nyomtatás  nagyítás kicsinyítés  ablak bezárása 
Címer Jogszabálykereső
Szolgáltatja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
Logó
37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet
az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról
2011-10-06
2012-06-30

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet

az építésügyi hatósági eljárásokról,
valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (2) bekezdés a), b), e) és i) pontjában,

a 3–25. §, valamint a 2. melléklet tekintetében az Étv. 62. § (2) bekezdés a) és i) pontjában,

a 26–27. §, valamint az 1. melléklet VI. fejezete és az 5. melléklet VIII. fejezete tekintetében az Étv. 62. § (2) bekezdés a) pontjában,

a 48–50. §, valamint az 5. melléklet tekintetében az Étv. 62. § (2) bekezdés b) pontjában,

a 43. § (5) bekezdése tekintetében az Étv. 62. § (2) bekezdés e) pontjában,

a 28–47. §, valamint az 1., 3., 4. és 6–9. melléklet tekintetében az Étv. 62. § (2) bekezdés i) pontjában

foglalt felhatalmazás alapján,

az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet alkalmazási köre

1. §1 (1)2 Ezt a rendeletet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel alkalmazni kell az Étv. 2. § 36. pontja szerinti építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárás lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelményére.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) – az antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak kivételével – a sajátos építményfajtákkal,

b) a külön jogszabály szerinti víziállásokkal, a vízimunkákkal, vízi-, úszó- és hajózási létesítményekkel,

c) a robbantóanyagok tárolására szolgáló építményekkel,

d) a földmérési jelekkel és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokkal és észlelő pillérekkel,

e) a barlangban történő építési tevékenységgel

kapcsolatos építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelményére.

(3) E rendelet rendelkezéseit a felvonóval, a mozgólépcsővel és a mozgójárdával, a műemlékkel, a honvédelmi, a katonai és a nemzetbiztonsági célú építménnyel kapcsolatos dokumentációkra is alkalmazni kell, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Antenna: az elektronikus hírközlési építmények olyan berendezése, amely elektromágneses jelek vételére vagy sugárzására, illetve amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál.

2.3 Antennatartó szerkezet: olyan elektronikus hírközlési építmény, amely az antenna elhelyezésére, tartószerkezetére szolgál.

3.4 Antennához, antennatartó szerkezetekhez tartozó műtárgy: különösen földelési, villámvédelmi eszközök, valamint a tápáram ellátás biztosításához szükséges eszközök és az elektronikus hírközlési berendezések elhelyezéséhez, védelméhez szükséges építmény, berendezés (szekrény vagy konténer).

4–5.5

II. Fejezet6

3. §7

4. §8

A szakhatóság állásfoglalása

5. §9

A tervtanács, a szakértő és a hatósági közvetítő

6. §10

Adatok beszerzése más szervtől belföldi jogsegély keretében

7. §11

Ügyintézési határidő

8. §12

Helyszíni szemle

9. §13

A döntés részletes tartalmi követelményei

10–11. §14

A hatósági döntés közlése és kézbesítése

12–13. §15

Eljárás felfüggesztése

14. §16

15. §17

III. Fejezet

AZ EGYES ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK

16. §18

16/A. §19

A kérelem és a bejelentés

17. §20

Az építési jogosultság megállapítása

18. §21

19. §22

20. §23

Építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat24

20/A. §25

Az engedélykérelem (bejelentés) tárgyában hozott döntés tartalmi követelményei

21. §26

22–23. §27

2. Cím

AZ EGYES ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

24–25. §28

26–27. §29

28–31. §30

Összevont eljárás31

31/A. §32

31/B. §33

31/C. §34

Bontási engedélyezési és bejelentési eljárás

32–33. §35

34–35. §36

Használatbavételi engedélyezési és bejelentési eljárás

36–39. §37

Fennmaradási engedély

40–41. §38

3. Cím

KÖTELEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS

Építésrendészeti és kötelezési eljárás39

42–46. §40

AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ41

47. §42 Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló kormányrendeletben meghatározott építésügyi hatósági eljárások lefolytatásához az e rendelet szerinti összetételű és műszaki tartalmú építészeti-műszaki dokumentáció szükséges.

IV. Fejezet43

48. § (1)44 A tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki tervdokumentációját (a továbbiakban: tervdokumentáció) a tervezett építmény helyének, környezetének, rendeltetésének, a tervezett építési tevékenység jellegének, a tervfajtának, valamint az építésügyi hatósági eljárás jellegének megfelelő – az 5. mellékletben meghatározott – tartalmú és részletezettségű dokumentumokból magyar nyelven kell összeállítani.

(2) A tervező az építészeti-műszaki dokumentáció összeállítása során gondoskodik arról, hogy az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan hitelt érdemlő dokumentum (terv, képfelvétel, hivatalos feljegyzés, egyéb okirat, nyilatkozat stb.), amely a tervezés alapját képezte, és amely lehetővé teszi a döntés meghozatalát, az építésügyi hatósági engedély megadása feltételeinek vizsgálatát, igazolását.

(3) Az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv

a) a jogszabállyal védett építményen vagy területen történő építési tevékenység esetén, vagy

b) ha azt külön jogszabály előírja.

49. § A dokumentációban az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítését a vonatkozó szabványok alkalmazása hiányában azokkal legalább egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával kell igazolni.

50. § (1) A tervdokumentációt aláíró-címlappal, tartalomjegyzékkel és tervjegyzékkel kell ellátni. A címlap az engedélyezés tárgyát képező építési tevékenység szabatos megnevezésén és az ingatlan azonosító adatain túl tartalmazza az építtető nevét, illetve cég megnevezését, a tervező nevét. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett minden tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező sajátkezű aláírását.

(2) Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell:

a) a tervezett építési tevékenység megnevezését, az építmény rendeltetését,

b) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,

c) az adott tervrajz szabatos megnevezését és méretarányát önálló ábránként,

d) a tervezők nevét és eredeti aláírását,

e) a tervezés időpontját,

f) az építésügyi hatósági engedélyt kérelmező nevét és eredeti aláírását.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

51. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indult elsőfokú eljárásban kell alkalmazni.

(2)–(3)45

(4)46

52. §47 E rendeletnek az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet módosításáról szóló 19/2010. (V. 13.) NFGM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését48 követően indult ügyekben vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

1. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez49

Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenységek

Építési engedélyezés, bejelentés

 

Engedélyezés

Bejelentés (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett)

Engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek

Építési engedélyezési eljárás

Egyszerűsített építési engedélyezési eljárás

I.

II.

III.

IV.

V.

1.

Építmény építése,
bővítése,
elmozdítása a II–V. oszlopokban foglalt kivételekkel.

Akkreditált intézet által bevizsgált technológiával, szerkezeti elemekkel, rétegrenddel és kialakítással (ETA, ÉME) rendelkező könnyűszerkezetes épületek (kész- vagy gyorsház stb.) építése.

a) Azon meglévő építmény bármely okból történő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megerősítése, homlokzatának megváltoztatása, tetőtér-beépítése, mely építése e rendelet szerint építési engedélyhez, egyszerűsített építési engedélyhez kötött lenne, ha a felsorolt építési tevékenység során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit is meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni.
b) Az e rendelet szerint építési engedélyezéshez vagy egyszerűsített építési engedélyhez kötött, használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező, építőipari kivitelezés alatt álló építmények tartószerkezeti rendszerének vagy tartószerkezeti elemeinek megváltoztatása, megerősítése (módosított építési engedélyezés).

a) Azon meglévő építmény bármely okból történő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megerősítése, homlokzatának megváltoztatása, tetőtér-beépítése, mely építése e rendelet szerint bejelentéshez kötött lenne, ha a felsorolt építési tevékenység során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit is meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni.
b) Az e rendelet szerint bejelentéshez kötött, használatbavételi bejelentéssel még nem rendelkező, építőipari kivitelezés alatt álló épületek tartószerkezeti rendszerének vagy tartószerkezeti elemeinek megváltoztatása.

Meglévő építmény bármely okból történő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, tetőtér-beépítése, ha a felsorolt építési tevékenység során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, nem kell átalakítani, nem kell elbontani, nem kell megerősíteni.

2.

 

 

Temető területén sírbolt, urnasírbolt építése 50 m2-t és 3,0 m építménymagasságot meghaladó méretben.

Temető területén sírbolt, urnasírbolt építése 50 m2 vagy annál kisebb és 3,0 m építménymagasságot nem meghaladó méretben.

Temető területén urnasírhely, (kettős) sírhely, sírjel és urnafülke építése, elhelyezése.

3.

 

Műemléki vagy világörökség területen lévő telek közterület felőli telekhatárán kerítés építése.

 

 

Kerítés építése.

4.

 

 

 

Építményben építésügyi hatósági engedélyezéshez nem kötött építési munkával járó vagy építési munkával nem járó, a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása (egyesítés, leválasztás).

 

5.

Műemlék építmény
a) homlokzatán végzett átalakítási, felújítási, vakolási, színezési, felületképzés-módosítási építési tevékenység, vagy nyílászáró-csere;
b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy, égéstermék-elvezető létesítése;
c) homlokzatán, tetőzetén hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül.

Műemléki területen lévő telken meglévő nem védett építmény
a) homlokzatán végzett átalakítási, felújítási, vakolási, színezési, felületképzés-módosítási építési tevékenység, vagy nyílászáró-csere;
b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy, égéstermék-elvezető létesítése;
c) homlokzatán, tetőzetén, valamint műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül.

Önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított meglévő építmény
a) homlokzatán végzett átalakítási, felújítási, vakolási, színezési, felületképzés-módosítási építési tevékenység, vagy nyílászáró-csere;
b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy, égéstermék-elvezető létesítése;
c) homlokzatán, tetőzetén hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül.

Védetté nyilvánított területen lévő telken meglévő nem védett építmény
a) homlokzatán végzett átalakítási, felújítási, vakolási, színezési, felületképzés-módosítási építési tevékenység, vagy nyílászáró-csere;
b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy, égéstermék-elvezető létesítése;
c) homlokzatán, tetőzetén hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül.

Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, a homlokzatfelület színezése, a felületképzés megváltoztatása.

6.

 

 

Polgári lőtér műtárgyainak építése.

 

 

7.

 

 

Elektronikus hírközlési építmény- az 5. sorban meghatározottak kivételével – esetében
a) antenna elhelyezése, ha bármely irányú teljes mérete
a 4,0 m-t meghaladja;
b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha – az antennával együtt mért – bármely irányú teljes mérete
a 6,0 m-t meghaladja.

Műemléki területen
a) antenna elhelyezése, ha bármely irányú teljes mérete
a 4,0 m-nél kisebb;
b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha – az antennával együtt mért – bármely irányú teljes mérete
6,0 m-nél kisebb.

Elektronikus hírközlési építmény létesítése – az 5. sor I., II., III., IV. és V. oszlopában és a 7. sor IV. oszlopában meghatározottak kivételével – az alábbi feltételek együttes teljesülése esetében:
a) antenna létesítése, ha bármely irányú teljes mérete 4,0 m vagy annál kisebb, és
b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha – az antennával együtt mért – bármely irányú mérete 6,0 m vagy annál kisebb, és
c) antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését nem igényli.

8.

 

 

A telek természetes terepszintjének végleges jellegű megváltoztatása
a) beépítésre nem szánt, védett természeti területen, Natura 2000 területen 1,0 m-t meghaladóan,
b) egyéb területen 2,0 m-t meghaladóan.

A telek természetes terepszintjének 2,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása.

A telek természetes terepszintjének 1,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása.

9.

 

 

a) 6,0 m építménymagasságot meghaladó, új, önálló (szabadon álló) égéstermék-elvezető létesítése.
b) Meglévő építményben égéstermék-elvezető létesítése, ha emiatt az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit is meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni.

a) 6,0 m építménymagasságot nem meghaladó, új, önálló (szabadon álló) égéstermék-elvezető létesítése.
b) Meglévő építményben égéstermék-elvezető létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével.

 

10.

 

Megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval nem rendelkező építményszerkezetű tömegtartózkodás céljára alkalmas
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó;
b) mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény;
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek);
d) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény
építése.

Megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval nem rendelkező építményszerkezetű
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó;
b) mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény;
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek);
d) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény
építése.

 

 

11.

 

Megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, állandó jellegű, 180 napot meghaladóan fennálló, tömegtartózkodás céljára alkalmas
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény;
b) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény;
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek)
építése.

Védett természetvédelmi területen és NATURA 2000 területen megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, állandó jellegű, 180 napot meghaladóan fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény;
b) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény;
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek)
építése.

Megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, állandó jellegű, 180 napot meghaladóan fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény;
b) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény;
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek)
építése.

Megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, ideiglenes jellegű, legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény;
b) zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény;
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek)
építése.

12.

 

6,0 m vagy annál nagyobb építménymagasságú vagy 60 m3 vagy annál nagyobb térfogatú épített siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez építmény építése.

 

 

6,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú vagy 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú épített siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez építmény építése.

13.

 

 

a) A 100 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 6,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése.
b) Műemléki-, világörökség, védett természetvédelmi, NATURA 2000 területen az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény, állatkifutó és trágyatároló építmény építése.

Az 50 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése.

 

14.

 

 

Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, elhelyezése, ha
a) annak talapzatával együttmért magassága
6,0 m-nél nagyobb, vagy
b) a talapzatának magassága 6,0 m-nél nagyobb.

Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel emlékfal építése, elhelyezése, ha
a) annak talapzatával együttmért magassága
3,0 m-nél nagyobb, vagy
b) a talapzatának magassága 3,0 m-nél nagyobb.

Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, elhelyezése, ha
a) annak talapzatával együttmért magassága 3,0 m-nél kisebb,
b) a talapzatának magassága
3,0 m-nél kisebb.

15.

 

 

Építménytől különállóan a 20,0 m2-es felületnagyságot vagy a 3,0 m-es magasságot meghaladó, tartószerkezettel is rendelkező reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése.

Építményen vagy attól különállóan a 2,0 m2-es felületnagyságot meghaladó reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése.

A 2,0 m2-es vagy attól kisebb felületnagyságú reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése.

16.

 

 

A rendezett terepszinttől számított 2,0 m-nél magasabb támfal építése és legalább egy ilyen méretű támfal által határolt támfalgarázs építése.

A rendezett terepszinttől számított 2,0 m vagy annál alacsonyabb támfal építése.

A rendezett terepszinttől számított 1,0 m vagy attól alacsonyabb támfal építése.

17.

 

 

Közforgalom elől elzárt telken belül 3,0 m fesztávnál nagyobb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése.

Közforgalom elől elzárt telken belüli, tehergépjármű-forgalommal terhelt út építése.

Közforgalom elől elzárt telken belüli, tehergépjármű-forgalommal nem terhelt út és 3,0 m fesztávú vagy annál kisebb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése.

18.

 

 

 

Az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy nyitható-csukható szerkezetű, kinyitott állapotban a homlokzati síktól 4,0 m vagy annál nagyobb kiállású vagy 30,0 m2 vagy annál nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése.

Az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy nyitható-csukható szerkezetű, kinyitott állapotban a homlokzati síktól 4,0 m vagy annál kisebb kiállású vagy 30,0 m2 vagy annál kisebb vízszintes vetületű előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése.

19.

 

 

Az épület szerkezetével egybe- vagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 4,0 m-nél nagyobb kiállású vagy 50,0 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető építése.

Az épület szerkezetével egybe- vagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 4,0 m vagy annál nem nagyobb kiállású vagy 25,0 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető építése.

Az épület szerkezetével egybe- vagy összeépített, fix, a homlokzati síktól 2,0 m-nél nem nagyobb kiállású vagy 25,0 m2-nél nem nagyobb vízszintes vetületű előtető, védőtető építése.

20.

 

 

a) 100 m2 bruttó alapterületet meghaladó és 6,0 m-es építménymagasságnál nagyobb méretű,
aa) az év során legfeljebb 180 napra felállított idényjellegű, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése beépítésre szánt területen
ab) az év során 180 napot meghaladóan felállított állandó jellegű, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése beépítésre nem szánt
területen
b) Beépítésre szánt területen 50,0 m2 bruttó alapterületet meghaladó és 6,0 m vagy annál nagyobb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése.

Az év során 180 napot meghaladóan felállított állandó jellegű, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése
a) beépítésre nem szánt területen 100 m2 vagy annál kisebb alapterülettel és 6 m vagy annál kisebb építménymagassággal,
b) beépítésre szánt területen 50,0 m2 vagy annál kisebb alapterülettel és 6,0 m vagy annál kisebb építménymagassággal.

Az év során legfeljebb 180 napra felállított idényjellegű, huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló üvegház építése
a) beépítésre nem szánt területen méretkorlátozás nélkül,
b) beépítésre szánt területen 100,0 m2 vagy annál kisebb alapterülettel és 6,0 m vagy annál kisebb építménymagassággal.

21.

 

 

100,0 m3 -nél nagyobb térfogatú vagy 2,0 m-nél mélyebb magánhasználatú épített kerti víz-, fürdőmedence, épített kerti tó építése.

50,0 m3 -nél nagyobb térfogatú vagy 1,0 m-nél mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, épített kerti tó építése.

50,0 m3-nél nem nagyobb térfogatú vagy 1,0 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, épített kerti tó építése.

22.

 

 

Fóliasátor építése
a) beépítésre nem szánt területen – a mezőgazdasági terület kivételével – állandó (nem idényjellegű, több mint 180 napra felállított) méretkorlát nélkül;
b) beépítésre szánt területen
ba) idényjelleggel (legfeljebb 180 napra felállított) bruttó 500,0 m2-nél nagyobb alapterülettel és 7,0 m-nél nagyobb építménymagassággal,
bb) állandó jelleggel (nem idényjellegű, 180 napnál hosszabb időre felállított),
3,0 m-nél nagyobb építménymagassággal.

 

Fóliasátor építése
a) beépítésre nem szánt területen belül mezőgazdasági területen idő- és méretkorlát nélkül, egyéb övezetben idényjelleggel (legfeljebb 180 napra felállított), méretkorlát nélkül;
b) beépítésre szánt területen
ba) idényjelleggel (legfeljebb 180 napra felállított) és bruttó 500,0 m2 vagy annál kisebb alapterülettel és 7,0 m vagy annál kisebb építménymagassággal,
bb) állandó jelleggel (nem idényjellegű, 180 napnál hosszabb időre felállított) 3,0 m vagy annál kisebb építménymagassággal és bruttó 500,0 m2 vagy annál kisebb alapterülettel.

23.

 

 

 

Közterületen közhasználatú park, játszótér, sportpálya építőipari megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve műszaki specifikációval nem rendelkező műtárgyainak építése.

a) Nem közterületen (nem közhasználatú) park, játszótér, sportpálya műtárgyainak építése, továbbá park, játszótér, sportpálya kialakításához szükséges egyéb építési tevékenység végzése.
b) Közterületen (közhasználatú) park, játszótér, sportpálya építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve műszaki specifikációval rendelkező műtárgyainak építése, továbbá park, játszótér, sportpálya kialakításához szükséges egyéb építési tevékenység végzése.

24.

Az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel járó és 500,0 m2 vagy annál nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése.

Az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel járó és 500,0 m2-nél kisebb, de
30,0 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése.

Az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel járó
és 30,0 m2-es vagy annál kisebb,
de 10,0 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése.

 

Az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint személygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel járó és 10,0 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése.

25.

 

 

 

 

Napenergia-kollektor, napelem, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, szelektív hulladékgyűjtő, szőnyegporoló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.

26.

 

 

 

 

Növénytámasz elhelyezése.

27.

 

 

 

 

Magasles, vadetető, erdei építmény építése.

28.

 

 

 

 

E rendelet hatálya alá tartozó közműbecsatlakozási- és közműpótló műtárgy építése.

29.

 

 

 

 

Háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló építése.

30.

 

 

 

 

Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor stb.), kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, pihenés célját szolgáló kerti építmény
(pl. lábon álló kerti tető, pavilon), kerti szabadlépcső, kerti tereplépcső és lejtő építése.

31.

 

 

 

 

Háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem építése.

32.

 

 

 

 

Zászlótartó oszlop (zászlórúd) és zászlótartó építése.

33.

 

 

 

 

Geodéziai építmény építése.

34.

 

 

 

 

Építmény építéséhez szükséges, annak használatbavételekor elbontandó állványzat, felvonulási épület építése mérethatár nélkül.

35.

 

Műemlékben huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása.

Műemléki területen meglévő építményben huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása.

Lakás rendeltetésének változása, egyéb rendeltetésű építmény rendeltetésének lakás rendeltetéssé módosításának bejelentése.

Építményben önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

Bontási engedélyezés, bejelentés

 

VI. Bontási engedély

VII. Bontási bejelentés (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett)

VIII. Bontási engedély és bontási bejelentés nélkül végezhető bontási tevékenységek (a VI–VII. oszlopban előírtak figyelembevételével)

1.

a) Az 500,0 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-nél magasabb építménymagasságú építmény bontása.
b) Műemlék telkén álló építmény, építményrész bontása.
c) Műemléki területen 100,0 m3-nél nagyobb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten 2,0 m-nél nagyobb építménymagasságú építmény bontása.

a) Az 500,0 m3-es és annál kisebb térfogatú vagy a rendezett terepcsatlakozástól mérten 6,0 m-es és annál kisebb építménymagasságú építmény bontása, ideértve a lakóépületet is.
b) Műemléki területen 100,0 m3-es vagy annál kisebb térfogatú és a rendezett terepcsatlakozástól mérten
2,0 m-es vagy annál kisebb építménymagasságú építmény bontása.

Lakóépület kivételével a 300,0 m3-es és az annál kisebb térfogatú vagy a rendezett terepcsatlakozástól mérten 4,0 m-es és annál kisebb építménymagasságú egyszintes építmény bontása.

2.

Zártsorú vagy ikres beépítési mód esetében egy vagy több épület bontása mérethatár nélkül.

 

 

3.

 

Elektronikus hírközlési építmény bontása, ha
a) az antenna bármely irányú teljes mérete a 4,0 m-t meghaladja,
b) a műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet antennával együtt mért bármely irányú teljes mérete
a 6,0 m-t meghaladja.

Elektronikus hírközlési építmény bontása, ha
a) az antenna bármely irányú teljes mérete a 4,0 m-t nem haladja meg,
b) a műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet antennával együtt mért bármely irányú teljes mérete
a 6,0 m-t nem haladja meg.

4.

 

Mérettől függetlenül
a) polgári védelmi építmény (óvóhely), illetőleg
b) közterületről nyíló vagy az alatt lévő minden pince bontása.

 

5.

 

a) A rendezett terepszinttől számított 2,0 m-nél magasabb támfal lebontása.
b) 2,0 m-nél mélyebb pince bontása.

A rendezett terepszinttől számított 2,0 m-es vagy annál alacsonyabb támfal lebontása.

6.

 

Mérettől és rendeltetéstől függetlenül minden olyan építmény bontása, amely azbesztet tartalmaz.

 

7.

Egy teljes építményszint bontása többszintes építmény esetén.

 

 

8.

 

Égéstermék-elvezető bontása az 1. sor VI., VII. és VIII. oszlopában és a 7. sor VI. oszlopában foglaltak figyelembevételével.

 

Használatbavételi engedélyezés, bejelentés

 

IX. Használatbavételi engedély

X. Használatbavételi bejelentés (a bejelentéssel egyidejű használatbavétel mellett)

1.

Az I. és II. oszlop szerinti építési tevékenységek esetében.

A III. és IV. oszlop szerinti építési tevékenységek esetében.

2–4. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez50

5. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez

Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

I. Általános előírások

1. Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi elemei a tervezés tárgyától függően:

a) írásos munkarészek különösen:

aa) tartalomjegyzék,

ab) tervezési program,

ac) műszaki leírás,

ad) szakvélemény,

b) rajzi munkarészek különösen:

ba) ingatlan-nyilvántartási térképmásolat,

bb) a tervező által készített helyszínrajz,

bc) szükség szerint alapozási terv,

bd) vízszintes alaprajz (szükség szerint belsőépítészeti funkcionális alaprajzi kiegészítéssel),

be) függőleges metszetrajz a javasolt rétegrend feltüntetésével,

bf) az építmény különböző irányokból látható külső nézeteit ábrázoló nézetrajz (homlokzat),

bg) szakági terv szükség szerint,

bh) üzemeléstechnológiai terv szükség szerint,

c) egyéb munkarészek lehetnek:

ca) fotó,

cb) utcakép,

cc) makett,

cd) látványterv,

ce) álcázási terv,

cf) kilátási-rálátási terv,

d) a tartószerkezeti dokumentáció a tartószerkezet alábbi elemeiről tartalmaz írásos és/vagy rajzi munkarészeket:

da) alapozás,

db) teherhordó falak és pillérek,

dc) monolit és előre gyártott födémek és azok elemei (lemezek, gerendák, koszorúk, kiváltók stb.)

dd) szintek áthidalására szolgáló szerkezetek (lépcső, rámpa stb.).

2. Tartószerkezet: olyan építményszerkezet, szerkezeti elem, amelynek feladata az erőhatások felvétele és továbbítása (pl. a talajra). A tartószerkezet az építmény „erőtani vázát” alkotja, ezért erőtani (statikai) tervezéssel az egyensúly megtartására úgy kell méretezni, hogy a várható hatások (terhek) következtében a megengedett mértéket meghaladó mértékű elmozdulás, törés, repedés, folyás ne keletkezzék.

3. A tartószerkezeti műszaki leírás a tervezett tartószerkezet jellemzőit tartalmazza. Készülhet a tartószerkezeti terv kiegészítéseként, és önállóan, ha egyedül ez adja meg a tervezett építmény tartószerkezetének leírását, jellemzőit. A tartószerkezeti műszaki leírás tartalmaz minden olyan fontos jellemzőt, amelyet a tervező a szerkezet megtervezésénél figyelembe vett, illetve amelyet a kivitelezés során be kell tartani, így különösen:

a) a szerkezet alapvető rendszerének leírása,

b) az alkalmazott számítási modell,

c) a szerkezet típusa, méretei,

d) a társtervezők által megadott adatszolgáltatás (talajmechanika, gépészet stb.).

4. Közhasználatú építmény esetén a helyszínrajzon és a vonatkozó tervlapokon méretadatok megadásával ábrázolni kell az akadálymentes és biztonságos közlekedési lehetőséget biztosító megoldásokat a telek közterületi csatlakozási pontjától az épület bejáratáig.

5. Zártsorú beépítés esetén a szomszédos, meglévő épületek feltárás útján meghatározott alapsíkjának megadásán túlmenően meg kell tervezni a meglévő épületek szükséges alap-megerősítésének megoldását is.

6. Az építési tevékenységgel érintett telken, ha az építési tevékenység a telek természetes terepviszonyainak a megváltoztatását is eredményezi, a csapadékvíz-elvezetésének műszaki megoldását is ábrázolni kell. A telek természetes terepviszonyának feltöltéssel vagy terepbevágással történő megváltoztatása esetén a telek eredeti és a megváltoztatott, végleges állapotát a terep szintmagasságának ábrázolásával méretezett terepmetszeten kell bemutatni.

7. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai – a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével – a dokumentációban összevonhatók. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell.

8. Műszaki leírás

Ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, valamint

a) az építmény (építményrész) – külön jogszabály szerinti számítási – értékét (számított építményérték),

b) a teljes építmény eredeti rendeltetését, valamint az átalakított építmény új rendeltetését, üzemeltetési technológiáját,

c) a telekre, a tervezett és a meglévő építményekre vonatkozó jogszabályban előírt paraméterek (a telek beépített területe, beépített területek aránya a zöldfelülethez, építménymagasság, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete, tervezett épület energetikai értéke) meghatározását,

d) a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi, hőszigetelési, munkavédelmi stb. megoldásokat, az energetikai követelmények kielégítésének módját,

e) a közlekedési útvonalak akadálymentesítését, továbbá

f)51 jogszabályban meghatározott esetekben a terv készítésekor már ismert, az építménybe betervezett építési célú termékekre, berendezésekre, szerkezetekre vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikációra (magyar nemzeti szabvány, honosított harmonizált szabvány, európai műszaki engedély vagy építőipari műszaki engedély) történő hivatkozást,

g) a szakhatóságok által kért további információkat és az építési tevékenység környezetre gyakorolt hatását,

h) az égéstermék-elvezetés megoldásának részletes leírását és indoklását,

i)52 ha az építésügyi hatósági eljárásokról szóló kormányrendelet szerint, az engedélykérelemhez a közút kezelőjének a hozzájárulását is mellékelni kell, akkor a telek közúti csatlakozása kialakításának módját, megfelelőségét, a tervezett rendeltetés forgalomvonzó hatását, a közlekedésbiztonsági követelmények érvényre juttatásának módját,

j)53 építmény bontása esetén az építmény által tartalmazott azbeszt bontásának és kezelésének módját,

k)54 ha a zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, akkor az építészeti-műszaki dokumentációnak a zaj- és rezgésvédelmi szabályozás tekintetében a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározott tartalmú zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia,

l)55 a tervezett építési tevékenységhez előírt és a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges közművesítettséget, a közművesítés megoldását és a közműszolgáltatókkal szükség szerint történt egyeztetés eredményét.

9.56 Az egyes építmények, építési tevékenységek engedélyezéséhez eljárási fajtánként szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció meghatározásánál

a) a 300 m2 összes szintterületű,

b) három beépített építményszintű (alápincézett, földszint és tetőtér beépítése)

c) 1000 m3 bruttó térfogatú,

d) 7,5 m-es építménymagasságú, és

e) 5,4 m-es szerkezeti nyílásméretű (falköz, oszlopköz, előregyártott födém), előregyártott födémszerkezetű

építményt, építményrészt alapesetnek tekintjük.

10. Látványterv

A látványterv tartalmazza a jelenlegi és a tervezett településképi és tájállapotot több nézőpontból rögzítő fotódokumentációt (fotómontázst, makettfotót) a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép, utcakép kiterjedéséből következő, azt kellően szemléltető méretarányban, égtájjelöléssel.

11.57 Az építészeti-műszaki dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, amely a megértéséhez, az engedélyezéshez, a kivitelezési dokumentáció elkészítéséhez szükséges (a dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatában foglaltak irányadóak).

12. A dokumentáció szöveges és rajzi részekből, valamint mellékletekből áll, de kiegészülhet (illetve esetenként kötelező része) fotódokumentációval, fotómontázzsal, makettel stb. A dokumentáció része a tervezési program.

13. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni.

14. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervlapokon egyértelműen jelölni kell.

15. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció-részek elhagyhatók.

II. Elvi építési engedélyezési dokumentáció58

Több kérdés együttes tisztázására szolgáló elvi engedélyezési kérelem esetén a dokumentáció tartalmára vonatkozókat összesíteni kell. Nem szükséges statikus dokumentáció. Veszélyes építmény-üzem, veszélyes környezet esetén a veszélyek elhárítására is utaló műszaki leírás szükséges.

1. A telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési dokumentációnak szükség szerint az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolatot,

b) a tervező által készített helyszínrajzot

ba) égtájjelöléssel,

bb) 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetében az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal,

bc) a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos – az ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) – telkek és az azokon – a tervezett építmény tűztávolságán belül elhelyezkedő – meglévő és tervezett valamennyi építmény méretarányos körvonalrajzával,

bd) a tervezett beépítettségre jellemző mutatószámokkal (beépítési százalék, építménymagasság stb.),

be) a tervezett építmény személy- és gépkocsiforgalmi be- és kijáratainak, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének jelölésével.

2. A településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési tervdokumentációt a tervezett építmény környezetbe illesztésének, megjelenésének (tömegformálásának, tetőkialakításának, homlokzatképzésének, színezésének) bemutatása érdekében a tervezett építmény jellegétől függően szükség szerint legalább 1:200 méretarányú, az építmény részét vagy egészét bemutató alaprajz(ok)ból, homlokzat(ok)ból, metszet(ek)ből, továbbá műszaki leírásokból és részletrajzokból, tömegvázlatból, fotómontázsból, makettfotóból vagy utcaképből kell összeállítani.

3. A műemléki, régészeti, természet- és környezetvédelmi, valamint életvédelmi, tűzvédelmi követelményeket is érintő (szakhatósági követelmények tisztázása) elvi építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmát az építésügyi hatóság által meghatározottakon túl az érintett szakhatóságok – építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelőző tervezői egyeztetés során – a felvetett szakkérdés tisztázásához szükséges mértéknek megfelelően határozzák meg.

4. A műszaki követelményeket előzetesen tisztázó – az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldások alkalmazhatóságára irányuló – elvi építési engedélyezési tervdokumentációt az adott műszaki kérdés tisztázására elégséges részletezettségű tervrajzokból és műszaki leírásokból kell összeállítani.

III. Építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció

1.59 Tartószerkezeti műszaki leírás új építmény esetén az e melléklet I. fejezet 9. pontjában meghatározott alapesetet meghaladó építmény építésekor szükséges. Meglévő építményt érintő építési tevékenység esetén az építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmaz:

a) tartószerkezeti műszaki leírást, ha a meglévő épület és a bővített épületrész összességében meghaladja az e melléklet I. fejezet 9. pontjában meghatározott alapesetet,

b) szakértői véleményt minden méretű építménytípusnál

ba) az idővel változó (romló) jellemzőjű anyagból készült, 80 évnél idősebb tartószerkezetekről (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton),

bb) az épület összes építési tevékenységgel, illetve tehernövekedéssel érintett függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetére, valamint a meglévő teherhordó szerkezetek megfelelőségére, illetve megerősítésére vonatkozó, az elemek beazonosítását is biztosító tartószerkezeti megoldásokról.

2. Talajmechanikai szakvélemény kell

a) a négy beépített szintnél nagyobb vagy

b) a 10 m-es építménymagasságnál magasabb vagy

c) az 1000 m2-nél nagyobb alapterületű vagy

d) a 7,0 m-nél nagyobb szerkezeti fesztávolságú, előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű

építmény építési, fennmaradási engedélyezésekor az építmény szerkezeti rendszerétől függetlenül, vagy ha az alapozás várható szintje a környező terepszint alatt 4,0 m-nél mélyebbre ér.

3. Geotechnikai dokumentáció kell:

a) jogszabályban meghatározott veszélyes üzemnél,

b) jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetben: csúszás-, omlás- és barlangveszélyes, illetve alábányászott, valamint árvíz- és földrengésveszélyes területen,

c) ha egynél több szint kerül a terepszint alá,

d) 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építményekhez (támfal).

4.60 A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció, kiűrítési terv tartalmazza

a) az építmény, létesítmény megközelíthetőségére,

b) a létesítmény oltóvíz ellátására,

c) a létesítmény, építmény tűzveszélyességi osztályba sorolására, az építmények tűzállósági fokozatára,

d) az alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi paramétereire,

e) a tűzszakaszok elhelyezkedésére,

f) a kiürítésre,

g) az épületgépészeti kialakításra, villamos és villámvédelmi rendszerre,

h) a tűzjelzésre és -oltásra,

i) a hő- és füstelvezetésre és kialakítására, és

j) a tűzterhelés meghatározására vonatkozó megoldásokat.

5. A tervező által készített helyszínrajz tartalmazza

a) az égtájjelölést,

b) a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos – az ingatlannal közös határvonalú – telkek ábrázolását,

c) a tervezéssel érintett telken valamennyi meglévő terepszint feletti és alatti, illetve a még fel nem épült, de jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel rendelkező építményt, valamint a tervezett építményt, méretarányos ábrázolással (körvonalrajza, tetőidoma ábrázolásával, rendeltetésének megnevezésével), a meglévő építmények telekhatártól és egymástól való távolsági és építménymagassági méretét, valamint az elbontásra kerülő vezetékek jelölését,

d) a tervezéssel érintett telekkel közvetlenül szomszédos telkeken valamennyi épület méretarányos körvonalrajzát, tetőidomát, továbbá a tervezéssel érintett telek felőli oldalkertben lévő föld alatti és feletti építmények körvonalrajzának ábrázolását, rendeltetése megjelölését,

e) a tervezett és a meglévő épületek telekhatártól és egymástól való távolsági és építménymagassági méretét,

f) a tervezési területre vonatkozó szabályozási tervben meghatározottak teljesítését igazoló mutatószámokat, jellemzőket (beépítési százalék, építménymagasság, szabályozási vonal stb.),

g) az építmény személy- és gépkocsiforgalmára szolgáló be- és kijáratok közúthoz való csatlakozását, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének ábrázolását,

h) a ±0,00 kiinduló relatív szintmagasságnak megfelelő abszolút szintmagassági értéket,

i) a tervezéssel érintett telken meglévő 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű meglévő és kivágandó faállomány jelölését és a fa fajtájának megnevezését,

j) a meglévő terepviszonyok ábrázolását a jellemző szintmagasságok értékeivel, 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal.

6. Az alaprajz tartalma

Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai – a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével – a tervdokumentációban összevonhatóak. Ábrázolni és méretekkel kell ellátni:

a) az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket,

b) a beépített berendezési tárgyakat,

c) a nyílásokat,

d) az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, mindkét végének szintmagasságát,

e) a szerkezeti dilatációk helyét,

f) a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket,

g) az égéstermék-elvezetőt.

Meg kell nevezni az egyes helyiségek rendeltetését (elnevezését), alapterületét és burkolatát.

Jelölni kell az északi irányt, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát.

7. A metszet tartalma

a) ábrázolni kell és méretadatokkal kell ellátni:

aa) az elmetszet, a nézet irányába eső látható, indokolt esetben a nézet irányába eső, de a más szerkezetek által takart szerkezeteket,

ab) zártsorú beépítés esetén a szomszéd épületek alapsíkját,

ac) az építményhez csatlakozó, véglegesen rendezett terepet és járdát, továbbá

b) meg kell határozni az összes egymástól eltérő vízszintes és függőleges rétegfelépítést.

8. A homlokzati terv tartalma

a) ábrázolni kell az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, így különösen a nyílásokat, rácsokat, korlátokat, reklám- és hirdetőberendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, égéstermék-elvezetőt, díszítőelemeket, lépcsőket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket,

b) meg kell adni a csatlakozó végleges terep, járda, tetőgerinc, tetőfelépítmény stb. szintmagasságát,

c) meg kell határozni az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét,

d) zártsorú, ikres vagy oldalhatáron álló beépítés esetén – a környezetbe illesztés bemutatására – ábrázolni kell a szomszédos épületek nézeteit.

9. Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén az építési engedélyezési dokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a kérelem benyújtásakor 90 napnál nem régebbi, a földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát,

b) a tervező által készített helyszínrajzot,

c) tereprendezési tervet a végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával, a szükséges számú szelvényrajzzal és a 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal, a végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával a telek természetes terepszintjének építésügyi hatósági engedély-köteles megváltoztatása esetén,

d) alaprajzot a tervezett építmény valamennyi eltérő szintjéről, a méretaránynak megfelelő műszaki tartalommal,

e) metszeteket a megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvéve,

f) homlokzati terveket az építmény minden nézetéről,

g) üzemeléstechnológiai tervet a környezet-, természet-, tűz- és egészségvédelmi követelmények szempontjából meghatározó, valamint az előzetes egyeztetések során az érintett szakhatóságok által – a vonatkozó szakmai jogszabályok alapján – jelzett esetekben és részletezettséggel,

h) kertépítészeti terveket a külön jogszabályban vagy a helyi önkormányzat által rendeletben meghatározott esetekben,

i) az építési engedélyhez kötött támfalak, terepbiztosítási építmények és kerítések terveit,

j) műszaki leírást,

k) a felvonók és mozgólépcsők külön jogszabályban meghatározott terveit és adatait,

l)61

10. Helyiséget tartalmazó meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása esetén az építési engedélyezési dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)62 földhivatal által hitelesített 90 napnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, ha a telek beépítettsége megváltozik,

b) a tervező által készített helyszínrajzot a meglévő építmény befoglaló tömegét megváltoztató esetekben,

c) alaprajzo(ka)t a meglévő építmény jellemző, de legalább az átalakítani szánt, valamint az az alatti-fölötti építményszintjeiről,

d) alaprajzo(ka)t az építmény átalakított építményszintjeiről,

e) homlokzati rajzo(ka)t és fotódokumentációt a meglévő építmény megjelenése szempontjából meghatározó nézeteiről,

f) homlokzati rajzo(ka)t az átalakított homlokzat(ok)ról,

g) metszete(ke)t a meglévő építmény szintszáma szempontjából meghatározó helye(ke)n, a befoglaló méretre jellemző méretadatokkal és szintmagasságokkal,

h) szintszám-, belmagasság- vagy tetőforma-változtatást eredményező átalakítás esetén metszete(ke)t a tervezett állapotról a változtatás szempontjából meghatározó helye(ke)n, a változásra jellemző méretadatokkal és szintmagasságokkal,

i) a felvonók, a mozgólépcsők külön jogszabályban meghatározott terveit és adatait,

j) üzemeléstechnológiai terveket a környezet-, természet-, tűz- és egészségvédelmi követelmények szempontjából meghatározó, valamint az előzetes egyeztetések során az érintett szakhatóságok által – a vonatkozó szakmai jogszabályok alapján – jelzett esetekben,

k) műszaki leírást,

l) egy évnél nem régebbi szakértői véleményeket

la) az időtávlatban változó teljesítmény-jellemzőjű szerkezeteket tartalmazó (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton stb.) épületszerkezetekről és

lb) a 80 évesnél idősebb építmények tartószerkezeteiről,

m)63

A helyi védelem alatt álló építmény, illetve műemléki jelentőségű terület megjelenését érintő építés, bővítés, átalakítás esetében – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a fentiekben felsoroltakon túl a meglévő állapotot bemutató fotódokumentáció és indokolt esetben színezési dokumentáció mellékelendő.

Védett természeti területen, Natura 2000 területen, illetve beépítésre nem szánt területen építmény építése, bővítése, átalakítása esetében a fentieken túlmenően a meglévő állapotot és környezetét dokumentáló fotó, valamint tájba illesztési dokumentáció is szükséges.

11. A jogerős és végrehajtható építési engedélyezési dokumentációtól való eltérésre irányuló kérelem (módosított építési engedély iránti kérelem) mellékletét szolgáló dokumentációnak csak az eltérést ábrázoló tervrajzokat, valamint az azokat ismertető munkarészeket (pl. műszaki leírást és számításokat) kell tartalmaznia. A műszaki leírásban egyértelműen meg kell nevezni és fel kell sorolni az eltéréseket.

12. Helyiséget nem tartalmazó műtárgy építése, átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása esetén az építési engedélyezési dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)64 földhivatal által hitelesített 90 napnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, ha a telek beépítettsége megváltozik,

b) a tervező által készített, a tervezett állapotot ábrázoló helyszínrajzot,

c) nézetrajzot a tervezett, és fotódokumentációt a meglévő építmény megjelenése szempontjából meghatározó nézeteiről,

d) tereprendezési tervet a végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával, a szükséges számú szelvényrajzzal és a 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal, a végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával a telek természetes terepszintjének építésügyi hatósági engedély-köteles megváltoztatása esetén,

e) műszaki leírást.

Védett természeti területen, Natura 2000 területen, illetve beépítésre nem szánt területen műtárgy építése, bővítése, átalakítása esetében a fentieken túlmenően a meglévő állapotot és környezetét dokumentáló fotó, valamint tájba illesztési dokumentáció is szükséges.

12/A.65 Egyszerűsített építési engedélyezési eljáráshoz szükséges építészeti-műszaki dokumentációnak értelemszerűen a következőket kell tartalmaznia:

a) az 1. melléklet II. oszlop

aa)66 1., 3., 5., 10. és 11. sorában meghatározott építési tevékenységek esetén az 1., 4–7., homlokzat megváltoztatása esetén 8. és 9. pontban foglaltakat,

ab) 12. sorában meghatározott építési tevékenység esetén az 1., 5., 7. és 12. pontban foglaltakat,

ac) 35. sorában meghatározott építési tevékenység esetén a 6. pontban foglaltakat;

b) az 1. melléklet III. oszlop

ba) 1., 2., 6., 10–11., 13., 15–17., 19–21. és 24. sorában meghatározott építési tevékenységek esetén az 1. és 7., szükség esetén a 2., 3. és 5. pontban foglaltakat,

bb) 5., 7. és 14. sorában meghatározott építési tevékenységek esetén a 7. és 8., szükség esetén a 12. pontban foglaltakat,

bc) 8. sorában meghatározott építési tevékenység esetén az 5. és 7. pontban foglaltakat,

bd) 9. sorában meghatározott építési tevékenység esetén a ba) alpontban meghatározottakat és a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval egyeztetett vagy építésügyi műszaki szakértő által ellenjegyzett, a tervezett megvalósítás szakszerűségét igazoló dokumentumot,

be) 22. sorában meghatározott építési tevékenység esetén a 12. pont a) és e) alpontjában foglaltakat, a tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén, egy metszetrajzot és alaprajzot,

bf) 35. sorában meghatározott építési tevékenység esetén a 6. pontban foglaltakat.

13.67 Bejelentéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó új építmény építésekor

aa) a 9. pont a)–c) és j) alpontjában foglaltakat értelemszerűen,

ab) egy jellemző metszetet,

ac) alaprajzot,

b)68 emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó meglévő építmény átalakításakor, bővítésekor, felújításakor, korszerűsítésekor, helyreállításakor értelemszerűen

ba)69 a 10. pont a) és k) alpontjában foglaltakat,

bb) egy metszetrajzot az átalakítással, bővítéssel érintett építményrészről,

bc) alaprajzot,

bd) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén,

c)70 emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmazó műtárgy építésekor, átalakításakor, bővítésekor, felújításakor, korszerűsítésekor, helyreállításakor értelemszerűen

ca)71 a 12. pont a), d) és e) alpontjában foglaltakat,

cb) tervező által készített helyszínrajzi elrendezést a telek beépítettségi mértékének változása esetén,

d)72 az 1. melléklet IV. oszlop 9. sorában meghatározott építési tevékenység esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval egyeztetett vagy építésügyi műszaki szakértő által ellenjegyzett, a tervezett megvalósítás szakszerűségét igazoló dokumentumot,

e)–f)73

IV. Bontási engedélyezési dokumentáció

1. A veszély elhárítását is megoldó tartószerkezeti műszaki leírás szükséges az érzékeny szerkezetű építmény (bontás során állékonyságát veszti, életveszély léphet fel) bontásakor.

2. A bontási engedélyezési dokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)74 a földhivatal által hitelesített 90 napnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát,

b) műszaki leírást, mely ismerteti az építmény rendeltetését, alaprajzát, metszetét, méreteit, anyagait és szerkezeteit, a csatlakozó közművek fajtáját, állapotát és helyzetét,

c) a bontáshoz tervezett technológiai leírást, amely tartalmazza a bontáshoz felhasználandó eszközöket, segédszerkezeteket, a műveletek sorrendjét, a közművezetékek leválasztási módját, a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, valamint az elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározását,

d) helyi védelem alá tartozó építmény, illetve műemléki vagy tájképi jelentőségű védett természeti területen lévő egyedi tájértékké minősített építmény elbontása esetén fényképeket az építmény valamennyi nézetéről,

e) helyi védelem alatt álló vagy egyedi tájértékké minősített, továbbá műemléki területen meglévő építmény elbontása esetén 1:100 méretarányú alaprajzo(ka)t minden szintről és legalább két egymással szöget bezáró metszetet, valamint a jellemző homlokzatok felmérési rajzát,

f) zártsorú beépítés esetén tartószerkezeti szakértői véleményt különös tekintettel a szomszédos ingatlanokra és az azokon lévő építmények állagvédelmére.

3. Bontás bejelentése engedélyezési dokumentációjának a 2. pont a)–c) és f) alpontjában foglaltakat kell tartalmaznia.

V.75 Használatbavételi engedélyezési és bejelentési dokumentáció

A használatbavételi engedély iránti kérelem mellékleteként dokumentációt csak az e rendeletben meghatározott esetben kell benyújtani, és annak csak az eltérést ábrázoló tervrajzokat, valamint az azt ismertető munkarészeket (pl. a műszaki leírást és a számításokat) kell tartalmaznia.

A tervrajzok méretarányára és tartalmára vonatkozó követelmények azonosak az építési engedélyezési dokumentációnál meghatározottakkal.

Új felvonó, mozgólépcső létesítése vagy meglévő műszaki jellemzőinek megváltoztatása esetén a külön jogszabályban meghatározott iratokat és adatokat kell mellékelni.

Műemléki területen épült építmény esetén fotódokumentáció is szükséges.

VI.76 Fennmaradási engedélyezési dokumentáció

A dokumentáció tartalmára vonatkozó követelmények azonosak az építési engedélyezési dokumentációnál leírtakkal. A szabálytalanul megépített vagy befejezetlen építmény esetében a jelenlegi állapotot és a szándékolt továbbépített állapotot külön-külön kell ábrázolni.

A fennmaradási engedélyezési tervben egyértelműen ábrázolni kell, hogy

a) miben nyilvánult meg a szabálytalanság (méretekkel), és

b) a szabálytalanságot milyen módon szüntetik meg (átalakítással vagy egyéb módon).

Műemléki területen épült építmény esetén fotódokumentáció is szükséges.

VII.77 A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet szerinti általános építésügyi szakhatósági eljáráshoz szükséges építészet-műszaki dokumentáció

a) az adott rendeltetéssel érintett építmény, építményrész alaprajza a III. fejezet 6. pontja szerinti tartalommal, M=1:200-as méretaránynak megfelelő műszaki tartalommal,

b) metszetek a megértéshez szükséges számban, a III. fejezet 7. pontja szerinti tartalommal, M=1:100-as méretarányban,

c) műszaki leírás, az I. fejezet 8. pont b)–e) és k) alpontja szerinti tartalommal,

d) tartószerkezeti műszaki leírás, amely tartalmazza az építmény tartószerkezetének leírását, jellemzőit, így különösen:

da) a szerkezet alapvető rendszerének leírását,

db) az alkalmazott számítási modellt,

dc) a szerkezet típusát és méreteit,

e) tervezői nyilatkozat az alábbi tartalommal:

ea) a felelős tervező és szakági tervező neve, címe, jogosultsági száma,

eb) az építmény, építményrész az adott rendeltetésre megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak,

ec) a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e,

ed) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,

ee) az adott rendeltetéssel érintett építmény, építményrész az Étv. 31. § (2) bekezdés c)–h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel,

ef) az adott rendeltetéssel érintett építmény, építményrész tartalmaz-e azbesztet.

VIII.78

6. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez79

7–10. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez80

11. melléklet a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelethez81