy veszélyezteti, illetve a büntetőeljárás miatt az elkövetőnek a szolgálattól való távol tartása indokolt.”

35. § A Hjt. 223. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a per alpereseként – a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – azt a szervezeti egységet kell megjelölni, amelyben az állomány keresetet előterjesztő tagja a jogvita alapját képező döntés vagy mulasztás időpontjában szolgálatát teljesítette.”

36. § A Hjt. 225. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személyi állományról személyügyi alap-, összesített és központi (hivatalos) nyilvántartást (a továbbiakban együtt: személyügyi nyilvántartások), valamint fegyelmi alap-, összesített és központi (hivatalos) nyilvántartást (a továbbiakban együtt: fegyelmi nyilvántartások) kell vezetni. A fegyelmi nyilvántartást a katonai szervezet jogi és igazgatási szerve vezeti.

(2) A hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos szolgálatot teljesítő személyekről személyügyi, fegyelmi alapnyilvántartást az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél, az összesített nyilvántartást az elöljáró parancsnok szervezeti egységénél, központi személyügyi, fegyelmi nyilvántartást a miniszter által kijelölt központi szervnél kell vezetni.”

37. § A Hjt. 226. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A személyügyi, fegyelmi alapnyilvántartás keretében az állomány tagjairól személyi anyaggyűjtőt kell vezetni, amely a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos, a szolgálati viszony fennállása alatt és azt követően keletkezett iratokat és okmányokat tartalmazza. Az anyaggyűjtő a szolgálati jogviszony megszűnését követő 3 évig tartalmazza a jogerős fegyelmi döntésekre vonatkozó adatokat.”

38. § A Hjt. 228. § a következő (4)–(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A fegyelmi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:

a) a saját adatait illetően az állomány tagja;

b) az alárendeltjei vonatkozásában az állományilletékes parancsnok;

c) a jogi és igazgatási szervezet feljogosított ügyintézője;

d) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személyek;

e) a miniszter, az államtitkár és a Honvéd Vezérkar főnöke, továbbá feladatai ellátása körében a más állami vezető;

f) a fegyelmi, szabálysértési és büntető ügyben eljáró személy;

g) az illetmény számfejtését végző szervek, illetve személyek, a feladat elvégzéséhez feltétlen szükséges mértékben;

h) a törvényben meghatározott egyéb szervek és személyek.

(5) A központi fegyelmi nyilvántartásba történő betekintéshez a (4) bekezdés a), c)–g) pontjában meghatározott személyek kivételével a miniszter által kijelölt központi fegyelmi nyilvántartást vezető szerv vezetője hozzájárulása szükséges, aki ezt a jogkörét átruházhatja.

(6) A központi fegyelmi nyilvántartásban kezelt adatok a titokvédelmi rendelkezések figyelembevételével statisztikai, illetve tudományos kutatási célra felhasználhatók, és e célra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az adatállományok átadásához minden esetben a miniszter által kijelölt központi fegyelmi nyilvántartást vezető szerv vezetőjének írásbeli engedélye szükséges.”

39. § (1) A Hjt. 259. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek állományában szolgálati viszonyban eltöltött és a korábbi szabályok szerint beszámítható szolgálati időt a szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell elismerni.”

(2) A Hjt. 259. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából a közszolgálati jogviszonyban eltöltött, illetőleg ilyennek minősített időket, a pótszabadság mértéke szempontjából pedig ezek mellett a munkaviszonyban eltöltött időt is figyelembe kell venni.”

40. § A Hjt. 261. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe a 2007. szeptember 1-jét követően megkezdett, (esetenként) 30 napot meghaladó illetménynélküli szabadságon töltött idő, kivéve, ha az állomány tagja ezen időszakra a nyugdíjjárulékot megfizette. A gyermekgondozás céljából igénybe vett illetménynélküli szabadság szolgálati nyugdíjjogosultság alapját képezi.”

41. § A Hjt. 262. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem számítható kedvezményesen az az idő, ami alatt az (1) bekezdésben meghatározottak – folyamatosan 60 napot meghaladóan – nem a beosztásuknak megfelelő feladatot látnak el.”

42. § (1) A Hjt. 287. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[a) a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, szünetelésének, megszüntetésének, tartalmának részletes szabályait, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök gyakorlásának, a személyügyi igazgatásnak és nyilvántartásnak a rendjét, ideértve:]

ad) a dicsérő és a fegyelmi jogkört gyakorló szolgálati elöljárók körét és hatáskörüket, valamint a fegyelmi nyilvántartás rendjét,”

(2) A Hjt. 287. § (2) bekezdés a) pontja a következő ah) alponttal egészül ki:

[a) a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, szünetelésének, megszüntetésének, tartalmának részletes szabályait, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök gyakorlásának, a személyügyi igazgatásnak és nyilvántartásnak a rendjét, ideértve:]

ah) a szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályait;”

(3) A Hjt. 287. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő három hónapon belül rendeletben szabályozza:]

f) a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, ideértve különösen

fa) a szerződéses állomány 5 évet már szolgálatban töltött és legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt tagjának a 126. § (1) bekezdése szerinti egyéb lakhatási támogatásra jogosultságát és annak feltételeit,

fb) a lemondási időre a lakhatási támogatások vonatkozásában eltérő szabályok megállapítását,

fc) a lakhatási támogatások egyéb feltételeit, a végleges letelepedés támogatásának eltérő szabályait, a végrehajtás részletes szabályozását, a szolgálati hely szerinti település vonzáskörzetének meghatározását, valamint az állomány hősi halottá nyilvánított tagja részére nyújtott kamatmentes kölcsönből fennálló tartozás elengedésének részletes szabályait,

fd) a Honvédség létszámigénye kielégítését támogató, ösztönző rendszer részletes szabályait,

fe) a legénységi állományúakra vonatkozó eltérő szabályokat, ideértve a szolgálat érdekében áthelyezettek házastársára, gyermekére tekintettel folyósítható juttatások szabályait,”

43. § (1) A Hjt. 5. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:

A személyügyi és a fegyelmi nyilvántartás adatköre”

(2) A Hjt. 5. számú mellékletének X. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„X. Fegyelmi adatok

– a személyügyi nyilvántartás adatai, a szolgálatteljesítés szerinti helyőrség,

– a fegyelmi eljárást elrendelő, felfüggesztő, megszüntető szerv megnevezése, a határozat száma, kelte,

– a fegyelmi vétség megnevezése,

– a jogerős határozatban megállapított tényállás rövid leírása,

– a kiszabott fenyítés neme és mértéke, a jogkövetkezmény alkalmazásának mellőzése esetén annak oka,

– a szankció hatálya, a hatály alóli mentesülés időpontja.”

(3) A Hjt. 5. számú melléklete a következő XV. ponttal egészül ki:

„XV. Kártérítési adatok:

– kártérítési kötelezettség mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok.”

Záró rendelkezések

44. § (1) E törvény – a (2) bekezdés kivételével – 2007. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 11. és 12. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba, és az ezt követően közölt felmentésekre kell alkalmazni.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hjt. 21. § (3) bekezdésében „– a 76. § esetét kivéve –” szövegrész, a 46. § (3) bekezdésének e) pontja, a 47/A. § (4) bekezdésében a „legfeljebb három hónappal” szövegrész, a 67. § (5) bekezdésében a „(3), illetve” szövegrész, és a 272. § (2) bekezdése hatályát veszti.

(4) A Hjt. 41. § (12) bekezdésében a „40 évesnél” szövegrész helyébe a „47 évesnél” szövegrész, 60. § (2) bekezdésében az „A hivatásos állomány tagja” szövegrész helyébe „Az állomány tagja” szövegrész, 143. § (1) bekezdésében, 145. § (2) bekezdésében, 146. § (3) bekezdésében, 153. § (2) bekezdésében, 155. § (3) bekezdésében a „vizsgálat” szövegrész helyébe a „fegyelmi vizsgálat” szövegrész, 144. § (2) bekezdésében a „vizsgálatban” szövegrész helyébe a „fegyelmi vizsgálatban” szövegrész lép.

(5) E törvény hatálybalépését követően köztisztviselői és közalkalmazotti munkakört csak kivételes feladat-, hatáskörváltozás, szervezet-átalakítás, létszámcsökkentés esetén lehet katonai beosztássá átminősíteni.

(6) 2007. december 31-ig meg kell határozni azokat a munkaköröket, melyeket csak hivatásos és szerződéses katonai jogviszonyban álló tölthet be. A törvény hatálybalépését követően megüresedő munkakör esetében haladéktalanul meg kell határozni, hogy a munkakör hivatásos és szerződéses katonai beosztásnak minősül-e.

(7) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a hivatásos és szerződéses katonai beosztással járó munkaköröket.2

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!